Többször hallhattuk, olvashattuk már, hogy a legjobb hulladék az, amely létre sem jön, de ha már létrejött, újra kell hasznosítani. Szlovákia azt vállalta, hogy 2035-ig a keletkezett hulladék 65 %-át újrahasznosítja. Szinte minden évben változik valami a hulladékgazdálkodás terén, a „kukaadó” a települések nagy részén évről évre emelkedik, pedig a statisztikák alapján egyre jobb a válogatási arány. A hulladékgazdálkodás 2025-ös kihívásairól Pék Pállal a Za udržateľné Podunajsko, o.z – Fenntarthatóbb Felvidékért szervezet vezetőjével beszélgettünk, akijelenleg a Szlovák Vidékfejlesztési Hálózat munkatársaként és Nyitra Megye Energetikai és Környezetvédelmi Bizottságának szakmai tagjaként is dolgozik.
Az elmúlt években a Fenntarthatóbb Felvidékért szervezettel felméréseket készítettek, arról, milyen a lakosság tájékozottsága a szelektív hulladékgyűjtésről. Mi lett az eredmény?
Komáromban és Gútán folytattunk közvélemény-kutatásokat. Sajnos az derült ki, hogy a lakosok jelentős része nem ismeri a szelektív gyűjtés gazdasági és környezeti előnyeit. Komáromban a megkérdezettek 65%-a, Gútán pedig több mint 57%-a nem tudta, hogy a hulladékdíj mértéke összefügg a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságával.
Kutatásaink nemcsak a lakosság ismereteit, hanem a vegyes kommunális hulladék tartalmát is vizsgálták. A vegyes kukák tartalmának több mint 90%-a szelektíven gyűjthető hulladékból áll. Szerintünk a mennyiségalapú szemétdíj bevezetése és a lakosság folyamatos tájékoztatása elengedhetetlen a fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához. A szelektív hulladékgyűjtés díjmentessége nemcsak gazdasági ösztönzőként működik, hanem segít elérni azt a célt is, hogy kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba.
Szlovákiában a hulladékgazdálkodás szinte minden évben hoz valami új feladatot, vagy akár úgy is mondhatnánk: új célt. Mi az idei?
Atextilhulladék gyűjtése 2025. január 1-től kötelező minden önkormányzat számára. Ez a rendelkezés biztosítja a textilhulladék újrahasznosítását és a környezeti terhelés csökkentését. Emellett az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosok számára elérhető legyen az ehhez kapcsolódó tájékoztatás és infrastruktúra.A szabályozások célja a textilhulladék szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának előmozdítása, valamint a környezeti terhelés csökkentése.
Az önkormányzatok kötelesek megszervezni a textilhulladék szelektív gyűjtését. Ennek érdekében szerződéseket kell kötniük olyan cégekkel, amelyek jogosultak a textilhulladék begyűjtésére és feldolgozására. Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a megfelelő gyűjtőpontokat vagy konténereket a textilhulladék számára. Ezeket a gyűjtőpontokat könnyen hozzáférhető helyeken kell elhelyezni, és rendszeresen karbantartani. Fontos, hogy megfelelően tájékoztassák a lakosságot a szelektív textilgyűjtés fontosságáról, módjáról és a gyűjtőpontok elérhetőségéről. Ez növeli a lakosság részvételét és hozzájárul a rendszer hatékonyságához.
Az önkormányzat weboldalán érthetően le kell írni a textilhulladék gyűjtésének rendszerét.Külön kell kommunikálni a textil újrafelhasználásra való gyűjtéséről, valamint arról, hogy milyen textíliák fogadhatók el, pl. tiszta, sértetlen, hordható állapotban. A gyűjtést kiegészítheti az önkormányzat például adománygyűjtésekkel, second-hand üzletekkel való együttműködéssel, vagy újrahasználati központok létrehozásával.
Eredetileg még 2023-ban kellett volna bevezetni a mechanikai-biológiai hulladékkezelést, vagyis, hogy a vegyes kommunális hulladékot a lerakás előtt feldolgozzák, válogassák. Ezt viszont csak 2027-től lesz kötelező.
A szlovák Környezetvédelmi Minisztérium a hulladékgazdálkodás hatékonyságának növelése és az európai uniós előírások teljesítése érdekében a mechanikai-biológiai hulladékkezelés bevezetését tervezte. Ez eredetileg 2023. január 1-jétől vált volna kötelezővé. Azonban az önkormányzatok és vállalatok felkészültségének hiánya miatt a bevezetést 2025-re halasztották. A legutóbbi döntés alapján a kötelező alkalmazás határideje 2027-re tolódott.
Szlovákiában az elmúlt években jelentős növekedés tapasztalható a vegyes kommunális hulladék mennyiségében. Például Zselízen évente 2137 tonna körüli vegyes hulladék keletkezik Ennek egyik fő oka a szelektív hulladékgyűjtés hiányossága a lakosok felől: a város egyes elemzései szerint a háztartási hulladék akár 85%-a is helytelenül a vegyes hulladékgyűjtőkbe kerül, ami növeli a lerakók terhelését.
Szóba került, hogy szükséges lesz a mennyiségalapú szemétdíj bevezetése. Miért?
A növekvő hulladékmennyiség és amechanikai-biológiai hulladékkezelésbevezetésével járó költségek miatt elengedhetetlen lesz a mennyiségalapú szemétdíj bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a háztartások által fizetett díj a termelt hulladék mennyiségétől függ, ösztönözve ezzel a hulladék csökkentésére és a szelektív gyűjtésre. A mechanikai-biológiai válogatás jelentős költségnövekedéssel jár: egy tonna hulladék kezelési díja 40 euróról akár 90 euróra is emelkedhet. Ezért nagyon fontos, hogy a lakosság tisztában legyen azzal, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékért nem kell fizetni.
Mint azt több elemzés is mutatja, a vegyes kukák, konténerek szelektíven gyűjthetőhulladéktípusokat tartalmaznak, így ha szelektálunk, kevesebb hulladékot kell a lerakóra szállítani, így az extrém árnövekedést a szelektív hulladékgyűjtéssel elkerülhetjük.
Ez ösztönzi a háztartásokat a hulladék megfelelő szétválogatására, csökkentve ezzel a vegyes hulladék mennyiségét és a kapcsolódó költségeket. A szelektív gyűjtés növelése hozzájárul a környezet védelméhez és a hulladékgazdálkodási célok eléréséhez.
A helyi adókról és a települési, valamint az apró építési hulladékok díjáról rendelkező törvény alapján az önkormányzatoknak lehetőségük van a hulladékgazdálkodási díjak mennyiségi alapú számlázásának bevezetésére.Atörvény lehetőséget biztosít arra, hogy az előleget kétéves időszakon belül elszámolják. Ez azt jelenti, hogy ha egy lakos kevesebb hulladékot termel, mint amennyire az előleget fizette, a következő évben csökkentett díjat kell fizetnie, vagy akár mentesülhet is a fizetés alól, amíg az előleg és a tényleges hulladékmennyiség közötti különbség kiegyenlítődik.
A biológiai hulladék osztályozása 2022 január 1-jétől kötelező. Milyen lehetőségek vannak az újrahasznosításra?
A biológiailag lebomló kerti hulladék kezelése és újrahasznosítása nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is fontos. Az önkormányzatok számára központi komposztáló telepek létrehozása több település együttműködésével hatékony megoldás lehet. Ez a megközelítés lehetővé teszi a hulladék helyi feldolgozását, miközben elősegíti a fenntartható mezőgazdaságot és növeli a támogatásokból származó bevételeket.A komposzt használatával gazdálkodó termelők akár 20-30%-kal magasabb támogatásban részesülhetnek, mint a fenntarthatósági szempontokat nem figyelembe vevő társaik. Ez az összeg többek között a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére és a műtrágyahasználat csökkentésére irányuló intézkedéseket hivatott ösztönözni. A komposztáló telepek működtetése csökkenti a hulladékkezelési költségeket, miközben bevételt generálhat a komposzt értékesítése révén. Az együttműködés lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy hatékonyabban pályázzanak uniós és állami támogatásokra.
Tudatosítani kell, hogy a hulladékgazdálkodás nem csupán a környezetvédelem eszköze, hanem gazdasági és közösségi felelősségünk is. Tudom, hogy a hulladékgazdálkodási rendszerek átalakítása komoly anyagi és szervezési terheket róhat az önkormányzatokra és a lakosságra. Éppen ezért fontos, hogy együttérzően és realistán tekintsünk ezekre a kihívásokra. Egy jól működő hulladékgazdálkodási rendszer nemcsak csökkenti a környezeti terhelést, hanem hosszú távon anyagi megtakarítást is hozhat – akár a helyi díjak mérséklése, akár az újrahasznosításból származó bevételek révén.
Minden lépés számít. Együtt többre vagyunk képesek!
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
