A téma általában az utcán hever, de Komáromban a városi hivatal nagy tárgyalótermének padlóján. Méghozzá olyan bőségben, hogy nem is győzzük felszedni.
Mazsolázzunk. Nyár elején arról írtunk, hogy a Calor Kft. felügyelőtanácsában tevékenykedő Less Károly illetve a jelenlegi ügyvivő nincs birtokában a kellő szaktudásnak és hogy tevékenysége veszélyt jelenthet az általa felügyelt cégre. Akkor Less Károly képviselő úr megpróbálta cáfolni az általunk leírtakat, de aztán második cikkünkre már nem is reagált, pedig kimondottan arra ösztökéltük. A legutóbbi önkormányzaton pedig majdnem könnyezve beismerte, hogy tényleg nem ért a cég szakmai dolgaihoz, de idézzük „lelkesen“ felügyelné azt továbbra is. Évek óta állítjuk, hogy a városi cégekben a szakmaiság nem feltétlen követelmény és lám, bebizonyosodott hogy így van. Mondjuk ez meg is látszik a városi tulajdonú intézmények és cégek állapotán és eredményein. Eljátszottunk a gondolattal, hogy vajon hogy reagálna mondjuk Vetter igazgató úr, (aki az ülésen egyébként aggodalmát fejezte ki a KFC vezetőségének képességeit illetően) ha egy kollégája bevallaná, hogy nem ért a pedagógiához, de lelkesen tanítana tovább? Vagy mondjuk Ipóth doktor úr alkalmazna olyan nővért, aki bevallaná hogy nem érti a dolgát, de lelkesen dolgozna tovább? Vagy a szakmaiság hiánya csak a városi érdekeltségű intézményeknél nem gond? A Calor Kft. esetében ez még élesebben látszik, mivel pont most fogadta el a testület, hogy a vállalat válságban van és ezért jelentős támogatást nyújt ennek a „nyilvánvalóan stratégiai” (és árdrágító) cégnek egy kazán megvásárlására, amely kb. 230 lakást látna el hővel és melegvízzel.
Magától adódik a kérdés: mivel érdemelte ki ez a maréknyi szerencsés lakó, hogy az ő fűtési költségeiket a város dotálja? Másik kérdés, miért nem érdemelte ki a többi lakó, hogy az ő költségeikhez szintén hozzájáruljon a város mivel ők is adófizetők?
Talán érdemes volna elgondolkodni, hogy ez a támogatás nem diszkriminatív mindazon lakos felé, akik nem a CALOR Kft. szolgáltatásait élvezik? Egyébként azon is el kellene gondolkodniuk a képviselőknek, hogy számukra nagyon fontos – a még nem is létező – a futballstadion jövőbeni rezsiköltsége, ezt úgy akarják megoldani, hogy egy olyan céget akarnak szó szerint ráerőszakolni a beruházóra és működtetőre, amely állandó támogatásra szorul, mert különben tönkremenne?
Tehát nyilvánvaló, hogy nem a stadion jövője miatt aggódnak, hanem csak a CALOR Kft-ét akarják mindenáron fenntartani, még úgy is, hogy törvénysértéstől sem riadnak vissza. Mert a jelenleg érvényes szlovákiai törvények alapján a cégnek már felszámolás alatt kellene lennie és ennek elmulasztása esetén felelősségre lehetne vonni többek közt a felügyelő bizottság lelkesen dolgozó tagjait is. Ha ezt elmulasszák, esetleg megismétlődhet a VIATOR féle eset és a bíróság végzi majd el a munkát a lelkesen amatőrködő képviselők helyett. Addig is nem marad más, mint az a remény, hogy talán a többi városi cégben van valaki, aki nem csak „lelkesen”, hanem hozzáértően is végzi munkáját.
DUNATÁJ HETILAP 39/2020
kép: pixabay
