A szlovákiai fiatalok 70 százaléka szeretne más országban élni, mivel gondot okoz számukra a hazai munkaerőpiacon való érvényesülés. A szlovákiai fiatal munkanélküliek 54,4 százaléka tartósan munkanélküli, annak ellenére, hogy más uniós országokkal összehasonlítva magasabb a műveltségi szintjük. Többek közt ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet Szlovákia Ifjúságstratégiája a 2014-2020-as évekre címmel az oktatási tárca terjeszt a kormány elé megtárgyalásra. A tanulmány elkészítésével az állam szeretné megerősíteni az ifjúság helyzetét az élet minden területén, és garantálni az egyenlő társadalmi helyzetét.
„Szlovákia tudatosítja, hogy a fiatal generációhoz való viszonyában korszerű hozzáállásra és a fiatal emberek igényeire való érzékeny odafigyelésre van szükség” – olvasható az anyagban. Szlovákia lakosságának jelentős részét – 37,4 százalékát a 30 éves kort meg nem haladó fiatalok teszik ki, azaz majdnem kétmillió a számuk. Az oktatási tárca stratégiája több területen is összpontosít a fiatalokra, például a művelődés, a foglalkoztatottság, a vállalkozás, a társadalombiztosítás vagy a fiatalokkal történő munka terén is.
2012 végén a fiatalok munkanélkülisége 34 százalékos volt Szlovákiában, miközben az unión belül ez az arány átlagosan 15,4 százalék. Szlovákia évente a GDP egy százalékát fordítja a munkanélküliség csökkentésére, pedig az unió sokkal több pénzt ad ennek enyhítésére – írják a jelentés készítői. Szlovákiában a többi uniós országgal összehasonlítva a fiatal munkanélküliek intézményes támogatása nem megfelelő, és csak kevés olyan támogatási forma létezik, amelyek megkönnyítik a munkapiacra való belépésüket – figyelmeztet továbbá a tanulmány.
A stratégia feladatul tűzi ki a fiatalok munkaerő-piaci alkalmazkodásának javítását is. A tanulmány szerint Szlovákiában be kellene vezetni a rendszeres karrier-tanácsadást. De specializált foglalkoztatottsági szolgáltatásnyújtásra is szükség lenne, amely a fiatalok konkrét célcsoportjainak specifikus igényeit tükrözné, például a háttérbe szorult roma közösségekből, vagy a gyermekotthonokból kikerülő, illetőleg az egészségügyi okok miatt hátrányos helyzetű fiatalokét.
A tanulmány értelmében a munkáltatókat is sokkal inkább ösztönöznünk kellene az új munkahelyek létrehozására, például közvetlen támogatásokkal vagy járulékkedvezményekkel. Az elkövetkező évek folyamán az oktatási minisztert és a kormányfőt is tájékoztatni kell a fiatalok támogatására kitűzött célok teljesítéséről.
SITA nyomán dé, Felvidék.ma
