A komáromi iparosok társadalmában mindig előkelő, megbecsült helyet töltöttek be az ácsok, ami nem véletlen egy olyan városban, amelyet történelme során számos természeti csapás (árvíz, tűzvész, földrengés) sújtott, így épületeit gyakran fel kellett újítani, illetve a területét szegélyező folyókon is sokáig az általuk ácsolt hidakon, úszóműveken lehetett átkelni. Már három évszázada, 1718-ban megalakították céhüket, amely 1872-ben – a korabeli törvények értelmében – átalakult ácstársulattá. A társulat vörös, Szent József képével ellátott nagyzászlóját – több más egylet zászlójával együtt, melyek a Szent András-templom egyik emeleti oldaltermében porosodtak, az akkori plébános úr (Magyar Károly) 1987-ben kérésemre átadta a Duna Menti Múzeumnak, s így megmenekültek a pusztulástól.
Az ácstársulat megújított nagyzászlaját 1932 májusában, pünkösd ünnepén szentelte fel a közönséggel zsúfolásig megtelt Szent András-templomban dr. Majer Imre prelátus-apátplébános. A zászlót a mise alatt a szentély előtti téren baloldalt állították fel, mellette két sorban fáklyákat tartó ácsinasok álltak. A mise után az apátplébános megszentelte a zászlót, körmenet kíséretében a templom előtt állította fel, képviselői a zászlóanyának díszes csokrot adtak át, majd az emlékszögeket verték a zászló rúdjába. Elsőként az apátplébános, utána Csalava Jánosné zászlóanya, majd Csalava János, a társulat elnöke, dr. Alapy Gyula egyházközségi elnök, Gidró Bonifác, a bencés rend házfőnöke, dr. Mihola Ferenc, Dosztál Jakab, az Iparoskör elnöke, dr. Hajdu Lukács gimnáziumi tanár, özv. Guoth Lajosné, a Szt. Erzsébet Egylet elnöke, majd a Mária Kongregáció vezetősége és az ipartársulat tagjai. Ezután a zászlót a templomba vitték. A zászlóanya a zászlószentelésnél részt vett tagokat este vendégül látta. Az ácsok az úrnapi körmenetben is az iparosok csoportjai közül elöl haladtak, középen a kiszászlójukat vivő ácslegény, mellette két zöldbőrkötényes ácssegéd selyemszalagokkal feldíszített ácsfejszével. A fejszék felfelé fordított élére egy-egy narancs volt húzva. A fejszevivők mellett egy-egy felszalagozott fáklyát vivő inas haladt. E csoport mögött vonult a cigányzenekar,
amely az ácsindulót játszotta. Ezután következett az ácsok nagyzászlója, amelyet középen a céhlegény tartott, két oldalról pedig hosszú vékonyabb rudakkal hat ácssegéd támogatott. A rudakat virágkoszorúk és szalagok díszítették. A nagyzászló mellett is fáklyavivő inasok haladtak. E zászló mögött jöttek az ácsmesterek, segédek és hozzátartozóik. Az ácsok után következtek nagy fehér zászlójukkal a kőművesek, utánuk nagy zöld zászlójukkal a kertészek. A három egymást követő ipartársulat zászlói így nemzeti zászlónk színeit is jelképezték. A három ipartársulat megmentett zászlói az említett sorrendben láthatóak az állandó várostörténeti kiállításon a Zichy-palotában. Tisztelettel ajánlom a nagyközönség figyelmébe.
Mácza Mihály
DUNATÁJ HETILAP 18/2018
