Megalakulásának 65. évfordulóját ünnepelte március 8-án a Csemadok a diószegi Tevel szállóban és az Inovatech Művelődési Házban. Az ünnepi rendezvényen, ahol számos határon túli magyar szervezet képviselője is részt vett, eredményes munkásságuk elismeréseként 65 Csemadok-tagot tüntettek ki.
Az ünnepség a diószegi Tevel szállóban Kultúránk – megmaradásunk záloga címmel rendezett konferenciával kezdődött, melynek levezető elnöke Bokor Béla, a pécsi székhelyű Határon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke volt. A Kárpát-medencei magyar kultúra jelenét és jövőjét érintő tanácskozáson többek között Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosa, Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség képviseletében, valamint Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke tartott előadást a szervezeteik által az elmúlt évtizedekben megszerzett tapasztalatokról és lehetőségeikről.
Kötő József a művelődés nemzetmegtartó erejét hangsúlyozva a kultúra művelését szellemi honvédelemnek nevezte. Hajnal Jenő fontosnak tartotta kiemelni az emlékezetpusztulás elleni cselekvést, kiemelve a kultúra stratégiai szerepét. Hozzátette: a kulturális fejlesztés a vajdasági tapasztalatok szerint a területfejlesztés elengedhetetlen része.
Bárdos Gyula a Csemadok tevékenységének fontosságára és közösségmegtartó erejére rámutatva kiemelte, hogy a szervezet több egymást váltó politikai rendszerben is fenn tudott maradni és meg tudta őrizni a közösségen belüli szerepét is. „Kormányok váltották egymást, de a közösség megmaradt (…) s a Csemadokot is a szervezet tagjai tartották meg, nekik köszönhető az is, hogy senki sem tudta legyőzni az itt élő magyar közösség erejét” – szögezte le.
Délután a helyi művelődési házban tartott ünnepi ülésen köszöntőjében Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt hangoztatta: a felvidéki magyarság és az egész magyar nemzet számára fontos erőforrás az a közösségben rejlő hit és akarat amely a múltban gyökerezik és a jövőre ad útmutatást. „Ugyanilyen fontos, hogy legyenek a magyarságnak olyan szervezetei, amelyet ez a közösségi erő működtet” – szögezte le Répás Zsuzsanna. Mint mondta, a Csemadok olyan szervezet amely hat és fél évtizede azon dolgozik, hogy összetartsa a magyar közösséget, az egész felvidéki magyarságot átszövő ernyőszervezetté vált, élete egybefolyt a felvidéki magyarság mindennapjaival, miközben tevékenysége erősíti a magyar identitástudatot, s ezért is stratégiai fontosságú.
A kitüntetettek névsorát ezután hozták nyilvánosságra. A díjazottak, köztük helyi Csemadok elnökök, titkárok, pedagógusok, karvezetők, Kopócs Tibor képzőművész és Szilva Emőke szobrászművész által készített oklevelet és kerámia emlékplakettet vehettek át. Az évforduló alkalmából a tervek szerint negyedévente megjelenő Tizenkét hét című kiadvány első számát is kezükbe vehették már az érdeklődők Diószegen. A folyóirat a kulturális szervezet munkáját kívánja népszerűsíteni.
Az ünnepi ülés után került sor a Csemadok és a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közötti újabb együttműködési szerződés megkötésére, melyet Bárdos Gyula és Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet vezetője mellett a lendvai Kepe Lili írt alá.
Az ünnepi gálaműsort este 19.00-tól rendezték, melyen verset szavalt: Józsa Mónika, valamint fellépett a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa.
A Csemadok 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban, Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven. A szervezet hivatalos megnevezése a kilencvenes évektől Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, ám a folyamatosság megőrzése érdekében az eredeti név rövidítéséből származó Csemadok nevet is megtartotta. A Csemadok taglétszáma jelenleg közel hatvanezer fő, a szervezet elnöke 2012 októberétől Bárdos Gyula.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
mti/ba, Felvidék.ma
Fotó: mti/facebook