Az 1849. április 26-i csata emlékére múlt hét pénteken ismét megkezdődtek a Komáromi Napok. Észak- és Dél-Komárom közös ünnepi testületi ülésére ezúttal a bal parti városban álló Tiszti Kaszinóban került sor.
Komárom Város Díszpolgára kitüntető címet az idei évben Prohászka Marcell, a Kultsár István Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója, valamint Boldoghy Olivér felvidéki színművész vehette át dr. Molnár Attila polgármestertől.
Prohászka Marcell
Érsekújváron született 1924-ben. Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát. 12 évig volt a Széchenyi Közgazdasági Szakközépiskola tanára, majd 22 évig a Gépíró és Gyorsíró Szakiskola igazgatója. Pályafutása alatt szakma kiválóságainak százait bocsátotta útjára. Tanítványai szeretettel emlékeznek vissza emberi és szakmai nagyságára. Az értelmiségi lét mintaképe. Személye megtestesíti a kettészakított város egységét. Munkásságát többek között Kultsár Díjjal és Pro Urbe Komárom díjjal is elismerték. Életelve: „Ne kérdezd soha, hogy mit ér nekem ez a világ, hanem azt, hogy mit érek én a világnak.”
Boldoghy Olivér
Az észak-komáromi Jókai Színház színművésze. Alakította Ádámot az Ember tragédiájában, János evangélistát a Mária evangéliumában, vagy épp a Rádióst a Padlásban. Egy Kassán töltött színházi időszak után másfél évtizede tért haza Komáromba. Vállalkozása mellett, vendégszerepel, továbbá civil aktivistaként is ténykedik. 2010-ben csatlakozott az Egy Jobb Komáromért Polgári Társuláshoz. 2011 tavaszán útjára indítja a Fontos vagy! elnevezésű, vizuális anyanyelvhasználatért küzdő mozgalmat. A kettős állampolgárság elismertetéséért is komoly aktivitást fejt ki. Az első bejelentett szlovákiai magyar állampolgárok közé tartozik. Bár a szlovák hatóságok 2011 novemberében törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, mégsem szándékozik feladni státuszát.
Pro Urbe Komárom Díjban ez évben Hegedüs Béla és Nagy Sándor pedagógusok, Szabó József citerakészítő mester, népzenész, hagyományőrző, az Evangélikus Kórus, valamint a Monostori Kulturális Egyesület részesült.
Hegedüs Béla pedagógus
A zenetanárképzőt Győrben végezte brácsa és ének-zene szakon. Már fiatalon megismerkedett a hangszeres népzenével, 15 éven át kísért néptánc együtteseket, zenélt táncházakban prímásként. 1982 óta tanára a komáromi zeneiskolának, tanít hegedűt és szolfézst, emellett 1996 óta tagja a Győri Nemzeti Színház zenekarának is. A komáromi Brigetio Kamarazenekar oszlopos tagja. Fontos szerepet vállal az utánpótlás nevelésében, óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló hangszerbemutatók lelkes előadója. Célja, hogy megszerettesse a gyerekekkel a zenét, hogy minél hamarabb felfedezzék a társas muzsikálás örömét.
Nagy Sándor pedagógus
1969-ben diplomázott a Testnevelési Főiskolán. Adottságai és érdeklődése a labdarúgás felé terelte. Kapusként 1959-től játszott a Dorogi Bányász NBI-es csapatában, majd Almásfüzitőn, a győri MÁV DAC-ban, a katonasága idején pedig a Soproni VSE-ben. Tanári tevékenységét 1969-ben a Komáromi Gyermekvárosban kezdte. 1980-tól nyugdíjazásáig, 2001-ig a Feszty Árpád Általános Iskola testnevelő tanára volt. Pályafutása során a gyerekek szeretete, a kollégái tisztelete motiválta. Az iskola és a város ünnepségeit különféle sportbemutatókkal tette színesebbé. Iskolán kívül a város és környéke futballcsapatainak trénereként dolgozott. Edzősködött a KAC, a Bábolna, a Nagyigmánd és a Csém csapatainál is. Felesége a Klapka György Általános Iskola tanára volt, lányai is pedagógusi képesítést szereztek.
