Az életvitelszerűen Pozsonyban élők negyede, mintegy 150 ezer ember, nem rendelkezik állandó lakcímmel a városban – írta hétfőn a Hospodárské Noviny (HN) című pozsonyi gazdasági-közéleti napilap, amely szerint emiatt a város éves költségvetésének tizedét kitevő összegtől esik el.
A Pozsonyban állandó lakcímmel rendelkező lakosok száma a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) adatai szerint 2014 végén mintegy 453 ezret tett ki, ugyanakkor az életvitelszerűen Pozsonyban lakó személyek száma ennél jelentősen magasabb. A HN által megszólaltatott szakértő szerint a Pozsonyban élő, de ott állandó lakcímmel nem rendelkező személyek száma elérheti a 150 ezret, vagyis a gyakorlatilag Pozsonyban élő mintegy hatszázezer ember negyede „nem hivatalosan” lakik a városban.
A kialakult helyzet hátterében több tényező áll. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az elmúlt években munkalehetőséget keresve tízezrek költöztek Pozsonyba az ország kevésbé fejlett régióiból. Ezeknek a zömében a fiatalabb korosztályhoz tartozó tömegeknek csak a legritkább esetekben voltak meg az anyagi lehetőségeik arra, hogy akár jelzáloghitel segítségével is lakást vásároljanak Pozsonyban, amely a környező országok fővárosaival összehasonlítva a legmagasabb ingatlanárakkal rendelkezik. Összehasonlításképpen megemlíthető, hogy jelenleg Pozsonyban – ahol a 2009-es pénzügyi és gazdasági válság begyűrűzése után 15-20 százalékkal is visszaestek a lakhatási célú ingatlanok árai – egy kisebb, ötven négyzetméter körüli alapterületű, új építésű lakás ára 120 ezer euró (közel 38 millió forint) körül kezdődik, ami az országos átlagot jelentősen meghaladó átlagbérek mellett is kevesek számára teszi elérhetővé az ingatlanvásárlást. Így a legtöbb „új pozsonyi” bérlakásokban, illetve albérletekben lakik. Ez viszont az állandó lakcím megváltoztatásával járó ügyintézés hosszadalmasságának, illetve annak köszönhetően, hogy a lakásokat bérbe adók a legtöbbször nem szívesen jelentik be albérlőjüket, a jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Pozsonyban az új építésű ingatlanok jelentős részét a befektetők – költségminimalizálás okán – nem is lakásként, hanem egyéb, például üzleti célú vagy raktárként szolgáló ingatlanként vezetik be a telekkönyvbe, ami viszont ezek bérlői vagy megvásárlói számára lehetetlenné teszi, hogy oda állandó lakosként bejelentkezzenek.
Az így kialakult helyzet azzal jár, hogy Pozsony költségvetése – különböző adók formájában – évente legalább mintegy 30 millió eurótól (több mint 9 milliárd forint) esik el – írta a HN. Ez az összeg a város jelenlegi költségvetésének mintegy tizede, s igen jelentős kiesésnek számít, tekintve, hogy Pozsonynak a környező országok hasonló nagyságú városaihoz képest is alacsony a költségvetése; a csehországi Brünben (Brno) például harmadával kevesebben laknak, mint Pozsonyban, a város költségvetése mégis kétszerese a szlovák fővárosénak.
MTI
fotó: hu.wikipedia.org
