„Csak akkor születtek nagy dolgok,/ Ha bátrak voltak, akik mertek/ S ha százszor tudtak bátrak lenni,/ Százszor bátrak és viharvertek…” – hangzott el Nagy Ferenc versmondó tolmácsolásában Ady Endre A Tűz csiholója című verse március 14-én este Egressy Béni komáromi szobránál. Feltéve a pontot az aznapi helyi megemlékezésekre, melyek közül a Szabadság című verses-dalos-zenés-táncos ünnepi műsorra az Egressy-szobor megkoszorúzása előtt, a róla elnevezett városi művelődési központ zsúfolásig megtelt nagytermében került sor.
A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, valamint az Egressy Béni VMK által szervezett közös főhajtás során Langschadl István mérnök, a Baráti Kör elnöke, Keszegh Béla, Komárom polgármestere és Finta Zoltán, az idén 70 éves Jókai Mór Alapiskola igazgatója mondott ünnepi köszöntőt.
„Az1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc hősei is példát mutattak, mint oly´ sokan a magyar történelem során. Bátorságból, hazaszeretetből, hazafiságból…” – hangsúlyozta Langschadl István beszéde elején, majd felidézte a hajdanán egy maroknyi fiatal által indított eseménysort. Hozzátette: „Mi, magyarok 177 év távlatából is büszkén emlékezünk a márciusi ifjak bátor cselekedeteire, bárhol is élünk a nagyvilágban”.
Majd az általa irányított baráti kör ünnepi műsor összeállításával kapcsolatos szándékáról szólt: annak szervezése és bemutatása során olyan közösséget akartak kovácsolni, amelyben több nemzedék egymást elfogadva, együtt szerepel, ünnepel. Végül megköszönte a közreműködők és felkészítő pedagógusaik példás munkáját, valamint a több mint hatszáz fős nagytermet megtöltő nézők jelenlétét.
Azután Keszegh Béla polgármester mindenkit arra biztatott, hogy miután ünneplőbe öltözött a város, közösen próbáljuk átélni az ünnep lényegét.
„Van olyan politikus, aki szerint manapság Brüsszelben zajlik a szabadságharc, és olyan is van, aki szerint Ukrajnában. De feltehetjük a kérdést, hogy mit jelent nekünk, komáromiaknak a szabadságharc és az, amit most ünneplünk. Kedves gyerekek, számotokra a szabadság természetes dolog, mert beleszülettetek. Ha azonban visszagondolunk a történelmünkre, ez korántsem volt mindig természetes dolog. Bár nem volt nyertes ez a szabadságharc, mégis nagyon fontos dolgot tettek elődeink, azok a hősök, akikre most emlékezünk. Sokan fiatalon, egyetlen életüket adták a szabadságért, s nekik köszönhetjük azt a szabadságot, amiben most élhetünk. Azt se feledjük, hogy Komárom akkoriban végig helyt állt!”– fogalmazta meg a nemzeti ünnepünkkel kapcsolatos gondolatait a városvezető.
Majd mindenkinek azt kívánta, hogy legyen bátor és a helyi közösség építője, mert Komárom a szabadságharc alatt is megmutatta azt, hogy összefogással ez a város és ez a közösség különleges dolgokra képes”. Továbbá kicsiket és nagyokat arra kért, hogy viselkedjenek kellő tisztelettel másokkal szemben, de minden helyzetben merjék vállalni és elmondani a saját véleményüket úgy, ahogy azt a dicső elődeink is tették.
Egyúttal a jelenlevőket arra sarkallta, hogy legyenek büszkék Klapka György honvédtábornokra és a márciusi ifjak közé tartozó, 200 évvel ezelőtt Komáromban született Jókai Mórra, s ők is úgy éljenek, hogy a saját tetteikre is büszkék lehessenek. „Egyúttal arra is büszkék lehetnek, hogy a világ egyik legnehezebb, ám legszebb nyelvét már megtanulták, s ezt a kincset őrizzék meg a saját utódaik számára is! Legyen béke, szabadság, és Komáromban is legyen egyetértés!”
Finta Zoltán direktor beszédében rámutatott: a Felvidéken egyedül az általa irányított, ez évben 70 éves alapiskola viseli az idén jubiláló Jókai Mór nevét, ami büszkeséggel és nagy felelősséggel is eltölti őket. Az emlékezők figyelmébe ajánlotta a tantestületük által készített ünnepi műsort, amely részeként a névadójuk életéről és munkásságról szóló összeállítást is levetítették.
Továbbá az iskolájuk Kicsinyek és Nagyok Kórusa, irodalmi színpada, megannyi pacsirtája és táncosa is helyet kapott a sokszínű összeállításukban. Hangsúlyozta: a 177 évvel ezelőtt fókuszba került olyan értékekre, mint a bátorság, helytállás, kitartás, szorgalom… manapság is nagy szükség van, ezért azokra nevelik a diákjaikat.
A kétórás, szívhez és észhez egyaránt szóló műsorban felléptek: a Csillag Óvoda gyerkőcei, a Jókai Mór Alapiskola tanulói, valamint Gaudium Vegyes Kara és Hangszeres Együttese (Stirber Lajos és Grassl Ferdinánd karnagy vezényletével), továbbá a Selye János Gimnázium CSAK együttese, a Selye János Egyetem színjátszó körének tagjai és Nagy Ferenc költő, versmondó, műsorvezetőként pedig Varga Tamás pedagógus működött közre. Természetesen, a komáromi várban 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként szolgált és a Klapka-indulót ott írt Egressy Béni által szintén megzenésített Szózat is elhangzott.
Nem akarom rangsorolni a hallott-látott produkciókat, hiszen a nézőknek egyaránt maradandó élményt nyújtottak a Palotást ropó „jókais” alapiskolások, a „kiskatás” üzenetet is világgá kiáltó gimisek: „Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó/
Magyarnak lenni, igenis jó!”. Akárcsak a Gaudium Erkel Ferenc Bánk bánja Imájának tolmácsolásával: ”Ó ég Ura, kérünk, légy te velünk, halld buzgó imánkat, ó, óvjad szeretett hazánkat / Hogy a magyar szabad legyen, ősi áldott földeken, / Isten, halld meg fohászunkat, fohászunkat, ó óvjad, óvjad, óvjad a magyart!” és Nagy Ferenc a Szabadság című Heltai Jenő-versnek mélyen átélt elmondásával: „Tudd meg : szabad csak az, akit/ Szó nem butít, fény nem vakít,/ Se rang, se kincs nem veszteget meg,/ Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet…”.
Méltó záróakkordként a jelenlevők közül többen közösen megkoszorúzták Egressy Béni közeli szobrát, meghallgatták Langschadl István rövid végszavát, és elénekelték nemzeti imánkat.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
