A jogfosztottság évei után óriási igény volt a magyar sajtóra és egy magyar kulturális szervezetre a felvidéki magyarság körében. Ennek jegyében alakult meg Pozsonyban, 1949. március 5-én a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, vagyis a Csemadok, amely név annyira része lett a cseh/szlovákiai magyar társadalmi életnek, hogy a mozaikszó maradt az elnevezése 1993 után is. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok ma, március 9-én tartja megalakulásának 75. évfordulójának országos ünnepségét Érsekújvárott, ahol az első alapszervezet alakult 1949-ben.
Az ünnepség Sidó Zoltán és Záhorszky Elemér emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött, amit az érsekújvári énekkar előadása és Gál Noémi szavalata követett. Bárdos Gyula elnök ünnepi beszéddel köszöntötte a Csemadokot.
A Csemadok Országos Elnökségének döntése értelmében a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségben önkéntes tevékenységet folytató 20 személyiség kap kitüntetést, elismerést, azért a munkáért, amelyet évek óta önként végeznek a Csemadok színeiben, a felvidéki magyar kultúra megőrzése, népszerűsítése és fejlődése érdekében.
A komáromi járásból két kitüntetettje is van a mai napnak, az ő történetük szorosan összefügg a Csemadokkal, mint az a méltatásból, bemutatásukból is kiderül. Nagy Péter és Nagy Júlia a szervezetnek köszönhetik megismerkedésüket. A kitüntetetteknek és a Csemadoknak is sok sikeres és színvonalas rendezvényt kívánunk.
Nagy Péter és Nagy Júlia, Gúta és Nemesócsa
Julia és Péter életük közös története 20 évvel ezelőtt kezdődött, pontosan a Csemadok 55. évfordulóját ünneplő dunaszerdahelyi közgyűlésen, ahol a Csemadok Komáromi Területi Választmánya küldöttjeiként vettek részt. Azóta egy párt akotnak, így a Csemadok 75. évfordulóját és megismerkedésüknek 20. évfordulóját most közösen ünneplik Érsekújvárban. Júlia a nemesócsai Csemadok alapszervezet elnöke, Péter a gútai Csemadok alapszervezet tagja, volt elnöke, a Komáromi Területi Választmány és az Országos Tanács tagja.
Balajti Lajos, Tornalja
1975-ben lett Csemadok tag. Dolgozott a Csemadok Tornaljai Alapszervezetének elnökeként, a Csemadok Központi Bizottságának tagjaként. 1991-től az Országos Tanács tagja, majd annak alelnöke. 1990-1996 között a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának alelnöke. 1997-ben az új közigazgatási rendszer kialakítása után a Csemadok Nagyrőcei Területi Választmányának elnöke, majd 2016-tól titkára volt. 1975-ben alapító tagja volt, és máig is tagja az Andante vegyes karnak, 2015-től a kórus elnöke.
Bernáth Zoltán, Dunaszerdahely
A Csallóközben, Bősön él egy 5 tagú családban, ahol a család minden tagja a népzene és a kultúra elhivatottja. Táncolnak, énekelnek, szavalnak. Zoltán 14 éves korától táncol. Öt évig volt tagja a Bősi Tőzike néptáncegyüttesnek, majd a Dunaszerdahelyi Csallóköziben táncolt. 17 éve vezeti a Bősi Aranykert néptáncegyüttest. 11 éve a Nyékvárkonyi Kikerics és 5 éve a Bősi Tőzike gyerekcsoportok vezetője. Több fesztiválon is szerepeltek és szerepelnek. Képviselték a Csallóközt Budapesten, Máriatölgyesen.
Bubenko György, Hím
Magyar iparistaként 1967-ben lépett be a Csemadokba. Húszéves volt, amikor Kassán, a Csemadok délvárosi alapszervezet taggyűlése megválasztotta az alapszervezet elnökévé, 1968 és 1974. között töltötte be ezt a tisztséget. A Kassán működő Fábry Klub elnökeként is dolgozott. A katonaság után ismét bekapcsolódott a Csemadok életébe. 1977-től a Szepsiben működő Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány tagja. Évtizedeken át volt a választmány alelnöke. A küldöttek a 2023. február 11-én a megválasztották a Területi Választmány elnökévé.
Cseh Angéla, Jablonca
A Csemadok Jabloncai Alapszervezetének 2003. marcius 21-étől elnöke, de a Csemadokban már mint gyermek is tevékenykedett. Évente 12-15 rendezvényt szerveznek meg községükben. Legnagyobb tömeget megmozgató rendezvényeik közé tartozik a Ki mit tud?, valamint az Elszármazottak találkozója. Édesanyja nyomdokaiban haladva, szívügye a Csemadok, a magyar hagyományok és kultúra megtartása. Az egyik legjobban működő Csemadok alapszervezet elnöke a Rozsnyói járásban. Összetartja a magyarságot a községben.
