Az Európai Bizottság újdonsült elnöke, Jean-Claude Juncker a bizottság új közlekedési biztosának Maroš Ševčovičot javasolta. A szlovák politikus és diplomata tapasztalt uniós vezető, hiszen az előző bizottságban az elnök, José Manuel Barroso helyettese volt. A fő kérdés azonban az, kellő mértékben tudja-e az új közlekedési biztos beemelni térségünk érdekeit az Európai Unió megvalósításra váró közlekedési fejlesztései sorába az új uniós időszakban. Meglátásom szerint térségünk számára kulcsfontosságú a közlekedésfejlesztés területe, a szakemberek és a szakkommentátorok szerint a biztos mozgástere igencsak korlátozott lesz, akárcsak elődjéé, az észt Siim Kallasé. Tavaly novemberben Brüsszelben az Európai Bizottság újraértékelte a TEN-T hálózatba sorolt közlekedési folyosók hálózatát. Az Európai Parlament jóváhagyta a módosított közlekedésfejlesztési koncepciót, a középtávú és távlati célokat. Ebben a Szlovákiát érintő európai vasúti folyosó alaposan megváltozott, hiszen a mai IV. számú európai vasúti folyosó immár nem a Pozsony-Galánta-Érsekújvár-Párkány vonalon halad tovább Budapest felé, hanem Pozsonyból átirányították Magyarországra, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével haladna a jövőben Budapest felé. Ez annyit jelent, hogy a Nyugat- Európában megszokott gyorsvasúthálózat keleti kibővítése elkerülné Dél-Szlovákiát. Siim Kallas, az Európai Bizottság akkori közlekedési biztosa kifejtette, hogy a módosított nyomvonallal az Európai Bizottság és Európai Tanács (a 28 kormányfő tanácsa) tagjai egyhangúlag egyetértettek, vagyis a szlovák kormány képviselője is jóváhagyta ezt a módosítást. Elvárásunk tehát az új közlekedési biztossal szemben az, hogy a mai IV. számú európai vasúti folyosó jelentősége a jövőben is fennmaradjon, az európai gyorsvasúthálózat szerves részévé váljon. Védje meg Szlovákia érdekeit! Szlovákiát a tervek szerint három észak-déli irányú közúti európai folyosó szelné át a jövőben. A nyugati országrészben a D2-es autópálya fejlesztése déli irányban, Magyarország irányában elkezdődött. Nyugat-Magyarország határvidékén az M15-ös autópálya képezné a déli irányú folytonosságot. A kelet országrészben a Via Carpatia európai folyosó építése is nagy erőkkel zajlik, nemrégen megépült a közúti folyosó Kassát Migléccel, a déli országhatárral összekötő szakasza. Középen hiányzik az átfogó megoldás. Szlovákiában az R3-as gyorsforgalmi út nyomvonalán haladna az európai folyosó, ám annak déli haladási iránya vált kérdésessé. Ugyanis Magyarországon az M2-es északi autópálya szinte az egyetlen, amely érdemben nem érte el az országhatárt. Nem született eddig megállapodás Szlovákiával a határmetszési pontról, egyhamar nem is fog. Lefagyott az ügy. Javasolnánk a döntéshozók szíves figyelmébe egy alternatív megoldást. Vezessék az R3-as gyorsforgalmi útról az R1-esre az észak-déli forgalmat Garamszetbenedekig, onnan a Garam mentén Léva, Zselíz érintésével egészen Párkányig, majd Magyarországon a készülő M11-esen haladva az M1-es autópályára, egészen Budapestig. E szlovákiai megoldás előnye a papíron és a terveken létező, Zólyom- Korpona-Parassapuszta megoldással szemben: gazdaságosabb, társadalmi-szociális horderejét tekintve fontosabb és környezetkímélőbb, hiszen Korpona és Zólyom környékén Natura2000 érintettség van. Mindezeket alátámasztja a pozsonyi közlekedési tárca megrendelésére, a 2007-ben készült felmérés. Rugaszkodjunk el végre a hatékonyabb, olcsóbb, kedvezőbb megoldás felé, tisztelt közlekedési biztos úr! És itt van ugye a két dél-szlovákiai gyorsforgalmi út, az R2-es és az R7-es ügye. Az utóbbi, Pozsony megye területén az Európai Unió költségvetéséből nem finanszírozható, ám Somorjától keleti irányban, Dunaszerdahely felé már igen, sőt, folytatva, teljes hosszában. Nem beszélve az R2-es déli gyorsforgalmi útról, amely teljes egészében finanszírozható az EU költségvetéséből, amennyiben az Európai Bizottság és Szlovákia kormánya is úgy akarja. A közlekedési európai biztos hatáskörébe tartozik egy újabb, hihetetlenül fontos feladat, a teherfuvarozás jövőjéről szóló EU-fehér könyv és az új fehér könyv igencsak szerteágazó témaköre. Az érdekek keresztmetszetében levő koncepció az egyik oldalon a fuvarozók, a logisztikai cégek a másik oldalon pedig a környezetkímélés ügyét kell, hogy figyelembe vegye. Középtávon és hosszabb távon e tervezetek igencsak drasztikus lépéseket vetítenek előre, ami a teherfuvarozás stratégia átalakítását illeti Európában. Erőteljes elmozdulás várható a környezetkímélő megoldások felé, legyen az a folyami, vasúti szállítás vagy a kombinált fuvarozás. E pályán is aktív lehet az új biztos, főleg, ha Szlovákia érdekeit tartja majd szem előtt. Végezetül szeretnénk, ha a hétéves időszak végeztével, 2020-ban megállapíthatnánk, hogy Szlovákia és ezen belül Dél-Szlovákia számára igencsak kedvező elmozdulást tapasztalhattunk a közlekedésfejlesztésben a most kezdődő, új hétéves uniós időszak végén. Így legyen!
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
DUNATÁJ HETILAP
