A történelem óriásának és a 20. század utolsó nagy felszabadítójának nevezte Nelson Mandelát Barack Obama amerikai elnök a néhai polgárjogi harcosnak, a Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű vezetőjének gyászszertartásán kedden.
A búcsúztatáson több mint 90 külföldi vezető, Mandela családja és az ország politikai vezetése, valamint a heves eső ellenére dél-afrikaiak tízezrei vettek részt a johannesburgi Soccer City stadionban.
Habár a rossz időjárás miatt a tervezettnél kevesebben jelentek meg a ceremónián, a hangulat végig felszabadult volt, az összegyűltek a gyász mellett szinte fesztiválhangulatban, énekelve, táncolva, dudálva ünnepelték Nelson Mandela életét. A konferanszié szerepét betöltő Cyril Ramaphosa, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANK) kormánypárt alelnöke arra emlékeztetett: az afrikai hagyományok szerint ha esik egy temetésen, az azt jelenti, hogy az égiek tárt karokkal várják az elhunytat a mennyekben.
Energikus és lendületes, nagy ovációt kiváltó beszédében Obama – aki következetesen törzsi nevén, Madibának szólította a néhai polgárjogi harcost – Mahátma Gandhihoz, Martin Luther Kinghez és Abraham Lincolnhoz hasonlította Mandelát. Mandela küzdelemmel, ravaszsággal, kitartással és hittel foglalta el helyét a történelemben – mondta az Egyesült Államok első fekete bőrű elnöke, akit mint Afrika fiát konferáltak fel.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár beszédében úgy fogalmazott: Nelson Mandela nemcsak egy volt korunk legnagyobb egyéniségei közül, hanem az egyik legnagyobb tanítónk volt. Mandela példamutatással tanított. Nagyon nagy áldozatot hozott a szabadságért, az egyenlőségért, a demokráciáért és az igazságosságért – tette hozzá a világszervezet főtitkára.
A tömeg több alkalommal kifütyülte Jacob Zuma dél-afrikai elnököt, akit bírálói gyakran vádolnak korrupcióval, illetve azzal, hogy letért a Mandela által kijelölt, az etnikai csoportok közti megbékélést és demokráciát hirdető útról. Zuma beszéde előtt a rendezők a zenekar bevetésével próbálták meg lecsillapítani a tömeget, amely Zuma volt felesége, az Afrikai Unió Bizottságának vezetői tisztségét betöltő Nkosazana Dlamini-Zuma beszédét is megzavarta.
Egy, a BBC brit tévécsatornának nyilatkozó dél-afrikai azzal magyarázta ezt, hogy a dél-afrikaiak nyíltsága a politikához való viszonyukban is megnyilvánul, és – Mandelához hasonlóan – mindig hangot adnak álláspontjuknak.
Az államfővel szembeni ellenérzések pedig emlékeztettek arra is, hogy közel húsz évvel az apartheid lebontása után sok fekete még mindig nyomorban él és hátrányos helyzetben van a növekvő gazdasági és jövedelmi egyenlőtlenségekkel küzdő országban.
Zuma beszédében – a szertartás hangulatára is utalva – azt mondta: Mandela életműve az egész Dél-afrikai Köztársaság számára ünneplésre és hatalmas büszkeségre ad okot.
A szertartás az Isten áldd meg Afrikát kezdetű, xhosza, zulu, szotó, afrikaans és angol nyelvű dél-afrikai himnusszal vette kezdetét, majd zsidó, hindu, muszlim és katolikus vallási elöljárók mondtak imát Nelson Mandela emlékére, jelképezve a Mandela által megálmodott „szivárványnemzet” etnikai, nyelvi és vallási sokszínűségét.
A hosszú ceremónián a fajüldöző apartheid ellen vele harcoló bajtársai, családtagjai és az ANK vezetése mellett számos külföldi vezető, köztük Dilma Roussef brazil és Raúl Castro kubai elnök, valamint Li Jüen-csao kínai alelnök búcsúztatta Mandelát. Castro egyebek mellett Mandela imperializmus és gyarmatosítás elleni harcát méltatta, míg Li a két ország kapcsolatait dicsérte.
A ceremónia egyik legtöbb figyelmet kapott mozzanata Castro és Obama kézfogása volt, amelyet egyes nyugati médiák a hidegháború óta ádáz ellenségnek számító országok közti enyhülés lehetséges jeleként értékeltek.
Ugyanakkor Obama azt is hangsúlyozta beszédében, hogy „túl sok vezető van, aki szolidaritást vállal Madibával, de nem tűri el az eltérő véleményeket még a saját népe részéről sem”. Megfigyelők szerint ezzel többek között Castróra, Lire, valamint a szintén a stadionban helyet foglaló – és egyébként a közönség által nagy tapssal köszöntött – Robert Mugabe zimbabwei államfőre és más autokratikus afrikai vezetőkre utalhatott.
Az amerikai elnök egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a 95 évesen a múlt héten elhunyt Mandela küzdelme nem ért véget, az igazságtalanság és a diszkrimináció még mindig világméretű probléma.
A gyászszertartás záró mozzanataként a halotti beszédet a Mandelához hasonlóan Nobel-békedíjas Desmond Tutu johannesburgi érsek mondta el.
MTI