Duncsák Mária, Kassa
Kárpátalján született, 1982-ben települt át Kassára. A 2000-es évek elején kapcsolódott be a Csemadok munkájába a szervezet alelnökeként. Azóta szervezője a ma már Magyar Örökség-díjas kassai Kazinczy Napoknak, más Csemadok-rendezvények munkájában is tevékenyen részt vesz, hangsúlyozva az anyanyelvi kultúra szerepét nemzeti identitásunk megőrzésében. A felvidéki magyarság anyanyelve, kultúrájának megőrzése és közösségépítő munkája elismeréseként 2020-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Erdélyi Júlia, Szenc
Édesanyja is aktív csemadokos volt, ennek köszönhetően gyermekkorától részt vett a szenci alapszervezet rendezvényein. 2006-tól megbízott elnökként dolgozott, 2007-tól elnöke az alapszervezetnek. Az ő szervezésének köszönhetően mutatták be a Megfeszített és az István, a király rock operát a régióban. Többek között író-olvasó találkozók, színházi előadások, megemlékezések, koncertek, tehetséggondozó programok jellemzik az alapszervezet munkáját irányítása alatt. Tagja a Szenci Területi Választmánynak is.
Fehér Sándor, Pográny
Fontos számára a kultúra és a közösség, munkájával segíti a Csemadok alapszervezeteket: előad, könyvet ír. Neki köszönhető többek között Nyitrageszte, Alsóbodok, Pográny, Gímes, Nyitracsehi, Zsére, Nagycétény községek történetének felkutatása és monográfiája, néhány esetben éppen a Csemadok alapszervezettel közös kiadásban. A népi hagyományok kutatója. Több hagyományőrző csoport munkáját is segíti, dokumentálja az eseményeket, s ha kell, fényképekkel, írásokkal segíti a folklórcsoportok múltjának feltárását.
Galcsík Károly, Losonc
1977-től a Csemadok Losonci Járási Bizottságán dolgozott instruktori munkakörben, 44 évig dolgozott a Csemadokban, 1991-től járási titkár volt. Jelenleg a Nógrádi Művelődési Központ munkatársaként segíti a járás Csemadok alapszervezeteinek munkáját. Számos rendezvény főszervezője, többek között a nyári néptánctáboré, amellyel a fiatal korosztályt szólítja meg és vonja be a Csemadok életébe. Fontos számára a tehetséggondozás is, ezért is szervezik meg kétévente a verséneklők fesztiválját.
Kazán József, Berencs
1970-ben kapcsolódott be a kórusmozgalomba. Vezetésével a Csemadok Berencsi Alapszervezetének vegyeskara többször is sikeresen szerepelt a Kodály Napokon. 1977-ben a berencsi alapiskola gyermekkara eljutott a Csengő Énekszóra. Tagja a Csemadok Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet ének-zene tanácsadó testületének, melynek 1976-1990 között elnöke volt. A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának alelnöke. Szinte a kezdetektől a Csengő Énekszó és a Kodály Napok rendezője. Szülőfalujában Berencsen kántor és aktív tagja az alapszervezetnek.
Lakatos Ferdinánd, Nagykapos
A Csemadok Nagykaposi Alapszervezetének elnöke 1998 és 2008 között. Több mint 50 éve Csemadok–tag, 30 éve a helyi szervezet oszlopos tagja. Elnöksége alatt állíttatta fel az alapszervezet Nagykaposon államalapító Szent István szobrát. 2003-ban a nagykaposi Magyar Közösségi Ház megalakításánál, a Csemadok alapszervezetének elnökeként tevékenyen bekapcsolódott az épület közösségi házzá való alakításában. Önkéntes munkájával segíti a nagykaposi magyarság rendezvényeinek, megemlékezéseinek megvalósulását mind a mai napig.
Ozsvald Norbert, Zsitvabesenyő
Nyolc évesen lett a Besenyői Citerazenekar, egyben a Csemadok alapszervezet tagja. 25 éve vezeti a citeracsoportot, ellátja az alapszervezet titkári feladatait. Volt tagja a helyi tánccsoportnak és a színjátszócsoportnak is. A Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának tagja. A Felvidéki Citerazenekar megalapításánál bábáskodott, azóta vezetője, szervezője a csoportnak, több országos rendezvényen segít önkéntesként.
Szabados László, Alsószeli
Nyugalmazott pedagógus, iskolaigazgató. A Csemadok Életmű Díj és a SZMPSZ Pálya díjának, valamint Pro Urbe Alsószeli díj kitüntetettje. 1959 óta Csemadok tag. Az 1969-ben alakult Alsószeli Magyar Dalkörnek 1970-től szakmai tanácsadója és vezetője. 1972-től máig tagja az alsószeli Csemadok szervezet vezetőségének. Három éven keresztül elnöke, s több éven keresztül alelnöke és kultúrfelelőse a szervezetnek. A jelenlegi választási időszakban tagja a Csemadok területi választmányának, minden rendezvényen ott van és megörökíti az eseményeket.
Szegedy Mária, Borsi
1982-ben lépett be a Csemadok Borsi Alapszervezetébe. Több alkalommal volt lehetősége esztrádműsorokban szerepelni, később azok rendezésébe is bekapcsolódni. 1989 decemberében a Csemadok Borsi Alapszervezetének elnökévé választották, amely tisztséget a mai napig betölti. Tagja a Királyhelmeci Területi Választmánynak. Több éve vezeti a Csemadok mellett működő Muskátli Éneklő Csoportot. Szervezője a II. Rákóczi Ferenc tiszteletére szervezett emlékünnepségeknek.
Szőllős Sándor, Csucsom
A Csemadok megalakulását követően nagy szükség volt fáradságot nem ismerő, áldozatot vállaló egyénekre is. Ilyen kiváló ember volt Szőllős Sándor is, aki a Rozsnyó melletti Csucsomban született és a Szövetség megalakulásának másnapján ünnepelte 20. születésnapját. Volt bányásztechnikus, de 1957-ben már a csucsomi nemzeti bizottság titkáraként kérték fel a Csemadok járási titkári tisztség betöltésére. Így lett a Csemadok hivatásos dolgozója, ami közel 32 évig, azaz 1989 szeptemberéig, vagyis nyugdíjba vonulásáig tartott.
Török Alfréd, Léva
1953-ban született Párkányban. A Csemadokba tizenhat éves korában, 1969-ben lépett be Kassán, középiskolai tanulmányai idején. 1983-ban 26 taggal újraalakította a Csemadok alapszervezetét Mecenzéfen, és 1988-ig annak elnökeként tevékenykedett. Lévára kerülése után 1989-től az alapszervezet vezetőségi tagja, 1992-től napjainkig elnöke. A múlt század kilencvenes éveitől a Csemadok Lévai Területi Választmánya tagja, 2004-ben megbízott, 2005-től a mai napig a választmány megválasztott elnökeként dolgozik. 2018-ban Ex Libris Díjjal tüntették ki.
Tóth Csilla, Rimaszombat
Gimnazista korában lépett be a Csemadokba szülőfalujában Lénártfalván. 1990-1996 között a Csemadok Rimaszombati Alapszervezetének égisze alatt megalakult Új Gömör Néptáncegyüttes táncosa volt. Az első évfolyamtól kezdve aktívan segíti a Tompa Mihály Országos Verseny megrendezését. 2012-ben lett a Csemadok Rimaszombati Választmányának elnöke, örömmel támogat minden olyan kezdeményezést, mely az ifjúság szellemi és lelki gyarapodását segítheti.
Vadkerty Katalin, Érsekújvár
A Csemadok Pozsonyban tartott VIII. Országos Közgyűlésén 1962. április 14-15-én bekerült a KB elnökségébe. Szívesen gondol vissza rá, hogy a hetvenes-nyolcvanas években sok helyütt ott volt, ahol a Csemadok körül akkoriban csoportosuló ellenzékiek szintén jelen voltak. A történelmi-honismereti szakbizottság tagjaként majd elnökeként is tette a dolgát. Az úgynevezett konszolidációs henger elszabadulása idején közösen, másokkal együtt arra törekedtek, hogy a szervezet a lehetőségek szűk korlátjai között is kapaszkodót nyújtson a kisebbségi önismeret számára.
Zaťko Ervin, Csáb
A Csemadok Csábi Alapszervezetének az elnöke, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnökségi tagja, a 10 éves ATEMPO.sk kulturális portál alapítója, főszerkesztője. Gyermekkora óta több zenekarban zenélt, kórusokban énekelt, a SZEVÁM együttes alapító tagja. Számos rendezvény, többek közt a Hajnalok Völgye kortárs kórusfesztivál, a szederFESZT zenei fesztivál, a Csábi Színházi Esték szervezője. Több kiadvány (könyvek, cédék) összeállításában és kiadásában közreműködött. A Tompa Mihály Országos Verseny zsűritagja.
Zsidek Veronika, Pozsonyligetfalu
2008-tól elnöke a Csemadok Ligetfalusi Alapszervezetének, ez alatt havi rendszereséggel szervezett könyvbemutatót, beszélgetést közéleti témákról, sokszor tabu témákról, kirándulásokat és kiállításokat tartanak az alapszervezet nevében. Felkarolta a második világháború után Pozsonyligetfaluban történt tömegmészárlások ügyét, hogy arról a közvélemény is tudomást szerezzen. 2014-től a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának alelnökeként is aktívan tevékenykedik.
vncs
foto: NT
