Éjfél után világossá válik – bár a hivatalos eredményekre vasárnap délelőttig várni kell –, hogy ki lesz az önálló Szlovákia történetének negyedik köztársasági elnöke. Voksolni reggel héttől este tízig lehet. Ki nyer ma, Fico vagy Kiska?Szlovákia történetében negyedik alkalommal tartanak közvetlen köztársaságielnök-választást, a voksolás második fordulójába jutott két jelölt egyike – Robert Fico miniszterelnök vagy Andrej Kiska nagyvállalkozó – Michal Kováč, (őt még a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választotta meg elnökké), Rudolf Schuster és Ivan Gašparovič után negyedikként foglalhatja el a Grassalkovich-palota elnöki lakosztályát.
Az elnökválasztáson – az első fordulót megelőző közvélemény-kutatások alapján – Robert Fico fölényes győzelmére lehetett számítani. A kormányzó Smer elnöke azonban meglepetésre csak 28 százalékkal, azaz a vártnál gyengébb teljesítménnyel, bár így is első helyen jutott a voksolás második fordulójába. Az első körben a szavazatok 24 százalékát megszerző Kiska mögé ráadásul beállt a teljes (jobboldali) ellenzék is, a jelenlegi miniszterelnök tehát nem véletlenül épített kampányában a mozgósításra és az erődemonstrációra: a kormányfő több rendezvényen és a kampányt lezáró sajtótájékoztatón is a teljes Smer-vezérkarral mutatkozott.
Fico ugyanakkor kemény ellenkampányt is folytatott ellenfelével szemben, a függetlenségére és a pártok fölöttiségére építő Kiskát több alkalommal politikailag tapasztalatlannak, és a jobboldali pártokkal lepaktáló jelöltnek igyekezett beállítani. A miniszterelnök Kiska szcientológiai egyházhoz való állítólagos kapcsolatát pedig egyenesen nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette és ellenfele kétes eredetű meggazdagodását sem hagyta szó nélkül.
Mint ismert, Kiska korábban olyan cégeket vezetett, melyek a banki hiteleknél jóval magasabb kamatra adtak gyorskölcsönt magánszemélyeknek.
A parlamenti ellenzék által támogatott jelölt az ellene felhozott vádakat a kampány során nem tudta egyértelműen cáfolni, igaz, azok sem nyertek teljes bizonyítást. Kiska ugyan becsületsértésért feljelentést tett Fico ellen, aki uzsorásnak nevezte, valószínűsíthető azonban, hogy az ügy nem hoz újabb fordulatot, s szépen csendben kialszik.
Kiskának, aki – legalábbis politikai irányultságát tekintve – továbbra is ismeretlen maradt a közvélemény számára, a legfőbb üzenete választói felé az ő, politikai pártoktól független, autonóm személyiségének hirdetése volt. Sajnos, ezekből, még gesztus szintjén is, kimaradtak a felvidéki magyarság felé intézett üzenetek.
Úgy tűnik azonban, hogy ez nem számít, különösen akkor, ha Fico az ellenfél. A Most-Híd és a magát magyar pártként meghatározó törpepárt, az MKDSZ a kisebbbik rossznak vélt Kiska támogatására szólította fel szimpatizánsait. Egyedül az MKP nem állt ki egyetlen jelölt mellett sem a második forduló előtt. Berényiék következetesek maradtak korábban tett álláspontjukhoz, és mivel egyik jelölt sem vállalta fel a felvidéki magyarság megmaradását célzó terveiket (erre mindenekelőtt Kiskától vártak ígéreteket), hivatalos kommünikében úgy fogalmaztak, választóikra bízzák a döntést.
A 2014-es elnökválasztás ugyanakkor új fejezetet nyitott Szlovákia politikatörténetében, azon ugyanis először indult magyar jelölt. Az MKP támogatását bíró, magát ugyanakkor polgári jelöltként meghatározó Bárdos Gyula az első fordulóban a szavazatok 5,1 százalékát megszerezve az ötödik helyen végzett, teljesítve ezzel indulásának minimális célkitűzéseit.
A mai államfőválasztáson 4,3 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, a szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint 5 évre választják, jogkörei meglehetősen korlátozottak. Az államfőválasztásokon való részvételi arány rendszerint nem kimagasló arányú, a két héttel korábbi első fordulóban 43 százalékos volt. A szombaton reggel héttől este tízig tartó voksolás első részeredményeit a szavazóhelyiségek bezárását követően hozzák nyilvánosságra, a nem hivatalos végeredmények éjfél körül, a hivatalos végeredmény vasárnap délelőtt várható.
lm, Felvidék.ma
