A Fidesz-KDNP támogatottságában nem történt lényegi változás a tavalyi parlamenti választási győzelmük óta: a közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok egy most vasárnapi voksoláson is hasonló eredményt tudnának elérni – közölte az Alapjogokért Központ hétfőn az MTI-vel.
„A töretlen választói bizalom azt mutatja, hogy a magyar emberek többsége továbbra is az Orbán Viktor által vezetett kabinetet tartja alkalmasnak arra, hogy megküzdjön a szomszédos Ukrajnában dúló háború, és a szankciókból fakadó infláció kedvezőtlen hatásaival” – írták az elemzésben.
Felidézték: egy éve soha nem látott többség mozdult meg a kampány során a békét zászlajára tűző nemzeti oldal mellett az országgyűlési választáson. A rendszerváltoztatás óta egyetlen politikai erő sem szerzett annyi szavazatot, mint az Orbán Viktor által vezetett jobboldali lista, amelyre 3 060 706 voks érkezett tavaly április 3-án – emelték ki.
„Míg a kormánypártok erősödtek, a háborús retorikát folytató baloldalon a külföldi finanszírozás és a teljes összefogás sem segített, történelmi vereséget szenvedtek el” – írták.
Hozzátették: a Fidesz-KDNP támogatottságában lényegi változás azóta sem következett be. A baloldal ugyanakkor – a mérések mellett az időközi választások eredményeiből is ez olvasható ki -, mostanáig sem tudott talpra állni, képtelenek bővíteni bázisát.
„Ennek hátterében ott áll a guruló dollárok ügye, mely igazolta, hogy a baloldal idegen érdekek szolgálatában áll a magyarok véleményének képviselete helyett” – írták.
Az Alapjogokért Központ kitért arra: a kormánypártok magas népszerűségének egyik oka az, hogy betartották legfontosabb választási ígéretüket, és a nemzetközi nyomás ellenére sem hagyták, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba; a parlamenti többség a múlt héten erősítette meg egy határozat elfogadásával béke melletti elkötelezettségét.
„A baloldal ezt a békepárti állásfoglalást elutasította, egyben megerősítette háborúpárti narratíváját, melynek alaphangját még bukott miniszterelnök-jelöltjük adta meg, amikor – a külföldi elvárásnak megfelelően – már a konfliktus kitörését megelőző napokban arról beszélt, hogy haditechnikai eszközök mellett akár katonákat is hajlandó volna a frontra küldeni” – olvasható az elemzésben.
Közölték, a kormány szembehelyezkedett Brüsszel áremelkedést gerjesztő szankciós politikájával is; blokkolta a gázra és atomenergiára vonatkozó korlátozások elfogadását, valamint kivételt harcolt ki a kőolajszállítások zavartalansága érdekében. Az ellenzéki erők ebben a kérdésben is a választók többségének elképzelésével ellentétes politikát folytatnak, a szankciókat hatásosnak tartják, noha azok nem hozták el az összecsapások végét – írták.
Kiemelték, hogy a jobboldal a rezsivédelmet is fenn tudta tartani az átlagfogyasztásig, így a háztartások 80 százaléka továbbra is csökkentett áron jut földgázhoz, 65 százalékuk pedig villamos energiához is. A baloldal ezzel kapcsolatos programját Márki-Zay Péter így összegezte: „kevesebb vizet kell használni, kevesebb gázt kell használni” – emlékeztettek.
A választók azt is értékelik – folytatták -, hogy a kormányzati lépéseknek köszönhetően, a külső tényezőkből fakadó gazdasági nehézségek ellenére magas maradt, sőt rekordokat döntött a foglalkoztatás. Ennek jelentőségét növeli, hogy a 2010 előtt hivatalban lévő baloldali kormányok „válságkezelése” az egekbe lökte a munkanélküliséget, romokba döntötte a magyar jövőbeni kilátásait – fogalmaztak.
Az Alapjogokért Központ említést tett arról is, hogy egy éve „táborokon átívelő egységben”, 3,7 millióan álltak ki a gyermekvédelem ügye mellett az erről szóló népszavazáson.
„A baloldal a kérdéseket aberráltnak, a referendumot figyelemelterelésnek nevezte, és míg a kormány az elmúlt időszak hátborzongató pedofilbotrányai után tovább szigorítaná a kiskorúak megóvását szolgáló szabályozást, ők minden követ megmozgatnak Brüsszelben, hogy a már elfogadott törvényt is eltöröljék” – közölte a szervezet.
Hozzátették: a magyar választók egy évvel ezelőtti döntései nem nyerték el Brüsszel tetszését, két nappal a választás után Ursula von der Leyen bejelentette, hogy eljárást indítanak hazánk ellen, és különböző feltételeket határoztak meg, azok teljesítéséhez kötve a Magyarországnak szerződés szerint járó uniós források kifizetését. A kormány észszerű kompromisszumokat kötve módosította a megjelölt jogszabályokat, a múlt év végén azonban a bizottság újabb követelésekkel állt elő – írták.
„Brüsszel tehát úgy viselkedik az ügyben, mint egy sértődött bürokrata, aki valamilyen okból nem hajlandó elintézni a rá bízott ügyet. Néhány elszólásból az is kiderült, hogy valójában a kormány háborúval és gyermekvédelemmel kapcsolatban képviselt politikájával van bajuk, ennek köszönhető a kettős mérce alkalmazása” – olvasható a dokumentumban.
Az Alapjogokért Központ szerint a baloldal mutatóiban – amellett, hogy Magyarország helyett Brüsszel oldalára álltak az uniós pénzekről szóló vitában – visszatükröződik az is, hogy vereségük óta belső dominanciaharcot folytatnak, amit valószínűleg kormányzati pozícióban is megtettek volna.
Az emberek azonban nem szívesen bíznák egy olyan koalícióra az ország irányítását, „amelynek hét szereplője hétfelé húzna” – közölték. Hozzátették: „a tusakodás egyértelmű nyertese ráadásul az a Gyurcsány Ferenc, akinek elutasítottsága töretlenül rekordmagas”.
MTI
fotó: facebook
