Derű, humor, vicc – A nevetés pszichológiája címmel tartott újabb nívós előadást Bagdy Emőke, aki a komáromi Tiszti Pavilon zsúfolásig megtelt dísztermében megvalósult hétvégi rendezvény szervezője, a Mathias Corvinus Collegium – MCC FIT Programjának fővédnöke, a tehetséggondozás elméletének és módszerének jeles szakembere. Egyebek mellett a derűs, szeretetteli kapcsolatoknak a boldog, harmonikus élet megteremtésében betöltött szerepét hangsúlyozta, a tartalmas est végén pedig szívesen dedikálta a helyszínen árusított saját könyveit.
Előbb Kórósi Lilla, dunaszerdahelyi rendezvényszervező üdvözölte a neves budapesti szakembert és a hallgatóságot, majd „dióhéjban“ vázolta az általa képviselt MCC sokrétű tevékenységét, amiről már több cikkben írtunk. Azután átadta a szót Bagdy Emőkének, akivel együtt 70 percen át lankadatlanul kerestük a boldogság kék madarát.
„Hogyan lehetnénk boldogabbak annál, amilyen állapotban most vagyunk? A boldogság a legszubjektívebb érzés, ezért a tudományos pszichológiának, szolgáló tudományként az életminőségünkkel is foglalkoznia kell – mindazzal, ami az életünket jobbá, boldogabbá, elviselhetőbbé, a stresszeket kezelhetőbbé teszi…“ – hangzott el bevezetőként, amiből az is kiderült, hogy a boldogságkutató szakemberek különféle tudományos vizsgálatok segítségével próbálják megtalálni a választ az említett nagy kérdésre.
„Tedd, vedd és edd! – ez a tévútra vezető, minket beetető és a legfontosabbaktól megfosztó fogyasztói kultúra és társadalom jelszava, ami önzővé is neveli az embereket“ – fejtette ki az előadó. Leszögezte: pedig nem az a lényeg, hogy mi mindent birtoklunk, s nem attól leszünk igazán boldogok, ha folyamatosan megvásároljuk – megkapjuk mindazt, amire éppen vágyunk.
Hozzáfűzte: ez az egyik vonatkozó kísérlet során is bebizonyosodott: a beleegyezésükkel olyan hölgyek küllemét „szabták át“, akik azzal nagyon elégedetlenek voltak. A megszépülésük miatti örömködésünk azonban csak két hétig tartott, akkor is főleg annak köszönhetően, mert valaki, például a párjuk megdícsérte őket. Nos, ebből is úgy tűnik, hogy a kívánatos érzelmi állapotunk, lelki egyensúlyunk eléréshez elsősorban szeretetteljes emberi kapcsolatokra, pozitív visszajelzésekre van szükségünk.
Bagdy Emőke rámutatott: sokan az általa említett, elembertelenítő jelszó jegyében a szükségesnél több időt fordítanak a folyamatos pénzkeresésre, ám ha abból megveszik mindazt, amire vágynak, akkor sem érzik magukat boldognak. Közben feláldozzák a családtagjainkkal közösen töltendő időt. Ha pedig a megvett termék jövőre már nem lesz divat, újra cserélik, pedig inkább a párjukkal és a gyermekeikkel foglalkozhatnának többet.
„Sajnos, ez a szemlélet kihat a kapcsolatainkra is: az emberek szintén fogyasztják, elhasználják egymást, például a párkapcsolatokban a testiség kap túlságosan nagy szerepet, miközben egyre kevesebb a gyengédség, az érzelem…“ – szembesítette a hallgatóságot a rideg, elszomorító valósággal.
Majd feltette a nagy kérdést, hogy ebben a boldogsággyilkos világban ki mikor volt olyan boldog, hogy úgy hitte: ez az, végre igazán jól érzi magát a bőrében, a külvilág borzalmas ütései, fájdalmai ellenére is. Ez az állapot tarthatott egy pillanatig, egy óráig vagy akár tovább is, s legfőbb ismérve az, hogy emberi szeretetkapcsolatból származó öröm volt.
