HAZA HÍR-MIX Aláírták a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház magyar kormányzati támogatásáról szóló szerződést

Aláírták a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház magyar kormányzati támogatásáról szóló szerződést

976
hirdetés
Révkomárom, 2016. február 20. Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere (j) és Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke kezet fog 2016. február 20-án a felvidéki Révkomáromban, miután aláírták azt a szerzõdést, amellyel a magyar kormány az egyház magyar gyülekezeteinek egymilliárd forint támogatást irányoz elõ. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Révkomárom, 2016. február 20.
Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere (j) és Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke kezet fog 2016. február 20-án a felvidéki Révkomáromban, miután aláírták azt a szerzõdést, amellyel a magyar kormány az egyház magyar gyülekezeteinek egymilliárd forint támogatást irányoz elõ.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

A magyar kormány nemzetstratégiája a visegrádi együttműködés keretében is a külhoni magyarság megerősödését tartja szem előtt – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a felvidéki Révkomáromban tartott ünnepi ceremónián, amelyen Fazekas Lászlóval, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökével aláírta az egyház magyar gyülekezeteinek egymilliárd forintos támogatásáról szóló szerződést.

    A magyar kormányzati támogatást, amelyet Balog Zoltán az összetartozás üzenetének, Fazekas László pedig történelmi jelentőségűnek nevezett, a felvidéki magyar gyülekezetek megerősítése mellett a lelkészi szolgálat megerősítésére, az oktatásügy fejlesztésére és különböző létesítmények kialakítására szánják.
    Balog Zoltán kiemelte: amikor Magyarország együttműködik a visegrádi négyekkel, akkor soha nem felejti el azt a célt, hogy az európai ügyben kialakult jószomszédi kapcsolatokból a külhoni magyarság erősödése jöjjön ki.
    „Szomszédsági kapcsolatok, a magyarság megerősítése és a visegrádi négyek szavának hallatása Európában, ezek összetartozó dolgok” – hangsúlyozta a miniszter. Felidézte, hogy az Antall-kormány egyik nyilatkozatában a magyar külpolitika három alappilléreként jelölte meg a határon túli magyarsággal való kapcsolatok erősítését, a jó szomszédságpolitikát és az Európai Unióba való törekvést. Ez a három dolog most Balog Zoltán szerint új módon kapott hangsúlyt.
    „Ki gondolta volna, hogy Szlovákiával, a visegrádi négyekkel és a balkáni országokkal együtt fogunk küzdeni Brüsszelben azért, hogy értsék meg, hogy mit jelent Közép-Európa” – fogalmazott, hozzátéve: ott olyan politikusok akarnak „döntéseket lenyomni a torkunkon” akik nem vették észre, hogy már egy egységes Európa van, és nem lehet a volt kommunista felét egy leoperálható vakbélnek nyilvánítani.
    Balog Zoltán kijelentette, hogy a magyar kormány nemzetstratégiája egy Kárpát-medencei térségben gondolkozik, és a közelmúltban kiegészült egy eddig példátlan gazdaságerősítő programmal is, amely a Vajdaságban valósul meg, 30 milliárd forintból.
    Balog Zoltán a keresztyén egyháznak jóváhagyott magyar kormányzati támogatásról szólva úgy fogalmazott, hogy ezt az összeget lehet soknak és kevésnek is nevezni, de ebben az összegben nem a forint a lényeg, hanem „az az üzenet, ami azt jelenti, hogy összetartozunk”.
    Rámutatott: a támogatás segít abban, hogy az összetartozás ne csak egy eszme, hanem valóság is legyen. Kifejtette: az összetartozás valamikor természetes volt, ma viszont sokan természetellenesnek próbálják beállítani, ezért is fontos – többféle szempontból is – csökkenteni a meglévő távolságokat.
    „Nekünk ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az a távolság, amit nem kilométerben mérnek, csökkenjen” – hangsúlyozta a miniszter, rámutatva: a jó határ menti együttműködések és gazdasági fejlődés mellett a lelki, szellemi, kulturális kapcsolatok építésére is szükség van mert az előbbiek az utóbbiak nélkül nem hozzák meg a kívánt eredményt.
    Balog Zoltán a támogatás célválasztásával kapcsolatban elmondta: a történelem során többször is bebizonyosodott az egyházi közösségek stabilitása és szerepe. „Ha nagy a baj, csak az egyházak maradnak (…) a politikai képviselet hol ilyen, hol olyan, bízunk benne, hogy erősödik, de amik maradnak azok az egyházi közösségek” – fogalmazott a miniszter. „Oda érdemes adni, ahol van erő hozzátenni” – mondta, rámutatva: nagyon fontos hogy egy támogatás ne lanyhulást eredményezzen, hanem olyan befektetés legyen, amely megsokszorozza önmagát.
    Fazekas László püspök beszédében rámutatott az egyház nemzetmegtartó és a felvidéki magyarság körében betöltött szerepére, olyannak nevezve azt, amire lehet jelent és jövőt építeni. Kiemelte: az egyháznak ez a szerepe fokozottan jelentős a kisebbségben élők, így a felvidéki magyarság számára.
    A püspök elmondta: a mindennapi küzdelmekhez a hit és kitartás mellett más eszközökre is szükség van, és ilyen eszköznek tartják ezt a támogatást is, amelyet okosan, megfontoltan és nagyon figyelmesen akarják felhasználni a nemzetmegtartás céljaira.
    „Aki könyörül, azon könyörülni fognak, aki adni mer, az kapni is fog” – hangsúlyozta beszédében Fazekas, hozzátéve: a magyar kormányzati támogatás olyan befektetés lesz, amelyet Magyarország sok nap múlva megsokszorozódva talál meg a hitéletében és értékeihez való ragaszkodásában megerősödött felvidéki magyarságban.
    Az egymilliárd forintos keretösszegű támogatást az egyház kérése alapján tavaly decemberben hagyta jóvá a magyar kormány, annak odaítélését Balog Zoltán jelentette be ugyancsak decemberben a felvidéki Somorján, amikor a Csallóköz legrégebbi egyházi épületének külső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt.

hirdetés

 

MTI

hirdetés