A 110 éves magyar animáció emlékévét ikonikus magyar alkotásokkal búcsúztatja a Duna. December 1-től három egymást követő vasárnap estén a Lúdas Matyi, a Szaffi, valamint a Macskafogó című remekművekkel várja nézőit a csatorna.
Hamarosan zárul a Nemzeti Filmintézet által 2024-re meghirdetett emlékév, amely a 110 éves magyar animáció alkotóit és alkotásait hivatott éltetni. Az évad zárásaként decemberben a hazai animációsfilm-gyártás történetének három emblematikus alkotását tűzi műsorára a Duna vasárnap esténként 21 órától.
1815-ben jelent meg Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című, népmesei szálakkal átszőtt, humoros műve. A költő, botanikus Fazekas Mihály irodalmi munkásságának legismertebb darabjából készített animációs filmet 1976-ban Dargay Attila. A mára klasszikussá vált rajzfilmben – az eredeti mesének megfelelően – Lúdas Matyi, a szegény, furfangos libapásztor kisfiú története elevenedik meg. A film igazi csemege, Dargay első egész estés alkotásában a remek figuráknak kiváló magyar színművészek – többek között Gobbi Hilda, Mécs Károly, Kern András, Csákányi László, Agárdy Gábor, Raksányi Gellért, Zenthe Ferenc, Feleki Kamill és Geszti Péter – kölcsönzik a hangjukat, és ráadásként Liszt Ferenc és Daróci Bárdos Tamás fantasztikus zenéje csendül fel benne.
A Szaffi Dargay Attila filmrendező, forgatókönyvíró munkásságának jelentős alkotása, amely Jókai Mór: A cigánybáró című kisregénye alapján készült 1984-ben. A történet szerint Ahmed, Temesvár pasája feladja a várost, és kincseit barátjára, Botsinkay Gáspárra bízza, majd együtt menekülnek el. A pasa leánygyermeke azonban elveszik a hosszú úton, de Cafrinka, a jószívű cigányasszony magához veszi és felneveli. Évekkel később Gáspár fia visszatér Magyarországra, és visszaszerzi birtokát. Eközben beleszeret a gyönyörű lánnyá cseperedett Szaffiba, és megpróbálja felkutatni apja elrejtett kincseit. Jókai Mór regénye felnőtteknek készült: a történet bővelkedik a tragédiákban, ám a romantikus vonal, a szerelem elveszi ezeknek a komorságát. Az alkotók frappáns helyzetkomikumokkal és humorral a gyerekek számára is fogyaszthatóvá teszik a remek rajzfilmet, és személyes, családi emlékekkel is gazdagítják. Dargay Bertalan, a rendező édesapja is egy cigánykaravánnal tért haza anno az orosz hadifogságából, Szibériából. A rajzfilm kísérőzenéjét Strauss A cigánybáró című operettje alapján Daróci Bárdos Tamás írta. Az alkotás 1985-ben Giffoniban Aranydíjat, majd 1986-ban Budapesten a 18. Játékfilmszemle Közönségdíját nyerte el.
A magyar rajzfilmgyártás talán legikonikusabb darabját láthatják december 15-én a Dunán. A macska-egér párharcot kivételes humorral megjelenítő, Ternovszky Béla rendező és Nepp József író 1986-ban készült klasszikusa megjelenése évében a Játékfilmszemle megosztott közönségdíját kapta. A legendás filmet nagy formátumú színművészek szinkronjátéka teszi felejthetetlenné: Mr. Fritz Teufel az idén elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze, Kossuth-és Jászai Mari díjas színművész hangján szólal meg, míg beosztottja, Safranek karakterét Haumann Péter, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész adja meg hangjával.
Magyar animációs filmek decemberben vasárnap esténként a Dunán.
DMSZ
