1849. szeptember 27-ére, vagyis a komáromi vár átadására emlékezett az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület. Herkálypusztán koszorúzással, míg a Mag-Házban Dr. Kedves Gyula ezredes előadásával elevenítették fel az eseményeket.
– Ez a nap a szabadságharc zárófejezete. Klapka a várban, míg Haynau, itt Harkálypusztán – mert akkor még az volt a neve – látta el kézjegyével a fegyverletételi okmányt. Október 1-je és 4-e között került sor a fegyverek átadására, átvételére – mondta Nagy Péter.
Az esemény a Mag-Házban folytatódott, ahol Dr. Kedves Gyula ezredes tartott előadást a fegyverletétel mikéntjéről.
– Kiemelendő a magyar virtus, hiszen anélkül nem lett volna miről tárgyalni, Haynau nem gondolta volna át az álláspontját. Szemere Bertalan, a második felelős kormány miniszterelnöke a vezérférfiakról írt jellemrajzokat, amiket versbe szedve fogalmazott meg. Többek közt Klapkáról is. Ebből kitűnik, hogy Klapkát a szabadságharc legnagyobb bajnokának tartja, ugyanakkor úgy véli, hogy ott volt a kezében a legnagyobb lehetőség, Komárom vára, amivel többet el lehetett volna érni – mondta Dr. Kedves Gyula. Az ezredes hozzátette, hogy elvégeztek egy felmérést az iskolások körében a szabadságharc hőseiről. Kossuth után a második legnépszerűbb ember Klapka György volt.
A megemlékezésen az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület kiosztotta arany fokozatú támogatói oklevelét. Komárom önkormányzatán kívül ezt a kitüntetést vehette át Nemes Andrásné, Potháczky Lajos, Kerling Alajos és a Monostori Erőd Nonprofit Kft.
Az Egyesület elindít egy új projektet is.
– A Neuwirth-projektben olyan elfeledett komáromi hősöket mutatunk be, akik sokat tettek a városért és a honvédekért. Ilyen volt Neuwirth János, aki honvédként szolgált. A forradalom alatt az osztrák hídőrséget menesztette vissza Ausztriába. Bátyja Újszálláson a sebesült honvédeknek létesített menhelyet – tudtuk meg Nagy Pétertől.
komarom.hu
