A krizantém a késő őszi hajtatott virágok közé tartozik, ezzel összefüggésben a hajtatás során több kórokozó is veszélyezteti a krizantém egészséges fejlődését. Betegségei közül ritkábban fordulnak elő a vírussal fertőzött növények, károkozásuk azonban nem elhanyagolható. Ilyen a krizantémon a paradicsom bronzfoltossága, amikor a levelek foltszerűen megbarnulnak, majd elszáradnak. Veszélyes vírushordozója a nyugati virágtripsz, ezenkívül virágzáskor gyakran jelentkezik a virágtorzulás, ilyenkor a virágok fakó színűek, a sziromlevelek csavarodottak, a virágok pedig „kócos” kinézetűek lesznek. A vírusokat a levéltetvek terjesztik és már dugványozáskor fertőződhetnek. Védekezésként fontos a növényeinktől távol tartani a tetveket és a tripszeket is a szívó kártevők ellen hatásos permetszerekkel kezelni a termesztés során pl. BI 58 Nové, Karate Zeon, Calypso, Mospilan, Pirimor WG stb. Gyakori levélbetegség a szeptóriás levélfoltosság, amire egyes fajták különösen fogékonyak. A szabadba kiültetett évelő krizantémon gyakori. A betegség tüneteit csak a levélen találjuk meg, kezdetben 0,5 cm átmérőjű barnás kör alakú foltokban, amelyek egyre szaporodnak, majd összefolynak a levélen. Az ilyen levél száradni kezd, érintésre vagy szélmozgásra lehull, a virágok felkopaszodnak, kisebbek lesznek. A betegség első tüneteitől kezdve rendszeresen használjunk Dithane, Folpan, Merpan, Novozir stb. készítményeket. A krizantém didimellás betegsége főleg a hajtatásban termesztett fajtákon fordul elő. A fajták fogékonysága azonban eltérő. Tünetként a levélen kör alakú, szürkésbarna, vizenyős, egyre nagyobbodó foltok jelennek meg. A levél később elhal. A virágfészekből barna rothadás indul ki és a virág teljesen elrothad. A gomba öntözéssel terjed a leginkább, a bőrszöveteken és sebeken keresztül fertőz. A védekezés módja hasonló a korábban leírtakkal. Az elmúlt évben nálunk is elterjedt nagyon veszélyes betegség a krizantém fehérrozsdája – mely a legnagyobb károkat okozza. A betegség tünetei a levélen és a levélnyélen láthatók. A levéltünet könnyen felismerhető: a levél színén apró, sárga besüppedő foltok keletkeznek, ezek később megbarnulnak, a levél fonákján pedig kiemelkedő fehér gombatelepek fejlődnek, ezekről kapta a fehérrozsda elnevezést . A betegség következménye a súlyos levélpusztulás, majd a hajtások és a virágok gyengén fejlettek lesznek. A védekezés fontos tényezői az egészséges szaporítóanyag, a növénymaradványok következetes megsemmisítése és a megelőző állományvédelem. Megelőző permetezésre hatásosak a szeptóriánál említett permetszerek 7 – 10 napos ismétlésekkel. Az egyes fajták azonban érzékenyek a permetszerekre, ezért alkalmazásukkor legyünk óvatosak és a vegyszertűrést próbáljuk ki, illetve a rezisztens fajták termesztését válasszuk ott, ahol ez a betegség már előfordult. A krizantém gyakori virágzáskori betegsége – mely az utóbbi időben gyakran megfigyelhető mind a fóliaházakban, mind a cserepes növényeken – a botritiszes betegség. A már kinyílott virágok sziromleveleinek csúcsa barnulni kezd, ami fokozatosan az egész virágra kiterjed. A virágokon szürkésfehér penészgyep jelenik meg. A párás, meleg, szellőzetlen viszonyok között hatalmasodik el, ha ősszel a virágok korán kinyílnak és a virágzást a krizantém letakarásával és hűvös helyen tartásával próbálják késleltetni. Védekezésként fontos a helyes termesztési mód betartása, ennek kiegészítőjeként csupán a betegség fellépése esetén használjunk vegyszereket, mint pl. Teldor 500 SC 0,1%. Fontos a krizantémok gyakori ellenőrzése, mert csak az időbeni, megelőző védekezéssel lehet a betegségek ellen sikeresen felvenni a harcot.
Csekes Zoltán mérnök
DUNATÁJ HETILAP