A vashiány jellegzetes tünete, hogy a fiatalabb leveleken jelentkezik a legintenzívebben. Súlyosabb tünet esetén nekrózis – levélelhalás következik be, ami a levél szélétől indul ki. A tavasszal klorózisos, ősszel újra „magától” megzöldülő növényen a tünet azzal függ össze, hogy az erőtelejes növekedés során a szövetekben felhígul a vas mennyisége, a növekedés mérséklődésével őszre ez az állapot kiegyenlítődik. Másrészt a növényben tavasztól őszig fokozatosan csökken a foszforsavtartalom, így egyre enyhébb lesz az aktív vas gátlása is. A klorózis gyógyításában a vas-sók pl. a vasgálicot tartalmazó trágyák a talajban való gyors lekötődés miatt önmagukban kevésbé tartós hatásúak. Erre a célra alkalmasabbak olyan vasvegyületek, amelyekben a vas védett formában van jelen és ellenáll a lekötési folyamatoknak. A meszes talajokon pl. a kijuttatott vasgálicból nagyon rövid idő alatt vashidrát (FeO/OH) vagyis rozsda lesz, a gyógyitáskor pontosan ezt a folyamatot kell megakadályozni. Erre a legmegfelelőbbnek a fémkelátokat tartják, melyeknek nagyon fontos tulajdonságuk, hogy a talajba ill. a gyökérzetbe vitt komplex kötésben levő vas meddig őrzi meg kedvező tulajdonságait. A talajban ugyanis már azt kell látnunk, hogy viszonylag erősen védett vas áll szemben a meszes talajokon a kalciumionok, a bikarbonátok és az egyéb nehéz fémelemek mérhetelen mennyiségével. A vashiány ellensúlyozására vásárolt nyomelemtrágyánál tehát az a kérdés, hogy milyen a vaskelát komplex stabilitása. Számos fémkelátot hoznak napjainkban forgalomba, amelyekben a vastartalom mellett a kelátképző minőségben is nagy különbségek vannak. Kevés akad közöttük, amely a gyakorlatban biztonsággal alkalmazható lenne a vashiány leküzdésére. A továbbiakban szeretnénk eloszlatni azt a tévhiedelmet, miszerint a vas mikroelemhiányát magával a fémmel – annak köszörült forgácsával, rozsdájával vagy rozsdás vas beásásával a növény közelében – próbálja gyógyítani a sárgulást. Ez az elgondolás ugyanis a legbiztosabb módja annak, hogy a hatás elmaradjon! A hiányzó tápelemeknek sokkal behatóbb átalakításon kell keresztülmenniük ahhoz, hogy a növény számára az adott talajkörülmények között tartósan használhatók, felvehetők (sóik, kelátjaik) legyenek. A napjainkban a gyógyítás céljára gyártott fémkelátok között is csak kevés akad, amely gyakorlatban hosszabb hatásidővel rendelkezik és biztonsággal használható. Ezeket a paramétereket teljesíti a nálunk megjelent Dissolvine Fe vaskelátkoncentrácó, ami 3 % vasat tartalmaz kelát kötésben, stabil DPTA komplex formában. A vízben gyorsan és könnyen oldódik. Ez a kötésforma a növények számára sokáig felvehető formában tudja tartani a vasat gyakorlatilag minden növény gyökérzete számára, még lúgos talajkörnyezetben is. Ajánlott adagolása talajba 10 – 20 cm mélyen bedolgozva 1 – 10 kg 10 árra. Levélre permetezve is kijutatthatjuk 2 – 4 kg / ha adagban, ilyenkor azonban ezt többször meg kell ismételni a kívánt hatás elérése érdekében. Megelőző céllal is használhatjuk a sárgulásra érzékeny növényeknél. A perzselés elkerülése végett azonban ne permetezzünk nagy melegben. Gyors eredményt érhetünk el a vashiány okozta sárgulás megszüntetésében főleg az alma, körte, őszibarack, sárgabarack, szilva, szőlő, valamint a díszbokroknál mutatkozó sárgulás gyógyításában. A sárgulás igazán eredményesen azonban csak talajon keresztül végzett kezelésekkel gyógyítható. A gyümölcsfák sárgulását okozhatják még különböző betegségek is, főleg a csonthéjasoknál. Ilyen a kajsziés őszibaracknál előforduló levélsárgulás és -sodródás, amit fitoplazma okoz és nem gyógyítható. Ilyenkor a levél érközei sárgászöldek, színük felé kanalasodnak.
Csekes Zoltán mérnök
DUNATÁJ HETILAP