„Akkor vagyok igazán boldog, ha valakit szeretek és valaki engem is viszontszeret, egymás számára nagyon fontosak vagyunk, s megteremtjük a saját kis világunkat, amelyben harmónia, békesség honol. Az életünkben legyen valaki és valami, akiért – amiért érdemes élni: egy vagy több szerető személy és egy vagy több cél, terv, ami szintén életben tart minket. A boldogsághoz közvetve vagy közvetlenül a másik emberre is szükségünk van. Ha ugyanis valakiért nagyon tudunk küzdeni, az motiváló tényezőnek számít“ – hangsúlyozta.
Azután az ún. flow-állapot, csúcsélmény eléréséről beszélt. „A neves magyar szakember, Csíkszentmihályi Mihály szerint a flow-hoz fontos, hogy az ember a képességeinek megfelelő kihívással kerüljön szembe.
Éppen ezért az embernek minél inkább el kell kerülnie azokat az élethelyzeteket, amelyek elmaradnak a képességei aktuális szintjétől, mert olyankor gyakran hatalmába kerít az unalom, apátia és a frusztráltság érzése.
Amikor a feladatok és a képességek szintje egyaránt alacsony, az apátia állapotában találjuk magunkat. Így teremtődik meg az antiflow érzése.“
Megtudtuk, hogy amikor teljesen belefeledkezünk valamibe, olyan önfeledt érzelmi állapotba kerülünk, aminek mindennél nagyobb a minket elsodró hatása, és közben minden más kevésbé érdekessé válik. Ez vitalitás-generátorként az emberi szervezetben beindítja az életerőt, örömöt adó és kedélyjavító boldogsághormonok (pl.: oxitocin, endorfin, szerotonin, dopamin stb.) működését.
Boldogságáramlatok öntenek el minket, amelyekre nagyon nagy szükségünk van. Ezért keresni kell azokat az alkalmakat, amelyek flow-állapotba visznek minket, hiszen azáltal megerősítjük a saját immunrendszerünket, egészségünket is! Egy ölelés, érintés, puszi, meghitt családi együttlét… is kiválthatja ezt az áldott állapotot, amikor a jobb agyfélteke kerül aktív állapotba.
Az előadó a továbbiakban a hallgatóság figyelmét arra is felhívta, hogy a testünkön kívül a lelkünket is edzeni kell, tehát nem kell elkerülni a minket edzésben tartó munkahelyi, családi… stresszhelyzeteket. Mint mondta: vannak jótékony, erősítő, pozitív hatású és minket megbetegítő, ártalmas, negatív hatású stresszek.
Hozzátette: a harag, gyűlölet, bosszú érzése negatív hormonális változásokkal párosul, s megbetegíti a szívkoszorúereket, ami infarktushoz vezethet. „A kezelhetetlennek tűnő helyzetekben úgy kell védeni az egészségünket, hogy ki kell egyenlíteni a jó, azaz eu- és a rossz, vagyis a distressz mennyiségét – ehhez azonban az előbbiből az utóbbi háromszorosára van szükség. A feszültségeket oldhatja egy mosoly, egy jó vicc és az általa kiváltott nevetés is – ez hatalmas automatizmus!“ – magyarázta.
Minket arra is sarkallta, hogy merjünk álmodozni, merjünk elképzelni szinte valószínűtlen dolgokat is, mert amit nem tudunk elképzelni, az nem is valósulhat meg. „Ha valamit határozottan akarunk, akkor a minket szolgáló testünk, szervezetünk az akaratunknak alárendeli magát…“ – jelentette ki.
Végül a cambridgei Harward Egyetem arra vonatkozó kutatását is megemlítette, hogy miként élhetjük meg a 80. születésnapunkat vagy a még magasabb életkort testi-lelki egészségben, jó közérzetben.
– foglalta össze az élet boldogsághozó lényegét Bagdy Emőke.
Mindebből nyilvánvaló, hogy ha sok pénzünk, hatalommal párosuló posztunk, sikeres karrierünk is van, de nincs kivel megosztanunk a jót és rosszat, akkor nem lehetünk igazán boldogok.
„Az érzelemdús emberi kapcsolatokra kell fókuszálni! Veszekedések helyett öleljétek, simogassátok, pusziljátok meg egymást, meséljetek egymásnak jó vicceket, vagyis az életünket úgy éljük le, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben!“ – hangzott az olvasóink által is megszívlelendő, fontos üzenete.
Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk
