„Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel, s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeletkezel.” Wass Albert
Nem szabad feledni nagyjainkat, hőseinket. A magyar történelem, szinte minden napra tartogat valami emléket, értéket, amelyből meríthetünk, amire, s akikre emlékeznünk kell.
Fiataljaink körében egyre több olyan egyéniség bukkan fel, akik akár őseink emlékére, akár, szülőfalujuk története után érdeklődve kutatják a múltat, lejegyzik, sőt ha van lehetőségük, kiadják a gondosan összegyűjtött adatokat.
Az Alsó-Garam mente első és második világháborús eseményei apróbb részleteiben alig jelentek meg leírásokban, de könyv formájában még inkább kevésbé. A több mint nyolcvan évvel ezelőtti események tanúi, sajnos már alig élnek közöttünk. Vannak amatőr kutatók, akik „ még időben” jegyzeteltek, faggatták, falujuk, családjaik emlékeit, vagy levéltári, esetleg digitális formában leltek értékes adatokra.
A szőgyéni tizenhétéves középiskolás Méri Bulcsú „A Südwind hadművelet – Páncélosok ellentámadásban a Garam-mentén 1945. február 17–24.” című könyve a közelmúltban jelent meg. A 17 éves szerző, már évekkel ezelőtt érdeklődött a világháborúk történései iránt és a témában kutatásokat végzett. A világhálón egy csatornát működtet a „Világháborúkról a töriórán túl” címen, ahol több rövidfilmet készített a második világháborús eseményekről, személyekről és haditechnikáról. Könyve iránt több településen érdeklődtek, s örömmel járja a falvakat, hogy bemutassa kutatásának eredményeit.
A Szanyi Mária néprajzos, pedagógus vezette hazai Kincskeresők címmel meghirdetett, vetélkedő, a fiatal diákokat ösztönzi a régmúlt helyi értékeinek kutatására, különböző témakörökben.
Hatala Márk 6. osztályos párkányi kisdiák „Kicsind II. világháborús emlékei” címmel gyűjtötte össze nagyszülei emlékeit, s adta be a pályázatra, melyet a Kincskeresők konferencián díjazták, majd a kicsindi könyvtárban is bemutatta előadását.
Berecz Attila Falufény címmel szintén múlt év végén megjelent könyvét, nagy sikerrel mutatta be, nemcsak falujában Kőhídgyarmaton, Esztergomban, de a környékbeli településekre, sőt Pozsonyba is meghívták őt könyvbemutatóra. Könyve fő témája szintén a II. világháború az Alsó Garam-mentét érintő harcok oral history (tanúvallomások) alapján feldogozott, regény, szociográfia, néprajzi elemeket is tartalmazó, nagyon értékes mű.
Berecz Attila is már diákkorában írt verseket, megjelentek cikkei írásai hazai lapokban. E művét már felnőttként, hosszú éves kutatások alapján írta meg, melynek dokumentum értéke nagyon fontos levéltári, történelmi adatokat is őriz a jövő nemzedékeknek.
E tájegységben, az Alsó -Garam mentén, amely a II. világháború leghosszabb és legkegyetlenebb harcait és veszteségeit élte meg, eddig még ezen földrajzi területen összefüggő kordokumentum nem jelent meg könyv formájában. Ezért is reménykeltő, hogy a jelen kamaszkorú, de már érettebb korosztályban is egyre nagyobb az érdeklődés a Felvidék ezen a területén zajló történelmi események iránt.
Mindezt kiegészítve fontos tudni, hogy szintén a Garam- menti kis faluban van az ország legnagyobb II. világháborús múzeuma, amely mind terjedelmében, mind tartalmában országos szinten is elismert. Oroszkán (Pohronský Ruskov), egy magángyűjtemény szorgalmával jött össze.
Zsákovics László a múzeum létrehozója, működtetője ennyit ír a múzeum oldalán tájékoztatóul:
„Az Oroszkai Hadtörténeti Múzeum a Kárpát-medence legnagyobb harci eszközökből álló magángyűjteményével rendelkezik, mely a II. világháború idején a helyi front három hónapjának hadi eseményeire helyezi a hangsúlyt, hiánypótlóan bemutatva a Magyar Királyi Honvédség elit gyalogsági egységének, a pápai ejtőernyősökből és repülő lövészekből álló, Horthy-testőrséggel kiegészített Szent László hadosztály sorsát.”
Aki még nem járt itt, annak igen ajánlott ellátogatni, akár iskolai csoportokkal is. A honlapukon minden tájékoztatást megkapnak.
S mindehhez még kiegészítőül szólni kell szintén e témakörbe tartozó Bart (Bruty) község temetőjéről, ahol tíz évvel ezelőtt született terv alapján a Magyar Honvédelmi Minisztérium jóvoltából és Bréda Tivadar barti hadisírkutató szorgalmából 2019-ben kialakították a Magyar Királyi Honvédség II. világháborúban életüket vesztett hősi halottainak felvidéki központi emlékhelyét. Ez az emlékpark a II. világháborúban hősi halált halt magyar katonák emlékét őrzi.
Ide is érdemes ellátogatni a barti temetőbe.
„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe”. – írta Babits Mihály
Reménykeltő az ifjú generáció érdeklődése e történelmi múltunk iránt.
Dániel Erzsébet, dunataj.sk
képek: facebook
