Az Első Izsai Lovas és Hagyományőrző Egyesület nyolcadik alkalommal rendezte meg a Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Bált, melynek keretén belül a vendégek egy XIX. századi múltidéző rendezvényen vehettek részt, egy igazi honvéd-huszár mulatságba csöppenve.
A szombati nap az egyesület életében egy kiemelkedő napnak számított. Ugyanis a huszármulatságot megelőzve, szombat délelőtt a Bokros Panzióban került megrendezésre egyesületünk társszervezésében a Skultéty László emlékülés, melyen a legidősebb huszárról, a 81 évet szolgált zászlótartóról emlékeztünk meg. A konferencián neves történészek és hagyományőrzők előadásait hallhattuk, illetőleg tiszteletüket tették hagyományőrzők a Kárpát-medence több szegletéből; Székelyföldről, Őrségből, Pozsonyból, Szegedről, Kecskemétről, Székesfehérvárról, Balatonfelvidékről, &eacut e;s természetesen jelen voltak a hazai alakulat katonai hagyományőrzői is.
Dr. Vass László hagyományőrző alezredes, Szegedi 3. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület vezetője elmondta Skultéty László magyar huszár, születési nevén Gábris László 1738. június 27-én született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban (Mojtín). Már apja is huszár volt, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik-huszárezred) vitte ezredfiúnak félárvaságra jutott gyermekét, aki ekkor 12 éves volt. A tűzkeresztségen18 évesen, a hétéves háború 1756-57. évi hadjáratában esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezet&eacu te;sével elfoglalták és megsarcolták Berlint. Innen kezdve aztán haláláig végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790- ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Odament hozzá és elbeszélgetett vele. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő már csak me gmarad zászlótartónak, mert a zászlót nem lehet elhagyni. 1831-ben, 93 évesen, szolgálatának 81. évében hunyt el.
Egyes vélekedések szerint Garay János Az obsitos című művének alakját, Háry Jánost, a nagyot mondó huszárt Skultétyről formázta.
2013. május végén a román hatóságok, a magyar kormány tudta és hozzájárulása nélkül exhumálták Aradon nyugvó maradványait, s a szlovák légierő katonai gépe a malackai katonai reptérre szállította. A „szlovák hős” koporsóját a szlovák haderő vezérkarának főnöke és díszegysége fogadta. A magyar miniszterelnök-helyettes állítása szerint korábban nem volt jele annak, hogy Skultéty magyarsága megkérdőjelezhető volna. Egyes vélemények szerint anyakönyv, illetve írásos dokumentumok alapján lehetne biztonsággal meghatározni a huszár zászlótartó identitását. Skult&ea cute;ty László földi maradványait szlovákiai szülőfalujába szállították.
Nincs két történelem, nincs külön szlovák és külön magyar történelem, csak magyarok, szlovákok és a velük együtt Közép-Európában élő népek közös történelme létezik, amely összeköti őket, mert közösen élték és élik meg azt. A magyar huszár élete is ezt bizonyítja, hiszen nemcsak anyanyelvén, magyarul beszélt, hanem németül, latinul és szülőfaluja többségének nyelvén, szlovákul is. Skultéty László földi maradványait a huszár támogatásával épült hegyesmajtényi templom kertjében épített új síremlék sírkamrájában h elyezték végső nyugalomra. A síremléken Skultéty László rövid életrajzát megjelenítő emléktáblákat is elhelyeztek, négy nyelven, szlovákul, magyarul, németül és angolul.
A konferencia után pedig következett az izsai kultúrházban az immár hagyományossá vált, nyolcadik Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Bál. A bál megnyitó ünnepségének keretén belül a katonai hagyományőrző csapatok ünnepélyesen bevonultak a bálterembe, majd a nemzeti imádságok után Domin István polgármester, és Horváth Róbert atya római katolikus plébános nyitotta meg a bált. A kultúrműsorban fellépett Korpás Réka népdalénekes, Szabó Péter és Tamás, falunk szülöttei, akik a Csehszlovák Csillag születik című műsorban értek el szép eredményt, valamint Panyi András koktélbe mutatóját láthattuk. Nem maradt más hátra, minthogy a vacsora kerüljön felszolgálásra, mely válogatott huszár ínyencségekből tevődött össze. Ezt követően a szórakozni vágyó közönség vette át a táncparketten az uralmat, a mulatság pedig hajnalig tartott.
Az Első Izsai Lovas és Hagyományőrző Egyesület nyolcadik alkalommal rendezte meg a Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Bált, melynek keretén belül a vendégek egy XIX. századi múltidéző rendezvényen vehettek részt, egy igazi honvéd-huszár mulatságba csöppenve. Az izsaiak büszkék huszárbáljukra, hiszen egyedülálló rendezvény – a környéken nincs hasonló, a katonai és népi hagyományőrzést felvonultató farsangi esemény.
„A magyar huszár emlékét és szellemét meg kell őriznünk népünk, ifjúságunk szívében – a sorsot vállaló, a reménytelennek látszó helyzetekben is a mindig újrakezdés hitét és akaratát s az érte végzett szívós munkát, a haza rögéhez való hű ragaszkodást. Külön ki kell emelni: a huszár mindig jókedvű volt, és mi is csak örülhetünk az emlékének, mert az nem a vesztes háborúk, elbukott szabadságharcok elkeserítő és megszégyenítő érzésével tölti el a szívünket, hanem a huszár mindig újrakezdő, mindig győzelemre törő, s mindig sikeres tevékenysége eml&eacu te;kére; mert ha nem sikerült is valamely akciója, a huszár lovával mindig el tudott szakadni ellenfeleitől, s akkor ismét és mindig újra kezdte!
A huszár ma már valóban a mesék, mondák, legendák hőse, de meg is érdemelte az elismerő, dicsőítő jelzőket. Volt idő, amikor kardja hegyével ő írta a történelem legszebb lapjait hazai földön és messze idegenben, Európa- és Amerika szerte.
Manno Miltiades, művész, költő, tartalékos huszártiszt így búcsúzott a magyar huszártól:
„… mert tűzben, vérben, virtusában égve, ezer csatából egyenest az égbe száguldott egykor a magyar huszár!”- nyilatkozta Tárnok Balázs, az Első Izsai Lovas és Hagyományőrző Egyesület nevében.
A bál megnyitó ünnepségének keretén belül a katonai hagyományőrző csapatok ünnepélyesen bevonultak a bálterembe, majd a nemzeti imádságok után Domin István polgármester, és Horváth Róbert atya római katolikus plébános nyitotta meg a bált. A kultúrműsorban fellépett Korpás Réka népdalénekes, Szabó Péter és Tamás, falunk szülöttei, akik a Csehszlovák Csillag születik című műsorban értek el szép eredményt, valamint Panyi András koktélbemutatóját láthattuk. Nem maradt más hátra, minthogy a vacsora kerüljön felszolgálásra, mely válogatott huszár ínyencségekből tevődött össze. Ezt követően a szórakozni vágyó közönség vette át a táncparketten az uralmat, a mulatság pedig hajnalig tartott.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Tárnok Balázs felvételei
