A Bloomber ügynökség feltérképezte a közép-kelet-európai térségében, a Baltikumban, a Balkánon és a Kaukázus térségében elhelyezkedő összesen 21 ország vállalkozási környezetét. Szlovákia számára egyáltalán nem hízelgő eredménnyel zárult a vizsgálat.
A vizsgálat közben figyelembe vette a vállalkozások megalapításának rugalmasságát, az adó- és járulékterhek magasságát, a bérek alakulását, az energiahordozókra fordított költségeket, a munkatermelékenységet, a munka, az alkalmazás törvényes kereteit, a közlekedési infrastruktúra állapotát, a fuvarozás költségigényét, a bürokrácia mélységét, források hozzáférhetőségét és további paramétereket.
A legjobb vállalkozási környezetre Lengyelországban számíthatnak a beruházók vagy az ott tartósan vállalkozók. Elsősorban belső piaca nagyságából és stabilitásából profitál, gazdasága nincs kitéve a kivitel kénye-kedvének. Ráadásul Lengyelország az egyetlen európai uniós ország, amely gazdaságát a válság kitörése óta nem sújtotta recesszió. Második helyen Csehország, a harmadikon Magyarország végzett.
Sajnos Szlovákia számára egyáltalán nem hízelgő eredménnyel zárult a vizsgálat, hiszen a felsorolt térségek 21 országa közül összesítésben a 14. helyre került. Megelőzte őt Törökország, Románia, Bulgária, Oroszország (!) és az összes balti köztársaság. Szorosan Szlovákia mögé szorult Ukrajna.
Szlovákia Vállalkozási Szövetsége (PAS) 2001-től harminc számszerűsíthető paraméter alapján negyedévente felméri Szlovákia vállalkozási környezetének alakulását. A negyedévente kiértékelt adatok alapján felállított grafikon alátámasztja a fenti helyezést, hiszen 2001-től 2006-ig töretlenül javult Szlovákiában a vállalkozási környezet. Azóta azonban töretlenül romlik, az utóbbi két évben (ebben a választási időszakban) látványosan.
Ugyanez a szövetség 2011-ben végzett egy felmérést a vállalkozási környezet alakulásáról Szlovákia 79 járásában. Azt vizsgálták, vajon az egyes járások területén mennyire vállalkozóbarát környezet várja a beruházót, milyen környezetben kell tevékenykednie az ottani vállalkozóknak, vállalatoknak.
A vizsgált eredmények alapján felállították a járások rangsorát. Számunkra a kép lehangoló, hiszen az ország 79 járása közül a Csallóköztől keletre, a Komáromi járástól egészen a Nagymihályi járásig az összes dél-szlovákiai járás a táblázat alsó harmadában szerepel.
Korántsem örülhetünk a felmérések eredményének. Hiszen megerősítik azt, amit az itteni vállalkozók saját bőrükön tapasztalnak. Az utóbbi években, 2012-ig a magyarországi vállalkozók egy része fiókvállalatot létesített Szlovákiában vagy áthelyezte vállalkozását éppen a jobb feltételek, az elviselhetőbb vállalkozási környezet végett. Ennek vége. Tavaly már a szlovákiai vállalkozók ezrei, ám lehet, hogy tízezrei nyitottak fiókvállalatot Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban.
Egy-két kisebb kivételtől eltekintve a válság óta Szlovákiába nem települt jelentősebb beruházó, az ország elveszítette tíz évvel korábbi varázsát. Mi lesz a folyamat vége? Azok számára, akik itt maradnak, megpróbálnak továbbra is itt érvényesülni, tovább fognak növekedni az adó- és járulékterhek, továbbra fog romlani a vállalkozási környezet. A kormány pedig jobb esetben tétlenül szemléli a folyamatot, rosszabb esetben pedig káros beavatkozásaival tovább rontja a helyeztet. Nem találja a kiutat, mert a kiútkeresésre alkalmatlan. Csupán tűzoltást végez, de azt is rosszul.
Farkas Iván, Felvidék.ma
a szerző az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
