A 200 évvel ezelőtt született lánglelkű költő, Petőfi Sándor életműve előtt kívánt tisztelegni Komárom város és a Komáromi Jókai Színház az intézmény közelében, az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és a dél-komáromi Endresz Csoport által, a Lakitelek Népfőiskola támogatásával 2017-ben felállított Petőfi Sándor-szobor környékének új arculatú közösségi térré való kialakításával. A parkavató ünnepséget október 22-én, egy másik nemzettudaterősítő esemény, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 67. évfordulója közeledtével tartották.
Az 50 ezer eurót meghaladó, párhetes munkálatok során, amelyek árát Komárom város önkormányzata fedezte, új járdák és járófelületek létesültek, s a szobor előtti térkövet is újra cserélték. A csatornafedeleket pedig magyar és szlovák nyelvű Petőfi-versrészletekkel díszítették. Továbbá padokat és kerékpár-tartókat telepítettek, hogy a térség majd közösségi pihenőhelyként szolgáljon.
Domján Nikolettát kérték fel arra, hogy gondolja újra ezt a térséget, s azt új elemekkel, lehetőségekkel gazdagítsa. Egyébként az az Egressy Béni VMK előtti teret is ő tervezte. Az újabb helyszínen oszlopokon található QR kódok beolvasásával Petőfi-versek hallgathatók meg a KJSZ művészeinek előadásában. Az tehát ekképp és a küllemében is harmonizál a 2021 október 29-én pár méterrel odébb, az azóta már elhunyt névadó jelenlétében átadott T. Lőrincz Margit Szabadtéri Színészmúzeummal.
A több tucat érdeklődő jelenlétében vasárnap megtartott parkavató ünnepség elején Olasz István színművész a Színészdal című Petőfi-verset mondta el, majd a kollégája, Matusek Attila színművész köszöntötte a jelenlevőket, köztük több kulturális és oktatási intézmény vezetőit, illetve a Szövetség párt, valamint észak- és dél-komáromi civil szervezetek képviselőit.
„Petőfi nem csak azért fontos, mert nélküle nem lenne március 15. Sok minden másért is fontos. Szerényebb lenne nemzettudatunk, eggyel kevesebb nagy figurája lenne az amúgy elég tarka magyar irodalomnak, szegényebbek lennénk sok szép verssel és anekdotával, valamint számtalan Petőfi-emlékhellyel. És szegényebbek egy Nagy Példaképpel!” – hangsúlyozta Matusek Attila.
Azt is megemlítette, hogy nem csak anekdota, hanem a nagy példakép, Petőfi valóban járt Komáromban: az 1841/42-es tanévben ugyanis Pápán a VII. osztály tanulója volt, ahol jó barátságba került Jókai Mórral és Orlai Petrich Somával is. 1842-ben, a tanév végeztével, Orlaival egy hétig vendégeskedtek Jókaiéknál, ahol akkor született meg Komáromban A Dunán című költeménye.
Mivel a megújult park ötletgazdája Keszegh Béla, Komárom polgármestere volt, a műsorvezető felkérte őt arra, hogy szóljon a jelenlevőkhöz. A városvezető kiemelte: Petőfi kapcsán a legnagyobb csodálattal az tölti őt el, hogy a nemzetet megszólító – mozgósító, gazdag életművét mindössze 26 éves koráig hozta létre, vagyis szokatlanul korán értek be a gondolatai.
Majd elárulta: Komárom városvezetése, önkormányzata az utóbbi időszakban nagy hangsúlyt helyez közösségi terek kialakítására és felújítására, „ahol nem a netes közösségi oldalakon, hanem egymás mellett megállva – leülve, megpihenve beszélgethetünk, s közben valóban figyelünk egymásra”.
Hozzátette: a Petőfi-bicentenárium évében el szeretnék elérni, hogy a költő személyiségéhez, munkásságához méltóvá váló parkkal is üzenjenek az utókornak, s abban lehetőség nyíljon a lelki feltöltődésre és a hazai (!) színművészeink által elmondott Petőfi-versek meghallgatására (akár rendhagyó irodalomórákon is), illetve a mondanivalójuk tovább gondolására.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik csatornafedélre azért került egy Petőfi-vers szlovák nyelvű változata, hogy a kultúra összekösse, ne pedig szétválassza az itt élő magyarokat és szlovákokat, hiszen például több Petőfi-verset Hviezdoslav is lefordított szlovák nyelvre.
Végül a park létrehozásában közreműködőkön kívül nagy köszönetet mondott a jelenlegi színházvezetésnek azért, hogy annak képviselői és művészei egyre több városi rendezvény sikeréhez járulnak hozzá.
Azután Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész az 1843-ban született Jövendölés című Petőfi-verset tolmácsolta, amely arra utal, hogy az ifjú Sándorunk előre sejtette a saját sorsát: „Anyám, az álmok nem hazudnak;/ Takarjon bár a szemfödél:/ Dicső neve költő-fiadnak./ Anyám, soká, örökkön él.”.
Gál Tamás, Jászai Mari- és Deszka díjas színművész, a KJSZ igazgatója Esterházy Péter Petőfi, a légtornász című írása által azt a kérdést boncolgatta, hogy mit csinálna a lánglelkű költő, ha még élne. Végül megjegyezte: a felvidéki magyar színészek is folyamatosan a létükért küszködő légtornászok, akik alatt már védőháló sincsen…
Az ünnepség végén Matusek Attila a Petfői által 1848 februárjában írt Az országgyűléshez című versével mutatott rá: „ A szellem rab; mint a hitvány kutyát,/ A ház végére láncba szoriták,/ S láncát harapva tördeli fogát,/Amellyel védni tudná a hazát…”.
Mivel a szomszédos színészmúzeumot mintegy húsz hónapnyi érintetlenség után ismeretlen tettesek megrongálták, s azóta is csak az út másik felén levő Víztorony térségét őrzik biztonsági kamerákkal, a polgármestertől korábban megkérdeztük, hogy tervezik-e kamerák elhelyezését a Petőfi parkban, amely a szabadtéri színészmúzeumot is figyelné.
„A revitalizációt célzó projektünknek még nem része kamera elhelyezése e parkban, de a későbbiekben azt is tervezzük. Ugyanis még az előző kamerabővítési projektet sem fejezték be, amibe beletartoznak a vasútállomásnál és másutt is felszerelendő biztonsági kamerák. Sok helyen a vezetékek kérdését is oldani kell, hogy jobb legyen az adatátvitel” – felelte Keszegh Béla. Reméljük, hogy az új köntöst öltött park nem válik esztelen vandálok újabb áldozatává…
Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk
