Három hét múlva a TV2 csatornán kezdődik a Hunyadi című, tízrészes magyar-osztrák történelmi filmsorozat sugárzása, amely a több díjat kiérdemelt, történelmi regényíró, Bán Mór azonos című regénysorozata alapján készült. Egyébként ő mondott ünnepi beszédet a komáromi Hunyadi János-mellszobor 2021-es évi leleplezésekor. A Mathias Corvinus Collegium február 13-án a komáromi Zichy-pont Közösségi Központban tartott tartalmas, nemzettudat-erősítő beszélgetőestet a Hunyadi-ciklus szerzőjével, akinek Pomichal Krisztiánon, az MCC felvidéki ügyekért felelős igazgatóján kívül az érdeklődők is feltehették kérdéseiket.
A szervezők Hogyan születik az író? címmel hirdették meg az ingyenes eseményt, ami a sokak által várva várt, hiánypótló Hunyadi-filmsorozat hivatalos trailerének megtekintésével kezdődött, s annak gerincét is a hiánypótló alkotás bemutatása képezte, melyet Robert Dornhelm, Nagypál Orsi, Szász Attila és Lengyel Balázs rendezett.
„A sok ellenállás és hullámvölgy közepette is tudtunk meríteni az erős karaktereknek számító, jeles elődeink elszántságából, így elkészült a TV2 csatornán hamarosan bemutatásra kerülő koprodukciós filmsorozat. Annak első részét 2024. október 22-én, több ország tévés szakemberei előtt, a cannes-i fesztiválpalota nagytermében, nagy sikerrel mutatták be. Felvetődött bennünk a kérdés, hogy a németek, franciák, osztrákok… majd mit fognak ebből megérteni, s úgy tűnt, hogy nem annyira a magyar történelem, mint inkább a jó történet érdekelte őket. A mi elsődleges célunk az volt, hogy a film nyelvén elmeséljünk egy nagy eposzt, s annak nézői világszerte tudják meg, hogy minden délben miért szól a harangszó: a bátor, törökverő Hunyadi János 1456. július 21-22-i nándorfehérvári győzelmének tiszteletére” – fogalmazott az egyik legjelesebb kortárs magyar író.
Sajnálattal jegyezte meg, hogy évtizedeken át „nem az volt kirakatban”, amire a magyarság büszke lehet, és felemelő érzéssel töltheti el nemzetünket, ahelyett a tankönyvekben is csak a kudarcaink, vereségeink szerepeltek. Tájainkon korábban a 907-es évi, pozsonyi csatáról sem hallhattunk, miközben a magyarok ausburgi veresége tananyag volt. Afganisztáni tudósítóként, külföldi történésztől szerzett tudomást a magyar hadtörténet legfontosabb ütközeteinek részleteiről, amelyeknek köszönhetően nemzetünk megmaradt.
„Csöppet sem mindegy, hogy egy nemzetnek milyen történelme van. Például a szlovének történelme, akik sokáig velünk, magyarokkal együtt békében éltek a Magyar Királyságban, a magyarok kihagyásával nem írható meg. A szlovén nép saját nemzeti hős hiányában, Mátyás királyt tartja nagy hősének… Amit az iskolában tanultunk, arra a nagypapám gyakran mondta, hogy „nem így történt, de a valóságot nem kell elmesélned a tanáraidnak”. A hatalmon levők sokáig nem pártolták a nemzeti büszkeséget és önbecsülést tápláló művek létrejöttét, sérelmeinket (pl.: Trianon gyalázatát, az elszakított országrészekben élők traumáit) és a győzelmeinket is nagy hallgatás övezte. Például Hunyadi János, magyar hadvezérről (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456), a Magyar Királyság volt kormányzójáról még sosem készült mozgókép. Ahelyett csupa depresszív, lehangoló magyar történettel szembesültünk a moziban és az iskolában is, ahol nem erősítették a valós történelemtudatunkat. A Hunyadi – regénysorozatomban másfél évtized munkája van, s még az idén szeretném megjelentetni annak 13. kötetét. Miközben külföldi szakemberek a Hunyadi-filmsorozatot, mely forgatókönyvének megírása a részvételemmel, két és fél évig tartott, „magyar Trónok harcaként” emlegetik, én feleslegesnek tartom az efféle összehasonlítgatást. Engem főleg az izgat, hogy a sok ezer oldalnyi sorozatomból mi minden jelenik meg a filmben” – fejtette ki Bán Mór.
Hozzátette: míg mi ilyen tudathasadásos állapotban nevelkedtünk, amikor az egészséges nemzettudat megmutatkozását felesleges magyarkodásnak nevezték (sőt, egyesek még manapság is annak tartják, miközben románkodásról, szlovákoskodásról sehol sem hallani!), s ez egyre nagyobb ellenállást váltott ki bennünk, nyugaton sokáig titkolták a saját szennyest. Például a westernfilmek azokat a fehér embereket mutatták be hősként, akik valójában brutálisan irtották, és erőszakkal rezervátumokba kényszerítették az indián őslakosokat…
„Mindezt mi, magyarok sokáig zokszó nélkül tűrtük. Úgy vélem, kötelességünk megismerni a valós múltunkat mindazzal együtt, ami régen nem működött jól, mert abból is okulhatunk, hogy sose ismétlődjön meg. Ki kell végre mondani: nem igaz az, hogy a magyar történelem vereségek sorozata, mint azt egyes liberális történészek még jelenleg is állítják. A regényekben, filmekben is az egészséges egyensúly, vagyis a sikereink és kudarcaink megmutatásának híve vagyok. Eközben nem feledkezhetünk meg a hőseinkről, legendáinkról, akikre – amikre büszkék lehetünk. Bizonyítható tény az, hogy a hihetetlenül életrevaló, túlerőtől sem tartott, magyar katonák sosem féltek a harcoktól, s ha kellett, bátran megküzdöttek az ellenséggel, békeidőben azonban más nemzetekkel, népekkel együtt építették a közös örökségünket. Hiszen amikor nem volt pusztító háború, lehetett gyarapodni…” – magyarázta a továbbiakban.
Azt sem rejtette véka alá, hogy nehéz volt megtalálni a minden szempontból legalkalmasabb, Hunyadi Jánost alakító színművészt. Végül a marosvásárhelyi Kádár L. Gellértre esett a választás, aki az ottani templomi harangozó fiaként lélekben mindig is erre a nagy szerepre készült, s lelkileg is könnyen azonosult a törökverő hősünkkel. E szerepére készülve tanult meg lovagolni, és mártózott meg a harcművészetben. Feleségét, Szilágyi Erzsébetet Rujder Vivien, az első szerelmét, Brankovics Máriát pedig Törőcsik Franciska játssza. A hajdani soknyelvű térség és lakosainak hiteles ábrázolását az is segíti, hogy a film szereplői egyes jelenetekben a történetbeli karakterek anyanyelvének megfelelően, összesen 9 nyelven beszélnek. Örvendetes, hogy a szereplők között Felvidékről származó színészek is vannak: Vitéz Jánost a komáromi Csémy Balázs, Vladutot pedig Dino Benjamin alakítja.
A Beta Film (vezető producer: Robert Lantos) és a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával létrejött sorozat forgatása 2022 júliusában kezdődött. A felvételek több helyszínen, így a fóti filmstúdióban, Vajdahunyad várában, Pátyon, Kisorosziban készültek, több mint 600 színész és kaszkadőr bevonásával. A nemzetközi piacon Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel debütáló produkció első epizódjának világpremierje 2024. október 22-én a MIPCOM-on, az évi tévéipari szakkiállítás ideje alatt, a cannes-i fesztiválpalota nagytermében volt. A cannes-i bemutató előtt bejelentették, hogy a Magenta TV(wd) online streaming platform megvásárolta a sorozat németországi jogait. A magyarországi és szlovéniai sugárzási jogokat a TV2 Csoport szerezte meg. Az biztos, hogy én március 8-án este hatvan percet filmnézéssel töltök, tegyenek önök is így!
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
