Paterka Pál magiszter, a Duna Menti Múzeum igazgatója december 19-én a Zichy-palotabeli részleg Alapy Gyula-termében emléklappal köszönte meg Legát István, dél-komáromi helytörténet-kutatónak azt, hogy az elmúlt években az északi városrészre vonatkozó, sok egyedi dokumentumot adományozott az intézményüknek. A több túlparti kiállítás rendezéséről is híres szakember ez alkalommal sem érkezett üres kézzel a Duna bal partjára…
Paterka múzeumigazgató a Komárom Vármegyei és Komárom városi Történeti és Régészeti Egylet (az 1911-ben létrehozott Jókai Közmívelődési és Muzeum Egyesület elődje) megalakulásának 138. évfordulóján egy bejelentést tett: „A Duna Menti Múzeum szakdolgozói ajánlatára ezen évforduló kapcsán egy emléklapot adunk át a dél-komáromi lokálpatriótának és értékmentőnek, Legát István úrnak, aki az intézményünk történelmi-helytörténeti gyűjteményét több alkalommal ajándékaival gazdagította. Jelenkorunkban nagyon lehet örülni az ilyen ingyenes felajánlásoknak, hiszen a múzeumi gyűjteményünk nem csak megvásárolt tárgyakkal, hanem egyéni adományokkal is bővíthető. Fél évszázaddal ezelőtt a Duna Menti Múzeum Baráti Köre is azzal a céllal alakult meg, hogy az intézményünk munkáját segíteni akaró, önkéntes értékmentőket, adakozó embereket tömörítse”.
Egyúttal a jeles vendégnek felkínálta a korábban Pro Urbe-díjjal kitüntetett körbeli tagság lehetőségét, melynek a titkára, Galo Vilmos történész is jelen volt az Alapy Gyula-teremben. Legát István megköszönte az átvett emléklapot, s elmondta: már több múzeumnak adományozott a tulajdonába került tárgyak, dokumentumok közül olyanokat, amelyek valamiképp az adott intézmény működési területéhez kötődnek.
„Számomra is öröm az, ha ezen intézmények gyűjteménye gyarapodik, s egyúttal másoknak is példát szeretnék mutatni azért, hogy múltunk emlékei ne a régiség-kereskedésekben, piacokon cseréljenek gazdát, hanem célirányosan, a legmegfelelőbb intézményekbe kerüljenek. Az említett születésnap alkalmából újabb ajándékkal készültem: Tóth-Kurucz János régésznek, az izsai Leányvár feltárójának hagyatékából, az ő unokája révén, aki volt kollégám, került hozzám egy 1847-ből származó (!) dokumentum, amely a szabad királyi Révkomárom város főbírájának tevékenységét idézi fel“ – hangzott el.
A családjával Izsán élő, s a neje révén Tóth-Kurucz Jánoshoz rokoni szálakkal is kötődő Paterka Pál igazgató boldogan vette át a történelmi gyűjteményükbe kerülő ritkaságot. Végül elárulta: Legát István előtt a 80 éves Ratimorsky Piroska régésznek, majd a Dunaszerdahelyen 60 éve működő Csallóközi Múzeumnak, az idén 65 éves Helios fotóklubnak és a Nyitra megye által Nyitrai holdacskával díjazott Gere Marek régésznek adtak át emléklapot.
Az ünnepi aktus után Legát Istvánt arra kértem, hogy bővebben is mutatkozzon be az olvasóinknak.
„A budapesti rendőrfőkapitányság dunai vízirendészeti örséről (BRFK-DVRK) mentem nyugállományba. Szabadidőmben a kiállításrendezés terén meglevő azon fehér foltokat igyekszem kitölteni, amelyek iránt igény mutatkozik. Ez évben Dél-Komáromban 300 négyzetmétert meghaladó területen építettem ki kiállításokat. Például az Igmándi Erődben történelmi pontossággal, régi használati tárgyakkal rendeztem be egy helyiséget, amely korábban szükséglakásként működött. Köztudott, hogy ezt az erődöt a II. világháború alatt katonák elszállásolására is használták, majd a falai között a nyugati frontról hazatért honvédek laktak Volt olyan időszak, amikor odabenn egyszerre húsz család élt…“ – fejtette ki.
Majd arról beszélt, hogy a Monostori-erődben bővítette az ottani hadtörténeti kiállítást: már megtekinthetők az I. és II. világháború csataterein megtalált relikviák.
„Ugyanabban az erődben, a kenyérmúzeum mellett létrehoztam egy mezőgazdasági kiállítást, amely a déd- és nagyszüleink életmódját, használati eszközeit és a munkafolyamatokat teljes körűen, vagyis a termeléstől a termények feldolgozásáig mutatja be. Ezen erőd Dunai bástyájában (körbástyában) egy cipész-szíjgyártó kiállítást alakítottam ki műhely szinten. Továbbá egy múltidéző tábori kórházat is létesítettem, amely Komárom volt 12. és 22. gyalogezredeinek a háborús körülményeit mutatja be, s az újabb tárgyakkal az 1956-os helyi eseményekig bővíthető“ – ecsetelte.
Nevéhez fűződik több más állandó kiállítás létesítése, például a dunai vízirendészet örsén, a városi rendőrkapitányságon, a „Kempelen-kadétképzőben“, valamint a koppánymonostori helytörténeti kiállítás kialakítása is. Munkásságát eddig Polgármesteri díjjal, Komárom Város Kultúráért díjjal és számos oklevéllel ismerték el. Arra is kíváncsi voltam, hogy eddig miket adományozott a Duna Menti Múzeumnak.
„Hosszú évek óta jó kapcsolatban vagyok a Duna Menti Múzeum szakembereivel. Például egy eddig beazonosítatlan fotós a 70-es évekbeli komáromi utcákat, épületeket fényképezgetett, s egy kazán mellett megtalált fotósorozatát áthoztam ide. Más fotóalbumokon kívül régi képeslapokat, Felvidékről kitelepített családok ereklyéit és észak-komáromi vonatkozású dokumentumokat is e múzeumnak adtam. A dél-komáromi Klapka György Múzeumot pedig 2017-ben 2400 darab tárggyal gazdagítottam, valamint a Hadtörténeti Intézetet és további múzeumokat is megajándékoztam ezzel-azzal“ – sorolta.
Ugyancsak örvendetes, hogy létrehozta a Komáromi Csapatmúzeumot, amely magángyűjteményének a rendeltetése Komárom volt katona- és határőrváros történelméhez köthető emlékek, relikviák összegyűjtése és megőrzése a jövő nemzedékek számára.
„Az ugyanilyen névvel létrehozott oldalon dokumentálom az adományok jegyzékét és azt is, hogy azok milyen kiállítási anyagok részévé váltak. Sőt, régi tárgyak restaurálásával is foglalkozom! Tevékenységemet alapítványok is támogatják, Budapest rendőrfőkapitánya pedig munkásságomért elismerő oklevélben részesített. Emellett az engem ezen oldalon át megkereső turista- és diákcsoportokat szívesen ismertetem meg Komárom nevezetességeivel, illetve tárlatvezetéseket is tartok“ – mondta el végül Legát István, akinek a Duna Menti Múzeumba juttatott ajándékait olvasóink nevében is köszönjük!
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
