HAZA RÉGIÓ A magyar katonákat ne vigyék külföldre!

A magyar katonákat ne vigyék külföldre!

655
hirdetés

Az 1848-as forradalomról és szabadságharcról emlékezett meg városunk március 15-én a Kopjafás emlékparkban.

hirdetés

Március 15-e a magyar szabadság születése. A függetlenség örök szimbóluma a magyar hagyományban – kezdte ünnepi gondolatait Czunyiné dr. Bertalan Judit térségünk országgyűlési képviselője. Mindig keressük a mának szóló intelmeket, a történelem tanításait a forradalmak örökségében. A tanítás bölcsességét adja a múlt, a jelen cselekvésének lehetőségét a bátorság. Az a bátorság és tiszta lelkűség a hazaszeretetben, ami forradalmaink öröksége. A márciusi ifjak 12 pontjából egy eddig kevésbé felhangosított 10. pont legyen most a vezetőnk: „A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.” Pedig most is aktuális!

Európa akkor is a nagyok akarata szerint a kis nemzetek függetlenségének, identitásának összemosását célozta a szövetségi, birodalmi eszmék mentén szervezett politikával. A magunkat megvédeni tudás, az erő, képesség. A honvédséget a béke megtartása, és hazánk védelme mentén kell szervezni. A haza minden előtt! Ezt ott és akkor a magyar ifjak tudták. Tudták, a hazát megvédeni kell! Nincs ez másként ma sem. A nemzetiséget, az önazonosságot, identitást relativizáló eszmék Európájában élünk. Mindeközben háború van. Egy olyan háború, ami nem a mi háborúnk.

Egy olyan háború, amiből ki kell maradnunk! Magyarország a békében érdekelt. S ha bölcsen, higgadtan, megfontoltan akarunk szólni, akkor a márciusi ifjak 12 pontjából az idézett 10. pont a zsinórmérték. Mint ahogyan a 12 pont és az áprilisi törvények is zsinórmérték. Az összevissza beszéd, a felelőtlen kapkodás, a nemzetet nélkülöző megfelelési kényszer a hazánkra veszélyt jelent. S, hogy legyen igaz a tanítás: „ Akik a múltjukra sem képesek emlékezni, arra ítéltetnek, hogy még egyszer átéljék azt! hangzott el a beszédben.

Az ünnepi műsorban a 174 évvel ezelőtti eseményeket idézte fel Oláh Kálmán, Pro Urbe-díjas pedagógus, Gál László Latinovits-díjas előadóművész Nagy T. Dávid gitárkíséretével, a felvidéki Korpás Éva és zenekara, Habodász István színművész, valamint a Garabonciás Néptáncegyüttes.

Az esemény végén Dél- és Észak-Komárom vezetősége, polgári és egyházi szervezetei, valamint magánszemélyek helyezték el a kopjafáknál az emlékezés koszorúit.

Az ünnepi megemlékezés délután Észak-Komáromban a Jókai szobornál folytatódott, ahol köszöntőt mondott Petheő Attila, a csemadok Területi Választmányának elnöke. Az esemény ünnepi szónoka Petneházy Attila,az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa volt. A Klapka téren tartott megemlékezésen Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke szónokolt.

Végezetül a Klapka-szobornál a két városvezető, Keszegh Béla és dr. Molnár Attila közösen koszorúzott.

A legkisebbek, városunk óvodásai hagyományosan az Alapy Gáspár téren emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. Az ünnepi programot Hajnal Dóra Humán Ügyek Bizottsága elnöke, önkormányzati képviselő szervezte. Az ünnepi megemlékezésen közreműködött a Szőnyi Lovas Egyesület huszárja és Janovszki Csenge énekes.

Szőnyben a Hősök terén is megemlékeztek a forradalom és szabadságharc eseményeiről. Március 11-én a helyi intézmények együtt tisztelegtek a bátor hősök emléke előtt. Ünnepi beszédet mondott Toma Ágnes, a szőnyi Bozsik József Általános Iskola igazgatója. Az iskolások hangszeres bemutatóját a Színes Óvoda apróságainak szavalata követte.

Ugyanitt a kopjafánál március 15-én délelőtt dr. Molnár Attila polgármester, dr. Kreft-Horváth Lorand és Takács József önkormányzati képviselők helyezték el a megemlékezés koszorúit.

 

komarom.hu

hirdetés