A mostani enyhe időjárás kedvez a kártevőknek, amelyeket a téli fagyok szoktak gyéríteni, ezért a növényvédelmi munkákra fokozottan figyelnünk kell. Ha hidegebbre fordul az idő, és a hó is megérkezik hozzánk, a következő hetek még semlegesíthetik a káros hatást. A szokásosnál melegebb időjárás miatt minden időszerű növényvédelmi munkát el kell végezniük a gazdáknak, így a téli lemosó permetezést is a gyümölcsösökben. A gyümölcsfák lemosó permetezéséhez felhasználhatjuk a réz (pl. rézszulfát, rézhidroxid, rézoxiklorid, bordói keverék), a poliszulfidkén (pl. kálcium-poliszulfid) és az olajtartalmú készítményeket (pl. vazelinolaj, ásványolaj, növényi olaj, paraffinolaj). A réztartalmú készítmények közös jellemzője, hogy a lisztharmat kivételével a gombás és a baktériumos betegségek egész sora ellen hatékonyak. Így az almatermésűekben baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás és egyéb gombabetegségek ellen; a csonthéjasokban baktériumos és gombás ágelhalások (pl. kajszi pszeudomonászos és leukosztómás elhalása (gutaütés); meggyben, cseresznyében, szilvában és kajsziban monília, levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségek; őszibarackban, szilvában tafrinás betegség ellen; bogyós gyümölcsűekben a málna és a szeder didimellás, leptoszfériás vesszőbetegségei ellen; a héjas gyümölcsűekben pedig a baktériumos betegség ellen javasoljuk használni a különböző rézkészítményeket. A rézkészítmények biztonságos használata érdekében a kezeléseket a rézérzékenység figyelembevételével alkalmazzuk az almatermésűekben a zöldbimbós állapot végéig, a csonthéjasok közül őszibarackban rügyfakadásig, kajsziban pedig a piros bimbós állapot végéig a perzselés elkerülése miatt be kell fejezni. Bizonyított, hogy a rézzel történő lemosó permetezés az almatermésűekben (alma, körte, birs) a tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium fertőzési veszélyét is csökkenti. Igaz, korábban a tél végén, a hidegek elmúlta után, a metszést, a fatisztogatási és faápolási munkákat befejezve kellett hozzáfognunk a gyümölcsfák lemosó permetezéséhez, amikor a nappali átlaghőmérséklet elérte az 5oC-t. A mechanikai munkálatokat azonban most is érdemes elvégezni, mert a fás részek tisztításával is sok kártevő elpusztítható. Januárban, nyugalmi állapotban érdemes a gyümölcsfák metszését elvégezni, de idén erre még várni kell, ugyanis több g y ü m ö l c s f a j t a kezdett feléledni „téli álmából”. Ha mégis hozzálátunk a metszéshez, minden esetben a levágott ágak helyét kezeljük fára való sebtapasszal, nehogy az érzékeny szövetek fagykárt szenvedjenek. Inkább távolítsuk el az elhalt, sérült ágakat, így tegyük szellőssé a lombkoronát, a valódi lombalakítással várjunk a keményebb fagyok beköszöntéig. A szántóföldi növények közül az áttelelő gabonaféléknek még nyugalmi állapotban kellene lenniük, de a meleg miatt már megindult fejlődésük. Ezeknél a növényeknél egy hirtelen lehűlés fagykárt okozhat, ugyanakkor a meleg időben a növényi betegségek is fennmaradnak és fejlődnek a növényen, például olyan gombabetegség, mint a levélrozsda. A rozsda ellen permetezéssel kell védekezni. A csapadékhiány – a téli aszály – szintén stresszhelyzetet okoz a növényeknek, márpedig az ősszel és az idáig eltelt téli időszakban is a szokásosnál kevesebb csapadék hullott. A szárazság miatt is nagyobb a „kártevői nyomás” a növényen, a csapadékhiány gyengíti magát a növényt is, ami miatt könnyebben betegszik meg, a kártevők is nagyobb kárt tesznek benne. Ezen a téren tagadhatatlan, hogy a növénytermesztés sikeressége nagyban függ a növényvédelemtől. A növényvédelmi költségek átlagosan 25-30 százalékát érik el a növénytermesztés költségeinek, ezért fontos, hogy a gazdálkodók a védekezésre szánt összeget a lehető leghatékonyabban használják fel. Az ültetvények védelmére fordított források nagysága a termesztési költségek 30-35 százalékát teszik ki, a szántóföldi növénytermesztés esetében pedig a növényvédelmi költségek a termelési költségek 15-20 százalékára rúgnak. Az ültetvények esetében az összes növényvédelmi költség mintegy 20 százalékát használják fel a téli-tavaszi védekezés során, míg a gabonafélék esetében ez az arány 80 százalék körüli.
DUNATÁJ HETILAP
