A cseh közvélemény mintegy fele úgy véli, hogy a Benes-dekrétumokat továbbra is érvényben kell tartani – derült ki abból a decemberi országos közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Prágában.
A CVVM közvélemény-kutató központ felmérése szerint az ezzel ellenkező álláspontot – tehát hogy a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok kitelepítését elősegítő rendeleteket el kellene törölni – a megkérdezettek csupán 14 százaléka vallotta. Valamivel több mint egyharmad nem tudott, illetve nem akart véleményt mondani.
Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy az utóbbi években fokozatosan csökken azok aránya, akik igazságosnak tartják a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítését Csehszlovákiából, és növekszik azok aránya, akik szerint ez az aktus igazságtalan volt a németekkel szemben – jegyzi meg összefoglalójában a CVVM.
A mostani felmérésben a megkérdezettek 36 százaléka vélekedett úgy, hogy a kitelepítés igazságtalan volt. Hét éve ezt az álláspontot a megkérdezettek 28 százaléka, 12 éve pedig 26 százaléka képviselte.
Az 1989-es rendszerváltás utáni felmérésekben 2005-ig általában a megkérdezettek kétharmada állította azt, hogy a Benes-dekrétumokat érvényben kell tartani. Később ez az arány csökkenni kezdett. Ugyanakkor emelkedett azok aránya, akik szerint a németek kitelepítése igazságtalan volt.
A CVVM rámutatott, hogy a Benes-dekrétumok kérdésében az egyes korosztályok véleménye között nagy eltérések vannak. Míg a 60 éven felülieknél a megkérdezettek kétharmada utasítja el a Benes-dekrétumok eltörlését, addig a 29 éven aluliaknál nem egészen egyharmad. Míg az idősebbek körében mintegy 50 százalékos a meggyőződés, hogy a dekrétumok igazságosak voltak, a fiatalok körében ez alig egyharmad.
Edvard Benes csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, és vagyonukat elkobozták. Mintegy hárommillió németet később kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A csehszlovák hatóságok ezért a „magyar kérdést” más eszközökkel, lakosságcserével, illetve a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációjával próbálták „megoldani”.
MTI
