HAZA BELFÖLD Alkotmánybírósági döntés a kettős állampolgárságról

Alkotmánybírósági döntés a kettős állampolgárságról

855
hirdetés

43533 Január 22-én a kassai székhelyű Alkotmánybíróság (AB) döntést hoz a kettős állampolgárság ügyében. Ezt kíváncsian várjuk. Kérünk mindenkit, aki teheti, jelenjen meg a tárgyaláson!
A 2010-ben elfogadott törvény alkotmányellenesen elrendelte, hogy az a szlovák állampolgár, aki fölveszi más ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly júniusban megállapította, a szlovák állampolgárságról szóló törvény nem korlátozza az érintett személyek emberi jogait! Az EP Szlovákiával nem kíván foglalkozni ebben a vonatkozásban. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Gubík László petíciója nem járt sikerrel.
2011. szeptember 21-én adta át Gál Gábor (Híd) ez ügyben megfogalmazott javaslatát az AB-nek, melyet 44 képviselő támogatott. Szeptember elején a révkomáromi Klapka-téren zajlott tüntetés, mely a törvény abszurditására hívta föl a figyelmet. Tavaly és tavalyelőtt nagyszabású tüntetés zajlott Kassán az Alkotmánybíróság előtt annak érdekében, hogy végre méltányos döntés szülessen. Hiszen eddig nagyjából 700 ember veszítette el szlovák állampolgárságát. De az EU és EP szerint nyilván minden rendben van!
Amikor Miroslav Lajčak miniszterelnök-helyettes a nagylaki szlovák közösség ünnepségén járt tavaly október közepén, megkérdezték tőle, mi lesz a kettős állampolgárság sorsa Szlovákiában, tekintettel arra, hogy a romániai szlovák közösség tagjai közül sokan román és szlovák állampolgársággal rendelkeznek. Azt válaszolta, Európában több állampolgársági modell létezik, és amíg nem születik állampolgárságra vonatkozó európai jogszabály, Szlovákia a számára kedvező modellt alkalmazza. „Ha lesz európai norma, azt be fogjuk tartani, ha nem, eldöntjük, hogy mi a jó nekünk” – mondotta. A kérdés már csak az, kit értett a „nekünk” alatt. Egy kormánytisztviselőnek állampolgárainak igényét és érdekét kell(ene) szolgálnia nem a diszkriminatív politikai csoportosulások önkényét. Persze, felmerül a kérdés, mi a fenének van Szlovákiának alkotmánya, ha azt a arra felesküdött köztisztviselők nem tartják mérvadónak?
Mi a jó abban, hogy önkényesen több száz szlovákiai polgár alkotmányellenesen elveszíti állampolgárságát? Azt a hatóságot, mely így jár el, be kellene perelni és el kellene ítélni!
Az AB esetében sajnos a törvény nem szabja meg, hogy milyen időhatáron belül kell döntést hoznia. Ez részben érthető, hiszen adódnak olyan bonyolult ügyek, melyek elemzése, értékelése alapos és körültekintő előtanulmányokat kíván. Rendszerint ilyen esetben elemzik a nemzetközi gyakorlatot, beleértve az EU-tagállamokét, az EU Szlovákiára is kötelező jogszabályait és gyakorlatot, majd a hazai vonatkozó törvényeket. A másik oldalon azonban mindig fölmerül a gyanú, hogy ez lehetővé teszi azt a kényelmes megoldást, hogy a taláros testület addig-húzza halasztja a döntést, míg neki ilyen-olyan, főleg politikai okok miatt ez megfelel. Ők is csak emberek, akiknek politikai kötődéseik és elfogultságaik vannak/lehetnek, mégha függetleneknek kellene lenniük. De nem a jogtól!
A nemzetközi gyakorlatban példát találunk rá, hogy egyes országok tiltják a kettős állampolgárságot, mások nem. Igaz, az utóbbi években az országok inkább az elfogadás mellett foglalnak állást. Tehát az AB széles mérlegelési lehetőségekkel élhet. Azt persze illene figyelembe vennie, hogy a szlovák alkotmány betüje szerint, egy szlovák állampolgár csak önként mondhat le állampolgárságától és attól akarata ellenére nem fosztható meg (5. cikkely (2)). Viszont a vonatkozó jogszabály ezt lehetővé teszi.
Az AB akkor is kitért a nyílt állásfoglalás elől, amikor tárgyalta Szlovákia Alkotmányának Preambulumát, mely „MI, a szlovák nemzet…” szavakkal indulva, diszkriminálja az ország lakosságának más nemzetiségű polgárait. Ezt azzal a nevetséges indokkal kerülték meg, hogy a Preambulum nem az alkotmány része, mivel azzal a mondatrésszel zárul: „… határozatot hoztunk az alábbi alkotmányról:”, így csak a kettőspont után következő szöveg alaptörvény. Holott a Preambulumot megelőzően A Szlovák Köztársaság Alkotmánya cím szerepel!
Nem tartjuk jó előjelnek, hogy az AB 2012. július 4-én elutasította annak az előzetes intézkedésnek a jóváhagyását, amelynek alapján felfüggesztették volna a vonatkozó jogszabály hatályát arra az időre, amíg a plénum döntést nem hoz arról, hogy az összeegyeztethető-e a szlovák alkotmánnyal. Ez lett volna a korrekt eljárás, holott csak a teljesen jogi analfabéta tudja a kettőt összeegyeztetni.
Feltételezve, de meg nem engedve képzeljük el azt a helyzetet, hogy a rendőrségnek törvénnyel engedélyezik a kínvallatást. Ez ugyan az alaptörvénybe ütközik (16. cikkely (2)), de a taláros testület nyilván az előbbi példa analógiájára nem függesztené föl ezt a jogszabályt. Nem is olyan abszurd ez a feltételezés, ha Žák-Malina Hedvig esetére gondolunk, akit sorozatosan kitettek a hatóságok és rendőrség vesszőfutásának. Szlovákia egyelőre tehát nem jogállam!
Az Alkotmánybíróság épületén egy kendővel betakart szemű hölgy szoborarca „tekint” le ránk. Majd kiderül mit jelképez. A jog részrehajlíthatatlanságát vagy egy vak némbert.
Január 22-én 12:00 órakor kezdődik a tárgyalás. Az Alkotmánybíróság épületébe a Mészáros utcai bejáraton keresztül juthatunk. Kérünk mindenkit, aki teheti, jelenjen meg a tárgyaláson!

Balassa Zoltán, Felvidék.ma

hirdetés
hirdetés