Amint az időjárás megengedi, meg kell kezdeni a kémiai védekezéseket, mivel ez az egyik fontos feltétele az egészséges, károsodástól mentes termésnek. Azoknak, akik az elmúlt évben elhanyagolták az első, korai védekezéseket a betegségek ellen, érzékeny veszteségük lesz, főleg a kiskertekben termesztett meggy- és cseresznyefákon.
A meggymonília súlyos károkat okoz a virágok, hajtások és ágrészek elhalásával, később a gyümölcs rothadásával. A fertőzés meghatározó időszaka a virágzás, tehát a kórokozók elleni védekezést is erre az időszakra kell időzítenünk. A gombák szaporítói, a spórák, a bibén keresztül behatolva, hideg, párás, ködös, esős időjárási körülmények között a fa szinte teljes virágtömegét képesek hihetetlen gyorsasággal elpusztítani. Ilyenkor a fa úgy néz ki, mintha leforrázták volna. Később a hajtások, ágak tömeges elhalása miatt a fa pusztulásának teremtődnek meg a feltételei.
A levéllikasztó betegség tünetei kerek, sárga közepű, lilás szegélyű foltok alakjában jelentkeznek. Később ezek kiesnek a levélből, de a folt vörösesbarnás szegélye megmarad. A betegség terjedése kora tavasszal elkezdődik, ezért az első levelek megjelenésekor már megindul a betegség.
A blumerielás levélfoltosság az erősen csapadékos tavaszt követően alakulhat ki akár járványos méretekben is, ami korai júniusi lombhullást idézhet elő. Ilyenkor a levelek fonákján sárgásfehér spóratelepek találhatók. A betegség kialakulását a monília elleni védekezés egy ideig megakadályozza. Ha a fertőzésveszély tovább tart, akkor gyümölcsérés körül és szüret után is szükséges folytatni a védekezést.
A monília közismerten a meggy- és cseresznyefák legelterjedtebb betegsége. ăm a beteg fák gyógyítása sem egyszerű. Metszéskor vágjuk le a moníliás, elszáradt ágakat, így segíthetünk a fán, de lehet, hogy gyógyítani már nem tudjuk. Tehát a rezes lemosó permetezés (Champion, Cuproxat, Cuprocaffaro, stb) elengedhetetlenül szükséges, mégpedig a fehérbimbós állapotig alkalmazhatjuk. Közvetlen virágzás előtt és sziromhullás után használhatunk felszívódó hatású gombaölő szereket (Abilis Ultra 0,1%, Horizon 25 EW 0,1%, Lynx 0,1%, Ornament 250 0,1%, Signum 0,075%, Sporgon 0,04%).
Az állati kártevők elleni védekezést sem szabad lebecsülnünk. A sodrómolyok tömeges megjelenésük éveiben a cseresznye- és meggyfákon okoznak nagy károkat. Kora tavasszal kiodvasítják a fakadó rügyeket, később összesodorják a fiatal leveleket, bimbókat és virágokat, továbbá megrágják a kötődött gyümölcsöket is. Súlyos kártételük esetén számottevő lehet a levélfelületveszteség.
Az araszoló lepkék tömeges elszaporodásuk éveiben előszeretettel táplálkoznak a meggy- és cseresznyefákon. A kora tavasszal kikelő, jellegzetesen araszoló mozgású hernyók először a rügyeket odvasítják, később a virágok, levelek és gyümölcsök rágásával okoznak nagy veszteségeket. Jellegzetes tünet a szövedékszálon lelógó hernyók látványa.
A kéregmoly elsősorban a csonthéjasok közül a mandulát, cseresznyét és a kajszit támadja meg. Termőkorban a megtámadott fák törzsén, vázágain túlszaporodva részleges faelhalást okoznak. Kártételük jól szembetűnő jelei közül megemlítendő a törzsek körüli talajon látható rozsdabarna színű ürülékük, valamint a lepkék kirajzása után a törzsből félig kilógó bábingek. Időben történő permetezéssel csökkenthetjük kártételüket: Calypso 480 SC 0,02%, Mospilan 20 SP 0,02%, illetve Karate Zeon 5 CS 0,05%.
Csekes Zoltán mérnök