Szabó József népzenész, hagyományőrző
Mint a város köztiszteletben álló polgára, a népzene és népdal terjesztéséről és műveléséről ismert.
1987-ben alapította meg a Szőnyi Citerazenekart, de szervezéseinek köszönhetően alakult meg a Duna Népdalkör is, amely azóta a „Pro Urbe Komárom” emlékérem büszke tulajdonosa. Kezdeményezője és szervezője volt a még ma is évente megrendezésre kerülő Zene Barátság Népzenei Fesztiválnak. Szabó József híres citerakészítő mester, hangszerei hazánk határain túl is elterjedtek. Ennek és a Szőnyi Citerazenekar számtalan felvidéki fellépéseinek kapcsán kérték fel a Nagykéri Citerazenekar tanítására. Ezt a tevékenységet társadalmi munkában, hazaszeretetből végzi töretlen lelkesedéssel immár 15 éve, heti rendszerességgel próbákat tartva. Munkája nyomán tucatnyi citerazenekar alakult és alakulóban van a felvidéken élő magyarok között. Ma már a tanítványai is tanítanak citerázni, tovább terjesztve a magyarság és a magyar népzene szeretetét, ezzel elősegítve a magyarság fennmaradását Szlovákiában.
Evangélikus Kórus
A kórus 1995-ben alakult Ihász Beatrix lelkészasszony kezdeményezésére, Ihász Mihály teológushallgató művészei vezetésével. Az énekkar vezetője 2001-től Miklós Józsefné zenepedagógus. A kórus a vasárnapi istentiszteleteken való részvétel mellett évente nagyböjti és adventi áhítattal is készül. A városi gyertyagyújtás állandó közreműködője. Az Oroszlányban megrendezett megyei-, és az egyházkerületi kórustalálkozók, továbbá az észak-komáromi Harmonia Sacra Danubiana rendezvénysorozat állandó résztvevője. A kórus a magyar kultúra napja, a különféle kiállítás megnyitók, és ünnepi konferenciák fellépője, de koncerteztek már többek között Naumburgban, és a Mátyás templomban is. 2009-ben a Szakrális Művészetek Hetén sikeres kórustalálkozót rendeztek az evangélikus imaházban, de ugyanígy szervezői a templomtakarításnak, a kertrendezésnek, bibliaóráknak, vagy épp a szeretetvendégségnek is. Evangélikus hitüket nem tagadva, működésük alapvető jellemzője az ökumené, a nyitottság minden szépre és jóra, ami Isten igéjéből és tanításából fakad.
Monostori Kulturális Közhasznú Egyesület
Az Egyesület 1997-ben alakult, helyi lokálpatrióták összefogásával, önkormányzati támogatással. 2003-tól működik közhasznú szervezetként, jelenleg 27 fővel, társadalmi munkában. Fő feladatkörük a helyi közösségi, művelődési események szervezése, hagyományok ápolása, hagyományteremtő rendezvények életre hívása és a kulturális élet szervezése. Legrangosabb rendezvényeik a Monostori Napok és a Szüreti Vigadalom. Éves programjaik közé tartozik a költészet napja, az anyák napja, a gyermek nap, a Ki mit tud?, és a mindenki karácsonya. 2011-ben a Dózsa György Művelődési Ház fennállásának 50. évfordulójára emlékhelyet hoztak létre. Céljaik megvalósítása érdekében az egyesület együttműködésre törekszik az önkormányzattal, közművelődési, szociális és oktatási, nevelési intézményekkel, színházi társulatokkal, civil szervezetekkel.
A Polgármesteri Díjat idén Balogh László pedagógus, Márkiné Tárnok Esztert helytörténész, valamint az ENDRESZ Csoport vehette át.
