A nemzetközi vonatok újraindításának nincs akadálya!
Egyértelmű, hogy Komáromnak a legnagyobb övön aluli ütést az jelentette, hogy a rendszerváltást követően nem akadt politikai akarat arra nézve, hogy a város, amely korábban vasúti gócpont szerepét is betöltötte, ismét visszakerüljön az ország „sínes” közlekedésének vérkeringésébe. Csaknem harminc éve egyetlen hazai, vagy nemzetközi gyorsvonat nem érkezik a városba. Korábban olyan híresztelések voltak, hogy a vasúti híd terhelhetősége gátolja a nemzetközi gyorsvonatok áthaladását. Ez nem igaz!
Az 1980-as években még napi több alkalommal is lehetett vonattal utazni Prágába, vagy Budapestre. Szépen, szinte feltűnés nélkül a vasúti gócpont szerepét Érsekújvár vette át, rövid idő alatt leállt a gútai „göcse” és csak Pozsony, illetve Érsekújvár felé indulnak a járási székhelyről járatok. Érsekék ígéretet tettek arra nézve, hogy a Pozsony–Komáromi vasúti szakaszt sorompók és jelzőlámpák felszerelésével teszik biztonságosabbá. Ez sem történt meg, amit a sorozatos vasúti ütközések igazoltak. A Gútára vezető vasút csak egy teljes pályafelújítással oldható meg, hiszen két és fél évtized alatt elkorhadtak a talpfák, egy kis motorvonat sem indítható rajtuk biztonságosan. Évtizedek óta csak beszélnek arról, hogy összeépítik Gúta és
Negyed között a sínpárt, s akkor egyfajta elkerülő „útként” a Vágsellye és Érsekújvár közötti járatoknál mentesíteni lehetett volna a forgalmat. Érdeklődtünk a MÁV szakembereinél, és egyértelműen azt a választ kaptuk, hogy örömmel vennének mondjuk egy Nyitra–Tatabánya (esetleg budapesti végállomás) közötti járatot, amely a két megyeszékhelyet kötné össze. Olyan
ötletet is kaptunk, hogy a szlovák vasúti társaság beleegyezésével egy ugyancsak a két Komáromon keresztülhaladó Nyitra–Balaton közötti járat is
indítható lehetne, akár az idei nyári szabadság alatt is. A lehetőségek adottak, kérdés, hogy van-e szándék Komárom vasúti közlekedésének bővítésére?
DUNATÁJ HETILAP 32/2020
Kép: pixabay
