Rendkívüli élő műsorban sugározta a TA3 hírtelevízió a május 18-ai Politikában című vitaműsorát. A vitaműsort, amelyben a 10 legjelentősebb európai parlamenti választáson induló párt listavezetője vett részt, név szerint: Jozef Viskupič (OĽaNO), Jozef Kollár (NOVA), Ján Oravec (SaS), An
na Záborská (KDH), Maroš Šefčovič (Smer-SD), Ivan Štefanec (SDKÚ-DS), Csáky Pál (MKP), Andrej Danko(SNS) Simon Zsolt (Most-Híd) és Sergej Chelemendík (NaS), a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem díszterméből közvetítették.
A két és fél órás vitaműsor kicsit hosszúra sikeredett, talán célszerűbb lett volna két részre osztani a csapatot, és két külön vitaműsorban közvetíteni a vitát, vagy legalábbis valamiféle időkorlátok közé szorítani az egyes politikusok válaszait a felvetett kérdésekre, mert némely politikus olyan bő lére eresztette mondanivalóját, hogy a jelenlévő hallgatóság kénytelen volt közbeavatkozó tapssal jelezni, hogy elég.
A TA3 igyekezete ennek ellenére mindenképpen méltányolandó, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szlovák közszolgálati televízió a nézettség szempontjából korántsem kedvező időpontban, délután két óra tájban közvetítette a listavezetők törekvéseiről, az unióval kapcsolatos elképzeléseiről szóló vitaműsorait, még akkor is, ha maga a vita olykor sokkal inkább hasonlított hosszú monológokra, mint valódi vitára.
A beszélgetés során elég hosszasan elsősorban azt próbálták körbejárni a listavezetők, mi lehet az oka, hogy Szlovákia polgárai rendkívül alacsony arányban vesznek részt az EP-választáson annak ellenére, hogy az eurooptimista országok közé tartozik. De szó volt az unió gazdaságpolitikájáról, a fiatalok foglalkoztatottságáról és egy következő gazdasági válság elkerülésének lehetőségeiről is. Anna Záborská szerint Szlovákia polgárai ugyan bíznak az Unióban, de abban kevésbé hisznek abban, hogy beleszólhatnak a döntéseibe, a politikus asszony szerint a hazai szlovákiai politikai pártok sem szentelnek kellő figyelmet az európai politikának.
A szlovákiai euroszkepticizmus az európai struktúrák helytelen működésének is az eredménye, de a szlovákiai kormányok képtelenségének is – vélekedett a kérdésről Csáky Pál. Mint mondta az európai uniós alapokat csupán 50 százalékra merítjük. „Ez nem az unió hibája, hanem Szlovákiáé” – fogalmazott Csáky, aki szerint meg kell szüntetni a korrupciót és a bürokráciát. Európa két alapvető kérdéssel nem foglalkozik az unión belül, az egyik az interetnikus egymás mellett élés kérdése, ami a jövőben feszültségeket generálhat, ha Európa nem fog ezzel foglalkozni, a másik fő kérés pedig a növekvő regionális különbségek a fejlett és a leszakadó régiók között – vélekedik Csáky.
Jozef Kollár a szlovákok alacsony részvételének okait annak a hamis nézetnek a kialakulásában látja, hogy az 
Unió nem befolyásolja a Szlovákiában élő emberek életminőségét, pedig az egyes tanulmányok szerint a nemzeti parlamentekben az elfogadott törvények 85 százaléka azokból a törvényekből ered, amelyeket az uniós képviselők fogadnak el Brüsszelben. A gyenge választási részvétel okait elsősorban abban látja, hogy a jelenlegi euroképviselőink nem mindig a kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkoztak.
Simon Zsolt az alacsony részvétel okaként a gyenge kampányt említette, valamint azt, hogy az unióval összefüggésben gyakrabban emlegetjük a negatív dolgokat a pozitívak helyett.
Andrej Danko szerint az EU jó projekt, csak éppen reformra van szüksége, és bizonyos jogköröket vissza kellene juttatni a nemzetállamok hatáskörébe.
Maroš Šefčovič szerint büszkének kellene lennünk arra, hogy Szlovákia a leggyorsabban felfejlődő ország volt a velünk együtt csatlakozó országok közül.
Abban szinte valamennyien megegyeztek, hogy a jövőben változni fog az Unió szerkezete. Ivan Štefanc szerint sem becsülhetjük le az elért eredményeket, mint mondta, a jövőben a gazdasági témákra kellene összpontosítanunk. A beszélgetés zárszavában valamennyi listavezető röviden azt is elmondta, milyen Európát szeretne.
A műsor záró részében Csáky a témától kissé eltérően arról tájékoztatta listavezető társait, hogy a hét csütörtökén személyét gyalázó röplapok jelentek meg Dél-Szlovákia-szerte mintegy százezer példányban. Mint mondta, mélyen elítéli az ilyen módszereket, s mivel a röplapok magyar nyelven íródtak, tisztelettel felkéri a Most-Híd elnökét, foglaljon állást az ügyben.
dé, Felvidék.ma
