…a „Szózatba beleférjen!“ Bölcs József halálára

2023. 2. 20-án elhunyt Bölcs József Komáromfüss korábbi polgármestere, volt Nyitra megyei képviselő, az Együttélés Politikai Mozgalom járási elnöke, később a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának, Járási Elnökségének tagja. A Választott Képviselők és Polgármesterek 1994. 1. 4-én Komáromban tartott Nagygyűlésének szervezője. Bölcs József 1945. október 5-én született Komáromfüssön. A Nagymegyeri Gimnáziumban érettségizett, majd technikusként dolgozott a PRIEMKO-nál, később a Lakáskezelő Vállalatnál. A politikába a rendszerváltás után került, az első szabad helyhatósági választásokon Komáromfüss polgármesterének választották. Azért indult, mert az Együttélés Politikai Mozgalom polgármesterjelöltje a választások előtt hirtelen elhunyt és valakinek el kellett vállalnia a jelöltséget. Nem csak a jelöltséget vállalta el, hanem a tisztséggel járó összes gondot, bajt, problémát is. A Bős-Nagymarosi Vízierőmű elleni megmozdulások során ismertem meg, a Duna Konferenciát – melyre a Duna két partján fekvő települések polgármestereit hívtuk meg – már együtt szerveztük 1992-ben. A napi gondok megoldása, az önkormányzatok szomorú helyzete, az ország közigazgatási felosztásának magyarok számára elfogadhatatlan terve tettre késztette, így egyike volt annak a 9 polgármesternek, akik a Csallóközi Városok és Községek Társulása nevében a Komáromi Nagygyűlést szervezték. Idén december 6-án lesz 29 esztendeje, hogy elfogadták a felhívást, amelyben Komáromba hívták a választott polgármestereket és képviselőket. A cél az autonómia volt, amit nem támogatott sem Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, sem a Magyar Polgári Párt, ezért a felvidéki magyarság hosszútávú céljait fogadták el. Végül az említett két párt elszabotálta azok teljesítését is. Emlékszem, az Együttélés Országos Tanácsára igyekezve mosolyogva mesélte, hogy édesanyja azzal bocsájtotta útnak, hogy az ott hozott döntés “ …a Szózatba beleférjen” – a magyar közösség ügyét szolgálja. Bölcs József tette amit, és ahogy lehetett. Ő nem csak tüntetett a magyar iskolákért, hanem 2 polgármester – társával elintézte azt is – amikor az alapiskolai oktatás módosítása következtében lecsökkentették a középiskolába iratható magyar gyermekek számát – hogy az érdeklődők Magyarországon tandíjmentesen tanulhassanak tovább. 3 osztálynyi felvidéki magyar gyerek érettségizett le a Duna túlsó partján, Komárom középiskoláiban. Látta a falvak elnéptelenedését is. Szeretett volna egy olyan pénzalapot létrehozni, amellyel az önkormányzatok megvásárolhatták volna az üres házakat, és ők döntöttek volna arról, kinek adják tovább. Igy elkerülhető lett volna falvaink elszlovákosítása. Hiába kilincselt, terve nem talált sem megértésre, sem támogatásra. A felvidéki magyarságért végzett munka sokszor felülírta egyéni érdekeit, és kompromisszumokra késztette. Duray Miklós kívánságára szavazta meg a 3 magyar párt egyesülését 1998-ban. De ahogy mondani szokás, nem engedett a 48-ból, mindig a felvidéki magyarság megmaradása érdekében tevékenykedett. 2001-ben beválasztották a Nyitrai Önkormányzati Kerület Képviselő Testületébe. Mivel nem értett egyet a megyei vagyon eladásával előre meghatározott személyeknek előre meghatározott áron, szembe került a Magyar Koalíció Pártjának akkori vezetésével és a következő megyei választásokon levették a jelöltek listájáról, annak ellenére, hogy a járási konferencián az egyik legtöbb szavazatot kapta. Kiállt saját véleménye, elvei mellett, így aztán az MKP vezetésében kegyvesztett lett és még a pártból is ki akarták zárni. Az Országos Tanács azonban nem szavazta meg a javaslatot. 2002-ben Komáromfüss lakosai is a változás mellett tették le a voksukat. 12 évig volt Komáromfüss polgármestere. A 2009-es megyei választásokon ismét megyei képviselő lett, majd az Országos Tanács Tagja. 2013-ban korára való tekintettel már nem vállalta a jelölést de a Járási Elnökségben változatlanul kiállt meggyőződése, elvei és a felvidéki magyarság érdekei mellett. Nehezményezte, hogy az Aliancia – Szövetség vezetőségében azok is helyet kaptak, akik az MKP szétverésén dolgoztak, ezért visszavonult a politikától. Bölcs József önzetlenül szolgálta és védte felvidéki magyarság érdekeit. Nem lehetett sem lekenyerezni, sem megfélemlíteni, sem elhallgattatni – akinek a közért végzett tevékenysége édesanyja szavaival élve – a Szózatba belefért. Tisztességes helytállása, magyarságért vívott önzetlen harca követendő példa mindannyiunk számára.

Áldás és béke poraira!