A mandulával együtt talán a kajszifák ébrednek legkorábban nyugalmi állapotukból. A tavaszi időjárás felerősíti a rügyekben az életfolyamatokat, lassan megindul a nedvkeringés és megkezdődik a vegetációs időszak. Ezzel párhuzamosan a telelőhelyükről fokozatosan előjövő éledező kórokozók is ilyenkor a legérzékenyebbek a védekezésekkel szemben. Az eredményes növényvédelmi munkák, permetezések szakszerî elvégzése pedig alapja a sikeres kajszitermesztésnek is.A kórokozók közül a baktériumos és gombás eredetî ágelhalást okozó gombák (gutaütés) talán leginkább a kajszin jelentkeznek. A kutatók már bebizonyították, hogy ez a betegség képes egész éven át a sebeken keresztül fertőzni az ágakat, a törzset, kivéve a márciust és áprilist. Ezekre a hetekre kell tehát időzíteni a metszést. Fertőzéskor rákos sebek keletkeznek, amelyek a fás részen évről évre növekednek, s ezzel egyre kisebb lesz a keresztmetszet, amelyen a víz és a tápanyagok szállítása végbemegy. A folyamat oda vezet, hogy a sebek felett az ágrészeken vagy a fatörzsön hirtelen ágelhalás, illetve teljes fapusztulás következik be. Rügypattanás és metszés előtt rézkészítményekkel védekezhetünk ellene: Champion 50 WP (0,5%), Funguran (0,5%), Cuprocaffaro (0,6%), Kuprikol 50 (0,6%) és Cuproxat SC (0,7%).
A gnómiás levélfoltosság a vegetációs időszakban csak április-június hónapban lép fel. A védekezés alapja a tenyészidő végén lehullott levelek gombaölő szerrel való kezelése lett volna. A gnómiás levélfoltosság a kajszi egyik legsúlyosabb betegsége. Járványos években tömeges, korai lombhullással jár együtt, melyet súlyos gyümölcshullás követ. A fertőződés után a leveleken halványsárga, határozatlan alakú és szegélyî foltok jelennek meg, amelyek összefolynak, előbb barnára, majd szürkére színeződnek. Később a foltok beszáradnak és a levélnyél deformálásával megindul a lombhullás. Intenzív kémiai védelemre a virágzás utáni időszaktól van szükség a moníliánál feltüntetett szerekkel.
A csonthéjasok moníliás megbetegedése azonos a meggymoníliával és hozzá hasonló nagyságrendî károkat okoz. A kajszin is jellegzetes a betegség gyors lefolyása. Mivel a kajszi a meggynél korábban virágzik, sokszor még kedvezőbbek a környezeti feltételek, amikor hideg, párás, esős időjárás alakul ki ebben az időszakban. A hirtelen virágelhalást a termőnyárs tömeges pusztulása követi, amely behatárolja a következő évi termést. A fertőzés helye körül jellegzetes tünet a mézgakiválasztás. Ajánlatos szerek: Abilis Ultra (0,1%), Horizon 250 EW (0,1%), Lynx (0,1%), Ornament 250 EW (0,1%), Sygnum (0,75%) és Sporgon 50 WP (0,04%).
Az állati kártevők közül a barackmoly hernyó alakban telel át a fák vesszőibe rágott kamrákban és rügypattanás idején aktivizálódva a rügyeket odvasítja, majd a hajtásokba rágva magát azok hervadását okozza. A jól időzített, megfelelően megválasztott tavaszi lemosó permetezéssel (pl. Vektafid+Calypso 480 SC, vagy Mero Stefes+Calypso 480 CS), valamint a vegetációs időszakban végzett további védekezésekkel a barackmolyt könnyen a kártevési szint alatt lehet tartani.
A sodrómolyok kiodvasítják a kora tavasszal fakadó rügyeket, később összesodorják a fiatal leveleket, bimbókat, virágokat és a kötődött gyümölcsöt is megrágják. Tömeges megjelenésük éveiben egyszerre 8-10 fajuk okozza a károkat. Súlyos kártételüknél nagy a levélfelület vesztesége.
A kéregmoly a mandulát és cseresznyét is nagy előszeretettel támadja. A termőkorban megtámadott fák törzsén és vázágaik alsó részén túlszaporodva részleges vagy teljes faelhalást okozhat. Kártételének jól szembetînő jelei közé tartozik a törzs körül a talajon megtalálható rozsdabarna színű ürüléke.
Csekes Zoltán mérnök
DUNATÁJ HETILAP
