Mária Fáziková, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem docense, a kivitelező munkacsoport vezetője február 12-én a Tiszti Pavilon dísztermében, többek között a Nyitra megyei vezetés, a térség parlamenti képviselői és a régió településeinek polgármesterei előtt mutatta be a Komáromi járás gazdaság- és társadalomfejlesztési tervét, a PHSR-ként ismert átfogó dokumentumot. Annak kidolgozását egyrészt a vonatkozó törvény írja elő, másrészt az európai strukturális és beruházási alapok anyagi forrásainak felhasználásához jelent kiindulópontot, s a településekről beérkezett észrevételeket, javaslatokat is tartalmazza.
A komáromi találkozó előzményeként tavaly szeptemberben Nyitrán ülésezett a Partneri Tanács, ahol az uniós újjáépítési csomag pénzeszközeinek sikeres merítése érdekében megvitatták az időszerű pályázati lehetőségeket, és döntöttek a következő hónapok teendőiről. Majd október 18-án került sor a Komáromi Járás Városai és Falvai Társulása (ZMOOK) 13. közgyűlésére, melyen az érintett települések képviselői részletes tájékoztatást kaptak az uniós pénzügyi források merítésének részleteiről. Akkor a jelenlevők megegyeztek, hogy elkészítik a térség közös stratégiai fejlesztési tervét, a PHSR-t, amiből az illetékes szervek számára az is kiderül, hogy régiós szinten miként kapcsolódnak össze az egyes helyi fejlesztésekkel kapcsolatos elképzelések. Azóta az illetékesek kérdőíveken is felmérték a települések igényeit, további lehetőségeit és a meglevő hiányosságokat, valamint munkaértekezletekre is sor került.
A február 12-i rendezvényen többek között részt vett Branislav Becík, Nyitra megye elnöke és helyettese, Csenger Tibor, továbbá Farkas Iván, a Magyar Szövetség megyei frakciójának vezetője és annak több tagja. Továbbá jelen volt a járást a parlamentben képviselő Zuzana Matejičková (Smer-SD) és Erik Vlček (Hlas), illetve Nagy Tamás, a Komáromi Járási Hivatal elöljárója, Viliam Kocsis, a komáromi munkahivatal igazgatója és több városi képviselővel együtt Keszegh Béla, Komárom polgármestere, aki egyben a ZMOOK elnöke is.
Keszegh Béla bevezetője után Mária Fáziková bő fél órás, szlovák nyelvű prezentációjaban egyebek mellett részletezte az öt nagyobb területfejlesztési célt tartalmazó PHSR kidolgozásának stratégiáját, folyamatát és szerkezetét. A Komáromi járást javarészt mezőgazdaságra alapozó, vidéki régiónak nevezte, amely azonban rendelkezik a jelentősebb mértékű városiasodás és fejlesztés előfeltételeivel. Mint mondta: az elöregedő lakossága nagy része a járási székhelytől elérhető távolságokban, kisebb-nagyobb községekben él, ám a fiatalok sokasága a jobb megélhetés reményében nagyobb városokba vagy külföldre távozik.
Mint mondta: tájainkon az ipari ágazat a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal együtt háttérbe szorul. A külföldi befektetők térségünkben inkább az olcsó, kevésbé képzett munkaerőt keresik az összeszerelő üzemeikbe, s a hasznukból nem költenek régiófejlesztésre. Szólt a helyi energiaforrások kihasználásának alacsony hatékonyságáról, a hulladékgazdálkodás hiányosságairól, a térség több irányból történő megközelíthetetlenségéről. Környezetvédelmi szempontból instabilnak nevezte a térséget, ahol nem nevezhető túl jónak a fejlődést befolyásoló partnerek közti együttműködés. Leszögezte: a fejlődés alapfeltétele, kulcsfontosságú tényezője a többirányú együttműködés nemcsak a stratégiai dokumentumok elkészítése során, hanem a különféle projektek gyakorlati megvalósítása alatt is.
Az is elhangzott, hogy a mezőgazdaság fejlesztésén kívül további kitörési lehetőséget is lát a Fáziková vezette munkacsoport. Mint mondta: a határmentiségben is komoly potenciál rejlik, ugyanis a magyar nyelvet a Duna mindkét oldalán élők beszélik, ami megkönnyíti a kapcsolattartást a túlparti intézményekkel, vállalkozókkal, hivatalokkal. Az idegenforgalom fellendítése kapcsán pedig a régió kulturális és történelmi kincseinek, emlékhelyeinek létét is kiemelte.
