A Magyarországi Harvard Klub Back to Your School – Vissza az iskoládba programja keretében dr. Maurovich-Horvat Pál, a Selye János Gimnázium volt dunamocsi diákja, az MTA doktora, a budapesti Semmelweis Egyetem kardiológus-professzora és az SE Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója a napokban Szív-CT képalkotás és a jövő radiológusa címmel tartott érdekes előadást hajdani alma matere aulájában. Azután elbeszélgetett az “Öregdiák Baráti Kör” és a sajtó képviselőivel a tanári szobában.
Andruskó Imre igazgató köszöntötte az orvoscsaládból származó, jeles vendéget, aki 1993-97 között volt az intézmény sokoldalú, kitűnő előmenetelű diákja, s az értelmi és érzelmi képességeinek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetett. Például gitározott és a Gimisz Diákszínpad által bemutatott Hair című musical egyik főszereplője volt. Ráadásul 1995-ben, Selye János nevének felvétele kapcsán dr. Ipóth Barnabás, akkori iskolaigazgató kiírt egy pályázatot az új gimis címer megtervezésére, “amit Palinak sikerült megnyernie, s bár a címer azóta kis változtatáson esett át, ám az alapötlet és a forma az ő munkája”.
Megtudtuk: a jeles vendég a bostoni Harvard Egyetemen is tanult, s jelenleg a Semmelweis Egyetem legfiatalabb professzorai közé tartozik. Emellett a magyarországi Harvard Klub egyik alapítója. A vonatkozó világ Top10 ranglista egyik elismert, alaposan felkészült szakembere. Tavaly Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora Mesterek és tanítványok címmel a Selye János Egyetemen tartott előadást. Annak során a saját mesterei bemutatása után hangsúlyozta: a tanítványai közül dr. Maurovich-Horvat Pálra a legbüszkébb, akit nagytudású, céltudatos, felkészült szakembernek nevezett. Munkájával kiérdemelte azt, hogy a Képalkotó Klinikájuk igazgatója lehessen.
Ahogy elhangzott: a neves “gimis öregdiák” vetítéssel egybekötött, komáromi előadásának fő célja az, hogy a Back to Your School – Vissza az iskoládba kezdeményezés keretében bemutassa pályája eddigi alakulását, saját kutatási területét, hangsúlyozva: azok, akik hajlandóak keményen dolgozni, bármit elérhetnek, számukra a határ a csillagos ég…
Íme, az eddigi szakmai pályája „dióhéjban“: 1997-1998-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, de pár hónap után váltott, s 1998-tól a budapesti SE Általános Orvostudományi Karán tanult, ahol 2006-ban szerzett oklevelet. Majd 2006–2008 között a SE Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolájának hallgatója volt, ahol PhD fokozatot szerzett. 2010–2012-ben a bostoni (USA) Harvard Egyetem mesterképzésén tanult, ahol Master in Public Health diplomát kapott. Már diákként kardiológiával kapcsolatos kutatási programokban vett részt, amelyekben a legmodernebb diagnosztikai képalkotó módszerek (elsősorban a CT) alkalmazásával ismerkedett, és számos európai egyetemen járt tanulmányúton. Bekapcsolódott a tudományos diákversenyekbe, több ösztöndíjat és tudományos díjat is elnyert. Rendszeres előadója különböző hazai és külföldi kardiológiai konferenciáknak és szakmai tanácskozásoknak, valamint számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és szervezet tagja.
“Nem annyira az iskolai érdemjegyek, sokkal inkább a kitűzött célok számítanak, amelyek eléréséért nagyon keményen kell küzdeni, s akkor az igyekezetnek lesz eredménye. Az ember külföldön azt is megtanulja, ami a hitvallásommá vált: a korlát igazából te magad vagy. Tehát az esetleges kudarcért nem lehet másokat okolni…” – emelte ki a lényeget.
Elárulta: nagy kihívást jelent időben megtalálni azokat, akik szívinfarktust fognak elszenvedni. Bostonban kutatási témája a koszorúér-plakkok vizsgálata volt, s éjszakánként végeztek kísérleteket főleg azért, mert akkor volt szabad a CT berendezés. Speciális mintázatot találtak a plakkokban, melyek jellemzőek voltak azokra a felrakódásokra, amik a későbbiekben nagy valószínűséggel szívinfarktust fognak okozni. Az új radiológiai jelet asztalkendő gyűrű jelnek nevezték el, s a tudományos felfedezést az egyik rangos amerikai folyóiratban is publikálták, azzal nagy visszhangot kiváltva.
A tettre kész fiatalember tanulmányai befejezése után a budapesti Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján kardiológusként kezdett el dolgozni, ahol korábban, másodéves egyetemi hallgatóként ismerkedett meg az ott tanársegédként dolgozott Merkely Bélával, aki a szív elektromos működésével foglalkozott.
“Mentoromként tekintek rá, s az ő hívására tértem haza külföldről. Gyakran hangoztatta: azzal hozott haza, hogy 600 millió forintért vett egy új, modern CT berendezést. Így a bostoni kutatásaimat Magyarországon tudtam folytatni, s a Szív-CT program pár év alatt ezen a klinikán a régió legnagyobb ilyen jellegű programjává vált. Közben radiológus szakvizsgát is tettem, s miután Merkely Béla lett az SE rektora, felkért engem az SE Orvosi Képalkotó Klinikájának vezetésére, amely 2019. szeptember 5. óta az irányításommal működik” – hallhattuk a továbbiakban.
Leszögezte: őt nagyon jó érzéssel tölti el az, hogy újra felvidéki igazgatója lett az 1907-ben megalapított “központi röntgenlaboratórium” utódjának, amely első vezetője a késmárki Alexander Béla volt.
“Az innovatív intézet térségünkben a maga nemében az első volt, melynek a későbbiekben nagy mértékben változott a szerkezete. Három jelentős intézet összevonásával, 2019-ben jött létre az SE Orvosi Képalkotó Klinikája, ahol akkoriban nyolcvanan dolgoztak, jelenleg pedig háromszázan vagyunk, s városszerte sok telephellyel rendelkezünk. Nagyon nagy kihívás e rendszer működtetése. Ráadásul a kinevezésem után jött a Covid-pandémia, s e klinika lett az SE képalkotó diagnosztikai központja, pedig nem voltunk felkészülve a hatalmas betegáradatra. Drámai volt a helyzet, hosszú sorokban kígyóztak a beérkezett mentőkocsik. Volt olyan nap, hogy 160-180 akut mellkas CT-t készítettünk, a teljesítőképesség határát feszegettük, miközben a laikus olvasókat is igyekeztük tájékoztatni a “Covid-tüdőgyulladásról”. Közben a nyertes pályázatoknak köszönhetően gyors ütemű műszaki fejlesztésen estünk át, több mint 1 milliárd forint értékben modernizáltuk a gépparkunkat. Skandináviából beszereztük az első fertőtlenítő robotot, s felkészültünk a járvány újabb hullámára. Hozzánk csatolták a traumatológiai ellátást, minek következtében az addigi CT-mennyiség dupláját kellett végeznünk. Ez napjainkra napi 100-120-ra csökkent, de így is nagy mennyiség” – idézte fel igazgatói pályafutása kezdeteit.
Az előadó a saját kutatási területéről egyebek mellett elmondta: “ Sajnos, a szívkoszorúér-betegség legelső tünete gyakran az, hogy az illető szívinfarktust vagy hirtelen szívhalált szenved (vezeti a halálozási statisztikát!). Ez annak ellenére történik, hogy a koleszterinszintje normális. Korábban ennek az értéknek a csökkentése volt a beteg kezelésének fő célja, de már rájöttünk arra: az is számít, milyen betegség van a koszorúerekben, s ezt kezdtük vizsgálni. Időben be akartuk azonosítani azokat a koszorúér plakkokat, melyek az érfalból kinőnek, de sokáig nem okoznak szűkületet és panaszokat. Ha azonban felrobbannak, akkor a koszorúérben hirtelen kialakul a trombózis, s elzárja a koszorúeret, ami végzetes következményekkel járhat”.
Kiemelte: nagyon büszkék az 1 milliárd forintért vásárolt fotonszámláló-CT-jükre, amely térségünkben az első ilyen korszerű berendezés volt.
„A fotonszámláló-CT 2021. november 30-i chicagói világpremierje napján a klinikánkra is megérkezett ez a korszerű berendezés, ám e siker kétéves előkészítő munka következménye. Attól azt vártuk, hogy még nagyobb térbeli felbontást érjen el, még több szöveti információt nyerjünk, s a meglevő CT berendezéseinknél még gyorsabb legyen… Örvendetes, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket és ígéreteket. 2024. október 7-én pedig „e színes CT kistestvérét” is sikerült behozatnunk, ami szintén gyors iramban számolja a fotonokat, s főleg a sürgősségi és traumatológiai ellátásban szuper gépnek számít” – szólt e sikerükről, ami mérföldkő volt a betegellátás és a kutatásaik során.
Arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligenciával egyebek mellett gyorsíthatók, pontosíthatók a napi munkafolyamatok, hatékonyabb munkavégzés és emberközelibb orvoslás válik lehetővé.
„A gyors ütemű fejlődés, a technológiai újítások közepette lehet olvasni pozitív és negatív jövőképekről, megjósolni könnyű a jövőt, de eltalálni nehéz! Az orvoslás és azon belül a radiológia nagyon gyors átalakuláson megy át. A standard eseteket pár éven belül átveszi az AI, s a radiológus szerepe sokkal inkább az lesz, hogy részt vegyen multidiszciplináris csapatokban, befolyásolja a kezeléseket. Azok lesznek sikeres orvosok, akik majd képesek lesznek AI-t alkalmazni a napi gyakorlatban. A radiológusok orvosi képalkotó konzultánsokká válnak, s a társszakmákkal szorosan együtt dolgozva segítik majd a személyre szabott betegellátást” – festette le a jövőt előadása végén dr. Maurovich-Horvat Pál.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