Balogh László pedagógus
1938-ban született Békéscsabán. 1962-ben az Esztergomi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben szerzett oklevelet. 1972-ben diplomázott a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán technika szakosként. 1974-től a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusa. Munkáját lelkiismeretesen, felkészültséggel, szakmai igényességgel végezte. Rendet, fegyelmet tartott környezetében. Munkája elismeréseként országos kitüntetéssel is büszkélkedhet. Iskolán kívül a Városi Központi Műhely vezetőjeként is dolgozott, illetve a helyi sportélet érdekében tevékenykedett. Labdarúgóedzői képesítését a Komáromi AC-ben kamatoztatta. Nyugdíjazása után is a városi sportegyesület utánpótlásáért dolgozott. Fő szervezője volt a Tóth Mihály Emléktornának. Munkája során számtalan hazai és nemzetközi eredménnyel örvendeztette meg a várost.
Márkiné Tárnok Eszter helytörténész
A köz javára gyűjti Szőny tárgyi emlékeit. Saját házában állandó kiállítást rendezett be, amelynek kapuja mindenki előtt nyitva áll. A tárlatot számtalan óvodás, iskolás és felnőtt érdeklődő tekintette már meg a hosszú évek alatt. Tevékenyen részt vesz Szőny kulturális életében, falunapok és más programok szervezésében, kiállítások rendezésében, több egyéni helytörténeti tárlata is volt már. Nemrég a helyi óvodában mutatta be régi gyerekjáték gyűjteményét. Önkéntes segítője a Klapka György Múzeumnak. Részt vett többek között a Szőny és Koppánymonostor története, A komáromi vasútvonalak története, valamint A komáromi tűzoltóság története kiállítások létrehozásában is. Jelenleg a 100 éves a Gyürky kastély elnevezésű ősszel nyíló tárlat gyűjtőmunkáját segíti. A Duna Népdalkör oszlopos tagja.
Az Endresz Csoport
A kétezres évek közepétől működő csoport Komárom történelmi hagyományaira, jeles évfordulóira hívja fel a helyi közvélemény figyelmét. 2008-ban az addig anonim társaság felvette az elfeledett, kitűnő pilóta, a világcsúcstartó óceánrepülő Endresz György nevét. Szervezésükben idén 5. alkalommal kerül megrendezésre a város egyik legnagyobb kulturális fesztiválja a HON-NAP Duna Menti Hagyományőrző Ünnep. A Csoport minden évben megemlékezést rendez a Szent Korona Komáromban tartózkodásának és V. László király születésének emlékére, továbbá a Doni katasztrófa, a trianoni békediktátum, az 1919-es áttörés, az 1931-es dicsőséges óceánrepülés, a két városrész 1938-as újraegyesülése, a II. világháború környékbeli harcaiban hősi halált halt katonák, illetve a névadó, Endresz György és a magyar repülős társadalom emlékére. Társadalmi munkában évente rendbe teszik az 1919-es áttörés dél-komáromi emlékművének környezetét, valamint a Csillag Erődöt, de társzervezői a Czibor Zoltán Emléktornának is. Történelmi múltunk bemutatására a tavalyi évben a két városrész diákjai számára vetélkedőt állítottak össze Komárom 1938-1945 közötti éveiből. Egyik legnagyobb eredményük a Turul-emlékmű 2012-es megvalósítása. A város a szoborállítással tiszteleg a trianoni diktátum áldozatai, az országtól elcsatolt területeken maradt nemzettársai előtt. Jelmondatuk: „Csak a múltat ismerve épülhet a jövő!”
A 22. Komáromi Napok szerdáig várja a látogatókat. Holnap (április 30. kedd) este 18 órától Wolf Kati élő koncertjét tekintheti meg a közönség. Május 1-je pedig a hagyományőrzés jegyében telik, 14.00 órától a Garabonciás Táncegyüttes, 14.30-tól az Ungvári Művészeti és Közművelődési Koledzs, 15.00 órától a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptáncegyüttes, 16.00 órától a Ritka Magyar Folkband, 17.30-tól a Sic Transit Gloria Mundi, míg 19.00 órától Holdviola zenekar műsora várja a látogatókat.
komarom.hu