Fáziková előadása után, amelyből az is kiderült, hogy az ismertett koncepciót a települések azzal összecsengő akciótervei és projektjei tölthetik meg tartalommal, a vendégek is hozzászóltak a hallottakhoz. Becík megyeelnök úgy véli, hogy a jelenleginél nagyobb lehetőségek vannak a turizmus fejlesztésében, amit az értékes termálvízforrások is indokolnak. A zöldség- és gyümölcstermesztés terén az önellátást oly´módon erősítené, hogy az oktatási intézmények a diákok és pedagógusok étkeztetése során a régió termelőinek terményeit használnák fel. Továbbá kiemelte az észak-déli korridor fontosságát, vagyis a Nyitra és Komárom közti gyorsforgalmi út megépítésének szükségességét. Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben kihelyezett kormányülést tartsanak e megyében, ám nem Nyitra városban.
Matejičková parlamenti képviselő a térség folyóiban és a vízi közlekedésben lát még kiaknázatlan tartalékokat, s egyúttal köszönetet mondott a jelen levő Patrik Rumannak, a KOMVaK városi víz- és csatornaművek igazgatójának a járásszerte folytatott-folyó csatornahálózat-építés terén nyújtott segítségéért. Vlček honatya megígérte, hogy a legfelső törvényhozásban a pártja többi képviselőjével együtt szorgalmazni fogja a regionális gazdasági különbségek kiegyenlítődését. Viliam Kocsis, a komáromi munkahivatal igazgatója pedig a tervezett fejlesztésekkel párosuló munkahelyteremtés és olyan újdonságaik, mint a jelzálog-projekt fontosságát emelte ki.
Farkas Ivántól, a Magyar Szövetség megyei frakciójának elnökétől a február 5-i megyei önkormányzati ülés után megtudtuk, hogy Nyitra megye is a saját gazdaság- és társadalomfejlesztési tervével kapcsolatban valamennyi választási, illetve uniós támogatási időszakban felállít egy monitoring bizottságot. Az új, 2024-2030 közti időszakban a megvalósuló fejlesztéseket értékelő, félévente ülésező bizottság elnöke Csenger Tibor alispán, további tagja pedig Gyarmati Tihamér megyei képviselő lett.
Csenger Tibor a találkozó végén portálunknak kifejtette, hogy mielőbb ki kell egyenlíteni a regionális különbségeket Nyitra megye fejlett északi régiója és a háttérbe szorított déli, Duna, Ipoly és Alsó-Garam menti régiója között. Ezzel kapcsolatban délen sokkal több feladat hárul nemcsak az önkormányzatokra, hanem az államra is. Az utóbbinak akár anyagi kedvezményekkel is arra kéne ösztönöznie a tőkeerős beruházókat, hogy a nehezen megközelíthető tájainkon is valósítsanak meg jelentős beruházásokat, valamint a nagy volumenű állami beruházásokból sem szabadna kihagyni a magyarlakta térséget. Ennek érdekében mielőbb meg kéne építeni a már régóta tervezgetett R8-as gyorsforgalmi utat.
Hozzátette: a lakosság elöregedése és a fiatalok jobb megélhetés végett történő elköltözése folyamatának is gátat vetne az, ha a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok idehaza, a régiónkban tudnának elhelyezkedni – ezt is szolgálnák a munkahelyteremtő nagyberuházások.
„Sajnos, megyei szinten egyedül nem tudunk változtatni ezen az áldatlan helyzeten, ehhez állami segítségre van szükségünk. Ezért jó, hogy a mai rendezvényen a térség parlamenti képviselői is jelen voltak, s hallhatták, hogy a nagy változásokat csak az állami szemlélet megváltoztatásával, elegendő pénzzel, komoly beruházásokkal lehet megoldani. Nem győzöm hangsúlyozni: az államtól függ, hogy majd miként tudjuk kiegyenlíteni a regionális különbségeket. Más országokban már történtek lépések a gazdasági kiegyenlítődés érdekében. Például Magyar- és Lengyelországban is jelentős állami pénzekkel segítik az elmaradottabb, keleti országrészek fejlesztését. Az utóbbiban általam látogatott munkaértekezleteken is elhangzott: az állami és uniós pénzeket 30:70 százalék arányban osztották szét a fejlett és a fejletlenebb térségek között. Szlovákiában is ilyen megoldásra lenne szükség!“ – hangsúlyozta az alispán.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
