Kaliforniában nincsenek kávéültetvények, de színvonalas a kávékultúra. A kávécserjék, főleg az arabikák és az újabban nálunk is hozzáférhető geishák, nagyon igényesek a klímára és a talajminőségére.
Az amerikai kontinensen a kávétermelési határ Mexikónál kezdődik. Próbálkozások azért voltak és itt-ott vannak Kalifornia legdélibb részein is. Annyit azért tudni kell a kávéfajtákról, hogy az ínyenceknek való kávék az őserdők árnyékában és vulkanikus talajon teremnek. A szedés és a további feldolgozás, melynek során pörkölésre alkalmas nyers kávét nyernek, munkaigényes, s ez is befolyásolhatja a kaliforniai kávétermesztést. Mivel én otthon foglalkozom kávépörköléssel, az a véleményem, hogy ha nálunk termelnénk a kávét, nemigen kávéznánk, olyan drága lenne. Távollétem idején meglátogattam több kávézót, megkóstoltam sok márkás kávét. San Franciscóban és környékén nagyon sok a kávéfelszolgáló hely, de általában két-három decis poharakból isszák. Közben meghívást kaptam a BOOT CAMP – BOOT COFEE cég kávélaboratóriumába, amely világszínvonalon ismert és elismert. A cég kávéteszteléssel foglalkozik, s mielőtt a kávé valamely nagyobb kávézóba kerülne, a kávézó tulajdonosa mintákat kér és a terméket letesztelteti, de ugyanígy jár el a termelő is, hogy megkapva a kávéja pontszámát, kategóriába sorolja, ezzel szabva meg a kávé árát. A tesztelésnek erre berendezett és elismert laborban kell megtörténnie. Emellett kávépörkölők és kávékészítők képzésével is foglalkoznak. A helyiségben minden elképzelhető kávépörkölő megtalálható. Ma már a kávéfőzés tudománnyá vált, sőt világbajnokságot is rendeznek belőle. Megjegyzem, ezekben a napokban zajlott le a szlovákiai bariszta bajnokság, ahol külföldi zsűri határozza meg a győzteseket több kategóriában. A BOOT cégnél megismerkedtem a kávétesztelések folyamatával és megkínáltak hidegen, nagyon lassú csöpögtetéssel készített kávéval. Ilyen kávé elkészítése négytől hat óráig tart, az íze pedig fenséges. A képen is látható szerkentyű egy üvegtartályból áll, a lassú csepegtetés beállítását szolgáló csap van rajta, alatta nem kevés darált kávét tartalmazó edény és ebből egy további edénybe csöpög a hidegen nyert kávé. Ez a kávékészítési módszer engem is meglepett. Szerencsémre pont elkészült, így megízlelhettem. A BOOT cégnek Panamában vannak saját kávéültetvényei, ezeken főleg Panama Geischa kávét termelnek, az ott termelt Geisha kávé ára 195 US dollár kilónként! Ajándékba kaptam ebből a kávéból negyedkilót kóstolásra, főztem belőle, nagyon jó, de vajon nálunk ki adna érte ilyen magas összeget? Nekem is van az otthoni pörkölőmben Malawi Geisham, nálam 32 euró kilónként, azt pedig, hogy mennyivel jobb a panamai, másnak kellene eldöntenie. A panamai kávék általában megdrágultak, mert az amerikai forgalmazók a kávéültevényekbe sok pénzt fektettek, főleg lakások építésére fordítottak nagy összeget az ottani kávészedők és feldolgozók részére és életkörülményeik javítására. S ha már a kávénál tartunk, a kávébogyók húsából nagyon ízletes teát készítenek. Sajnos ez a termék Európába nem jut el. Visszatérve a előző írásomhoz, ahol ismertettem, kik használhatják az utakon a gyémántsávot, hozzá kell tennem, hogy a villanymeghajtású TESLA autók akkor is mehetnek ebben a sávban, ha csak egy személy ül bennük. Magas áruk ellenére mindig több és több jelenik meg belőlük az utakon, a tankolóhelyek el vannak már látva feltöltőkkel, s mivel ezek a kocsik nem terhelik a környezetet, a tankolás-töltés ingyenes.
DUNATÁJ HETILAP
