A magyar szabadságharcot és forradalmat felidézve annyi emlékezetes beszéd, írás, vezércikk született már, mégis azt mondhatjuk: sohasem fogyunk ki a szóból, ha a magyarság legnagyobb ünnepéről emlékezünk meg. Mert a szabadságért folytatott küzdelem felidézése mindenkor ünnepi érzéssel tölt el bennünket. S ki tudná mindezt jobban kifejezni, mint egy költő, ez esetben Juhász Gyula Március idusára című versében:
„Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan,
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
…
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új virágot!”
A közeledő ünnep alkalmából újfent megerősítjük, hogy az 1848/49-es szabadságharc évfordulója a szabadság ünnepe. A tizenkilencedik század közepén a szabadságért vívott küzdelem egyúttal a huszadik és huszonegyedik század szabadságáért is folyt. Ma ezt a szabadságot a jogállam minden polgára számára törvények garantálják. És mégis… Napjainkban is folyamatosan tennünk kell érte, ha valóban szabadnak akarjuk érezni magunkat. Az ünnep alkalmával nem elég csak emlékezni, nem elég csak reményünket kifejezni egy jobb jövőben. Tudatosítanunk kell a cselekvés szükségességét. Számunkra nem csak az jelenti a szabadságot, ha egyes ünnepek alkalmával felzendülhetnek népdalaink vagy megtapsolhatjuk népi táncosainkat. A szabadság számunkra az önmegvalósítást jelenti, azt, hogy a közösségi identitásunkat érintő kérdésekben magunk dönthessünk. Ezzel adósai vagyunk múltunknak, de jelenünknek is, egyben gyermekeinknek, akiknek jövőjét egyengetjük. Több mint másfél évszázad, százhatvanhat év telt el a márciusi szabadságharc óta. Közben két világháború is pusztított Európában, és a magyarok egy része kisebbségi sorsba jutott. De megmaradtunk magyarnak, szívünkben kitéphetetlenül őrizve a szabadság eszméjét és nemzeti önazonosságunk elvét. Az idei szabadságünnep különös jelentőséget hordoz magában: a köztársaságielnök-választáson első ízben indul magyar elnökjelölt. Nem is lehetne ennél komolyabb okunk, hogy elmenjünk választani, hogy szavazatunkkal kifejezzük hovatartozásunkat. A hős márciusi ifjaknak volt bátorságuk kiállni a szabadság eszméjének megvédése mellett. Nekünk is meg kell mutatnunk, hogy síkraszállunk jogainkért. Erre ad lehetőséget az idei elnökválasztás. S mivel éppen nemzeti ünnepünk napjával esik egybe, kihasználhatjuk a lehetőséget, hogy mellünkre tűzött kokárdával menjünk szavazni. Közösen, komoly összefogással jelentős számú szavazatot szerezhetünk Bárdos Gyulának, ezzel erősítve közösségünket a többségi nemzet és az egész világ előtt. Merjünk hát nagyok lenni, menjünk el szavazni – ezzel ünnepeljük méltón március 15-ét!
Berényi József,
a Magyar Közösség Pártja elnöke
DUNATÁJ HETILAP
