A Kárpátia Sport Polgári Társulás és a Komáromi Sporthagyományokat Őrző Kerekasztal szervezésében április 27-én a Duna két oldalán valósul(t) meg a Kárpát-medencei teremlabdarúgó torna, a III. Aranycsapat Kupa. Az esemény fővédnöke dr. Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke, két védnöke Keszegh Béla és Molnár Attila polgármester, résztvevői pedig erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, felvidéki és magyarországi középiskolások. Az Aranycsapat tiszteletére emlékfát ültettek a sportirányzatú osztállyal is rendelkező, Eötvös Utcai MTNY Alapiskola udvarán.
Az Aranycsapat az 1952-es Helsinki Olimpián aratott diadalának tiszteletére lebonyolított rendezvény rövid kultúrműsorral egybekötött, megnyitó ünnepségére a dél-komáromi Városi Sportcsarnokban került sor, ahol a Himnusz is elhangzott. Majd a szervezők a jeles vendégekkel együtt azzal a céllal jöttek át az észak-komáromi Eötvös Utcai MTNY Alapiskola udvarára, hogy ott a hajdani nagy siker 70. évfordulója alkalmából, az intézmény pedagógusai és tanulói társaságában elültessenek egy emlékfát.
Maczkó Fanni „eötvösös“ diák Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét szavalta el. Majd az egyik főszervező, Pallag György köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta, hogy az általa irányított Kárpátia Sport Polgári Társulás és a Komáromi Sporthagyományokat Őrző Kerekasztal a pandémiás kényszerszünet után is nagyon fontosnak tartja az Aranycsapat-kultusz tájainkon való éltetését. A III. Aranycsapat Kupán 1-1 kárpátaljai, székelyföldi és vajdasági, továbbá 2 magyarországi és 3 felvidéki csapat, köztük az ógyallai Építőipari Szakközépiskola, a komáromi Selye János Gimnázium és a dunaszerdahelyi Középfokú Sportiskola diáksága mérkőzik egymással az észak- és dél-komáromi sportcsarnokban. Az eredményhirdetés délután az észak-komáromi sportcsarnokban lesz, s a győztes csapat egy évre kapja meg a vándorkupát, ám ha azt háromszor sikerül megnyernie, akkor véglegesen a tulajdonában marad. A többi csapatot pedig kisebb kupákkal és emléklapokkal ajándékozzák meg. Végül Pallag György leszögezte: a ma közösen elültetett emlékfánál ezentúl minden évben koszorút helyeznek el.
Azután Kozma Mihály, a magyar futsal válogatott volt szövetségi kapitánya, a Magyar Labdarúgó Szövetség futsal szakág-vezetője Goethe megszívlelendő szavait idézte: „A gyerekeknek két fontos dolgot kell adni: gyökereket, hogy mindig tudják, hova tartoznak és szárnyakat, amelyek lehetőséget nyújtanak új utakat bejárni, vagyis inkább olyan magasra repülni, ahová az Aranycsapatnak is sikerült feljutnia.”
Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke a legendás tizenegyes méltatása során kiemelte: az „aranylábúak” sikereikkel a II. világháború után segítettek helyreállítani a magyarság csorbát szenvedett önbecsülését. Jelképesnek nevezte az emlékfa-ültetést, amely Komáromban, az Összetartozás Városában ugyanúgy szimbolizálja a szétszakított magyarság mindenkori együvétartozását, mint a másutt korábban elültetett Rákóczi- és Petőfi-emlékfák.
Majd a Ma7 kérdései nyomán elmondta, hogy 2017 tavaszán jött létre az Aranycsapat Testület, s ez idő alatt több mint 400 eseményt valósítottak meg az anyaországban és annak határain túl, a legelsőt Kassán. Az már későbbi székelyföldi kezdeményezés volt, hogy az Aranycsapat tiszteletére emlékfát ültessenek, az elsőt Székelyudvarhelyen, s még idén további két település főterét is azokkal díszítik. Debrecenben, a Buzánszky Jenő-szobor mellett valósult meg a 2. faültetés. Felvidéken az első most Észak-Komáromba került, később pedig Királyhelmecen és Dunszerdahelyen folytatódik a kezdeményezés, tehát egy Kárpát-medencei mozgalomról beszélhetünk.
„Mindenütt akár emlékkövet is elhelyezhetnénk, de a faültetés azért jobb választás, mert a fát folyamatosan gondozni kell, így állanóan emlékeztet a legendás csapat sikereire, helytállására. Főleg a külhoni magyarok kérésére olyan döntést hoztunk, hogy bár az Aranycsapat-emlékév véget ért, de mivel ezentúl is igény mutatkozik a testületünk tevékenysége iránt, nem hagytuk abba a közös munkát. Sajnos, a testületi tagok közül időközben többen elhunytak, de örvendetes, hogy az Aranycsapat-tagok utódai közöl ifj. Buzányszky Jenő, Grosics Edina és Bozsik Péter is bekapcsolódik a tevékenységünkbe, így a kupák, ankétok, előadások, kiállítások… szervezésébe” – fejtette ki Lomnici Zoltán portálunknak.
Vörösházi Tibor, a túlparti Komáromi Sporthagyományokat Őrző Kerekasztal egyik „motorja“ rámutatott, hogy bár nehéz időket élünk, de a jelenleginél sokkal rosszabb időszakban és körülmények közül is fel lehetett emelkedni, hiszen a tehetség mindig utat tör magának. Kijelentette, hogy 2023-ban a dél-komáromi Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán is szeretnének egy hasonló emlékfát ültetni, ezzel még nagyobb nyomatékot adva az anyaországban és az elcsatolt országrészekben élő magyarok összetartozásának, egymásra utaltságának.
Keszegh Béla polgármester beszédében leszögezte: „Komáromból elindulva azok esetében nincs lehetetlen, akik hisznek magukban”. Jó példaként mások mellett a város híres csatárrá vált szülöttét, Priskin Tamást említette, aki bekerült a magyar fociválogatottba, s 2006/2007-ben sorozatban öt mérkőzésen szerzett gólt, akárcsak egykor Puskás Ferenc… A diákoknak azt kívánta, hogy a folyamatos tabletezés helyett inkább sportoljanak, mert az egészségesebb időtöltés, s akár élvonalbeli sportolókká is válhatnak.
Majer Péter, az „Eötvös” igazgatója a szervezőknek megköszönte a megtisztelő lehetőséget, hogy éppen az iskolájukat választották az emlékfa-ültetés helyszínéül. Számukra ez azért is fontos, mert részben az elért eredményeiknek és az újonnan megnyitott sportirányzatú osztályuknak is köszönhetően a helyi magyar alapiskolák közül hozzájuk íratták be a legtöbb gyermeket. Megköszönte a bizalmat, és megígérte, hogy mivel a mai kisdiákok nem tudnak eleget az Aranycsapat sikeres pályafutásáról, ezt a hiányt majd projektmunkák kidolgozásával pótolják.
Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk
