A komáromi Öregvár Ferdinánd-kapuja teljeskörű felújítása
A komáromi erődrendszer Közép-Európa legjelentősebb erődítményei közé tartozik. Az első kontinentális bástyarendszerrel körbevett erődről van szó, amely történelmi, geopolitikai szempontból is kulcsszerepet játszott. Az erődrendszer ezen felül műemlékvédelmi szempontból is nagyon jelentős építmény, hiszen szakaszosan nyomon követhetők rajta a kor erődépítési technikái, méreteit tekintve pedig – saját nemében – világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik.
A Ferdinánd-kapu, az Öregvár fő bejárataként az egész erődrendszer legértékesebb része, amely nemcsak egyedi iparművészeti elemekkel, de történeti dokumentarisztikai értékekkel is bír.
A kapuhoz a 20. század elején híd vezetett, eredetileg fahíd. A bejárat része volt egy belülről kezelt csapóhíd is, a kapu két oldalán pedig két lőállást alakítottak ki a szemből közeledő ellenség feltartóztatására, amelyeket azonban a későbbiek folyamán befalaztak. A 20. században a bejáratot kimélyétették, hogy átférjen rajta a modern haditechnika is, továbbá a kapu alatt vezették át az erődbe a szükséges mérnöki vezetékeket. A kapu boltozatában látható a korábbi csapórács helyét feltételező bemélyedés, a külső, felső részén középen pedig a Habsburg címer látható kőbe vésve. Ide vésték bele az építés feltételezett dátumát (1550) és az építő, Ferdinánd Habsburg császár nevét is. A tábla szövege négy nyelven a következőt hirdeti:
FERDIN.ROM IMP GERMANIÆ:
HVNGARIÆ ET BOHEMIÆ REX zc
INFANS HISPANIÆ ARCHIDVX:AVS:
DVX BVRGVNDIÆ ZC ĀD MDL.
magyarul
FerdinÁnd NÉMET-RÓMAI CsÁSZÁR
MAGYAR ÉS CSEH KIRÁLY
SPANYOL KORONAHERCEG ÉS OSZTRÁK FŐHERCEG
BURGUNDI HERCEG 1550
A kapu teljeskörű felújítása 125 ezer euróba került, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával nyolc év alatt, három szakaszban zajlott. A felújítást Csütörtöki András szobrászművész vezette. A felújításban a komáromi KOMWERK, Kft. és a RENOCOM, Kft. segédkeztek.
komarno.sk
fotók: Jakab I./dunataj.sk