Hat falu a Garam-mentén, ill. közvetlen közelében (Bart), amely egy tájegységbe tartozik viseletével, szokásaival. Ezek között hol Kéménd, hol Bény község „versengett” a központi jellegével. Bény községnek történelmi múltja a leggazdagabb az egykori Esztergom vármegye települései közül. Több legenda fűződik a „kutacska” zarándok helyhez, az avar sáncokhoz, a XII. században épült Felvidéken egyedülálló rotundához, körtemplomhoz, de a kéttornyú Nagyboldogasszony templom egykori kolostor templom is a legősibb templomok egyike. Mindezen történelmi szakrális tényeket elhomályosító rendszerek sem tudták e múlt értékeit csökkenteni. Sőt turisztikai szempontból Bény mindig „útba esik” bármely irányból jönnek a turisták. A másik nagy értéke e településnek, s a többi ötnek is, az egyedi népviselet, melyet csak „kurtaszoknyás falvaknak” neveznek, a többi öt településsel együtt. Az együvé tartozást elsősorban viseletük,(parányi eltérés azért adatott egykor) és hagyományaik fonták szorosra a hat falut: Kéménd, Garampáld, Kisgyarmat, Kőhídgyarmat, Bart és Bény. Ez utóbbiban rendezték meg a III. Kurtaszoknyás falvak és barátaik találkozóját az impozáns szabadtéri színpadon.Az ünnepséget köszöntette a rendezvény védnöke Herbácskó Anita polgármester asszony és Mocskos Éva a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának alelnöke.
A polgármester asszony köszöntőjében elmondta, hogy mennyire fontos a múlt értékeinek őrzése, átadása. S a legfontosabb egy településen az összefogás, az együttműködés. Köszönetet mondott a mindenkori értékőrzőknek, azoknak a fiataloknak, akik most átvették a stafétabotot, s új lendülettel segítik a falu kulturális munkáját. A polgármester asszony bemutatta a színpadra vonuló minden korosztály régi bényi viseletét, a menyasszony vőlegénytől kezdve, a legkisebbekig. A találkozónak vannak történelmi jellegű előzményei. Csókás Feri bácsi neve Kárpát-medence szerte ismert volt, mert autentikus néprajzosként, egész életében szülőfaluja Bény értékeit kutatta, mentette, népszerűsítette konferenciákon, fesztiválokon. A kurtaszoknyás népviseletet, hagyományokat már az egykori gombaszögi és zselízi fesztiválokon is bemutatta csoportjaival. Amikor már a szocializmus új divatjai, hullámai csaknem teljesen tönkretették a hagyományos paraszti települések közösség-éltető világát, 1990 után Csókás Feri bácsi, hitt az akkor lehetetlenben. A 90-es évek elején jó maga biciklivel bejárta az öt falut, hogy felhívja a figyelmet: a régi szokásokat, viseletet nem szabad feledésbe hagyni. Ifjak és vének, kicsik és nagyok, sőt akkori polgármesterek mozdultak meg. Minden falu előszedte a régi jellegzetes táncát, szokását, és színpadra vitte. A kurtaszoknyás falvak találkozói ekkor indultak el. Minden évben más faluban szervezték meg a találkozót, s a Csemadok járási rendezvényein is felléptek. Szenzáció volt e programban a polgármesterek tánca is. Feri bácsinak haláláig (2002) volt három tánccsoportja, és egy folklórcsoportja.Feri bácsi halála után utódai, a Koczka házaspár folytatta helyben a faluban a hagyományőrző programokat. Ők már a népviseleti bemutatókat tartották fontosnak, és nagyszabású találkozókon jöttek össze más tájegységek népviseletét őrző csoportok is a bemutatóra.
Pár éve a Csemadokon kívül megalakult a felnőttekből álló Rozmaring Néptáncegyüttes. Ez évben új vezetőség került a Csemadok élére, akik közösen nagy elánnal indulnak a község kulturális életének fellendítéséhez, és természetesen folytatják a jól bevált találkozókat is. Az idei találkozón sajnos a kurtaszoknyásokból a helyieken kívül csak a kéméndiek szerepeltek. A GYÖNGYÖSBOKRÉTA nagyon szép eredeti ruhákban népdalokkal örvendeztette meg a közönséget. A fiatalok pedig, a BOKRÉTA néptánccsoprot, már hosszú évtizedek óta Jarábik Zoltán vezetésével őrzik nemcsak a viseletet, de a régi táncait is e vidéknek. S ők már vezetőjük több kutatása által, visszatértek az eredeti szoknyahossz viselethez, térdig érő lett a táncosok szoknyája.A rendezvényre visszajáró meghívott csoportok jöttek el a szórvány vidékről Zoboraljáról a nagykériek, és a komáromi, lévai járásból, kimondottan régi népviseletekben és régi népdalokkal, táncokkal léptek fel. . Legmesszebbről a Csemadok nagykéri szervezetének KIS MÓRINCA nevű népes csoportja, amelyben még más Zoborvidéki falvakból is szerepelnek apróságok, óvodások szebbnél- szebb népviseletben.
Sokszínű, nagyon szép volt ez a népviselet kavalkád Bényben. Elismerés és dicséret azoknak, akik a népművészetet, a tiszta értéket, kincset őrzik. S ami különösen értékelendő e rendezvényben, hogy értékmentő: a népi kultúra autentikus eredetét igyekszenek menteni a következő nemzedékeknek. Nem nagy fesztivál jellegű, és vásári forgatag ez az esemény, de őrzik a gyökereket Bényben és ezzel más településeken is. S mint Mocskos Éva elmondta, mindig legyenek utódok, akiknek átadják ezt a viseletet. Ez a nem változó divat őrzi meg, és adja tovább az egykori emberi jellem, erkölcs legnagyobb értékeinek jelképét.
Dániel Erzsébet, dunataj.sk
Fotók Herbácskó Norbert
