Akinek a Kárpát-Haza az otthona, az gyakran járja a tájat, e csodahelyet, mert jól érzi magát. Barátokra, testvérekre lel, s egy éltre való kötődés jön létre Erdély, Délvidék, Kárpátalja vagy a Felvidék csodálatos tájai, emberei, közösségei között.
Ilyen ember a budapesti Pécsi L. Dániel jelképművész.
Már férfikora delén a villamos üzemmérnöki hivatást múzeumi-restaurátori hivatásra váltotta fel. Ő is részt vett többek között a Koronázási Jelvények műtárgyvédelmi munkálataiban, s ekkor mélyült el a jelképek világában, s a címertanban.
Felvidéki kapcsolatai a régmúlt kemény időszakra datálódnak. 1978-ban talán a legvadabb időszakban, amikor a felvidéki magyar lelkeket erősíteni kellett, a nyári táborokban már előadásokat tartott a Szent Korona jelképrendszeréről. Majd 1979-1999 között minden évben részt vett a CSEMADOK által szervezett országos Felvidéki Honismereti Kerékpártúrákon. Itt alakultak ki felvidéki kapcsolatai, életre szóló barátság láncszemei.
1994-ben a Zobor mentén Zsérén felavatták az általa tervezett címeres zászlót, és kezdeményezésére megépített REMÉNYSÉG EMLÉKMŰVÉT, a következő általa megfogalmazott felirattal:
„Ezt az emlékművet Zsére község magyar és szlovák polgárai állították a két nép történelmi megbékélésének reményében”.
1995-ben néhai Maga Ferenccel a Csemadok Nyitrai Választmányának elnökével megszervezték a „Zoboraljai Honismereti Kerékpártúrát”.
Ettől kezdve állandó hazajáró volt, nemcsak Zobor mentén de további tájainkon is. 1998-ban felkérték Bátorkeszi, 2004-ben Csitár és Tornóc települések, majd 2005-ben GÖMÖRORSZÁG címereinek megtervezésére, s még ebben az évben kitüntették a „Gömörország Díszpolgára” címmel.
1999-ben Dorog város és Zsére testvértelepülések találkozóján Zsére Díszpolgára kitüntetést is átvehette. A 2000-es évtől számos felvidéki címert tervezett. Egyházi címerek közül, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak, a következő években öt településnek, közösségeknek tervezte meg címereit. Ezen kívül oktatási intézményeknek: Rimaszombatban 2001-ben, a Tompa Mihály Református Gimnázium, 2005-ben a Párkányi Szent Imre Óvoda, és 2010-ben az Ady Endre Alapiskola, 2020-ban Jászón a Mécs László Szabadegyetem, és 2021-ben Szepsiben a Boldog Salkaházi Iskolaközpont címereit készítette el.
Legutóbb 2023-ban a Párkányi Szent Imre Plébánia címerét készítette el. Felvidéken ezidáig 22 címert készített. Ebből négy címert csak Párkányba tervezett, melyet büszkén viselnek ill. használnak az érintett intézmények.
A Párkányi első Szent Imre katolikus óvoda ( alapítója Vizi Katalin), állandó mentora, segítője volt, mindaddig mígnem 2024-ben az óvodát az érsekújvári szlovák igazgatóság alá nem vonták.
A jelképművész 60. születésnapja tiszteletére Párkányban a Városi Galériában Életmű Kiállítása volt, amelyet Dr. Kukorelli István közismert alkotmányjogász nyitott meg.
Jelentős szerepe volt a MÁRIA – VALÉRIA Dunahíd újjáépítését szorgalmazó Hídbizottság két évtizedes küzdelmében. A hídavatáson a legmagasabb kitüntetést kapta Pécsi L. Dániel, Agócs Zoltán hídtervező mérnökkel együtt.
A Bihari Antal esztergomi lokálpatrióta által 2001. évben alapított Szent István díj Díszokleveleit több mint húsz éve ő tervezi ajándékként.
Mindez a felsorolás is azt bizonyítja, hogy nemzetébresztő munkájával, közéleti szerepléseivel a Kárpát-medencében – s benne a Felvidéken – nagyon jelentős értéket teremt a hazai, de határon túl élő magyarok közösségének.
A Magyar Örökség-díj, a világ magyarságának „Szellemi Becsületrendjének” egyik alapítója, Makovecz Imre építész imigyen szólott Pécsi L. Dániel jelképművészhez: „Danikám, jómagam a templomaimmal, Halmos Béla a hegedűjével, Te pedig címereiddel összeterelted a Kárpát-medence magyarságát”. Az „összeterelés” szó itt a lelki együttlétről, az együtt lélegzésről szól. Összetartozásunkról, közös lelki-szellemi gyökereinkről.
Pécsi L. Dániel 2024-ben Budapesten Magyar Örökség Díjat kapott!
Dániel Erzsébet, dunataj.sk
képek: Pécsi L. albuma
