1949. július 3-án Gútán is megalakult a Csemadok helyi szervezete, vagyis idén a szervezet 75 éves, így volt mit ünnepelni. „Száz évvel ezelőtt a felvidéki magyarság kisebbségi helyzetbe került. Akkor kialakult egy bizonyos embertípus, a magyarságot szóban és tettben őrző-védő embertípus. Mindenki a maga helyén, a lehetőségei szerint. A közös nevező mindenhol a magyarság, az identitás megőrzése és az értékek átmentése volt. Ezt tették – többek között – a csemadokosok is, akik elkötelezetten vallották és vallják: Megtartani és megmaradni.” – idézte Böszörményi István helytörténészt Langschadl Dávid, a Csemadok gútai alapszervezetének elnöke beszédében.
Gútán, november 23-án, az Adamis Anna Városi Művelődési Központban szervezte meg Gáláját a Csemadok megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. A gálán közreműködtek a helyi iskolák és a Művészeti Alapiskola növendékei, Kubicsek Vivien, a Margaréta Néptánccsoport és a Kikelet Ifjúsági Néptánccsoport, Lakatos Áron és zenekara kíséretében, illetve Kosáry Judit és Kosár Szabolcs nótaénekesek. A műsor háziasszonya Hájos Irén, a Csemadok gútai alapszervezet elnökségi tagja köszöntötte mindazokat, akiknek fontos a szervezet, és eljöttek ünnepelni, hiszen volt mit ünnepelni, az elmúlt 75 év eseményeit, és a lángot tovább kell vinni, ehhez kívánt mindenkinek sok erőt.
Az ünnepi köszöntők sorát Langschadl Dávid, a Csemadok gútai alapszervezetének elnöke kezdte. Kiemelte: „Az idén 75 éves szervezetünk története olyan léptéket jelent a helyi kulturális élet területén, amelyet egy ünnepi beszédben nem lehet összefoglalni. Még ha pirkadatig is itt lennénk, akkor is valami mindig hiányozna, kimaradna. Véleményem szerint mégis van egy olyan jelmondat, amely a helyi Csemadok munkásságát egészen a kezdetektől a mai napig áthatja és amely így szól: a legnagyobb érték a helyi érték, ezt kell felkutatni, ezt kell ápolni, és továbbadni. A gútai Csemadok ennek szellemében már az 50-es évektől felélesztette a pünkösdi sortáncjárást, amely az itt élők legfontosabb közösségi ünnepe lett, és amelyen nagyszülő, szülő és gyermek egyszerre van jelen. Ennek tudatában működteti és támogatja a Kikelet Néptánccsoport egész éves tevékenységét, és szervezi a táncházakat.” Az elnök köszönetet mondott mindenkinek, aki az elmúlt háromnegyed évszázad alatt bármilyen formában támogatta a Csemadokot, és támogatja ma is, mint mondta: „a Csemadok nem önmagáért van. Értéket jelentünk, értéket teremtünk és erről nem szabad lemondanunk. Mondandómat egy idézettel zárom. A gyermekkorom nagy részét Füleken töltöttem, és a most következő üzenet az ottani Csemadok egyik oszlopos tagjától, néhai Böszörményi István helytörténész tanár úrtól származik: „Száz évvel ezelőtt a felvidéki magyarság kisebbségi helyzetbe került. Akkor kialakult egy bizonyos embertípus, a magyarságot szóban és tettben őrző-védő embertípus. Mindenki a maga helyén, a lehetőségei szerint. A közös nevező mindenhol a magyarság, az identitás megőrzése és az értékek átmentése volt. Ezt tették – többek között – a csemadokosok is, akik elkötelezetten vallották és vallják: Megtartani és megmaradni.” A jövőre nézve a Csemadoknak csak azt kívánhatom, folytassa mindenkori küldetését: megtartani helyi értékeinket, kultúránkat, anyanyelvünket és megmaradni magyarnak itt, a szülőföldünkön, Gútán!”
Gúta polgármestere Halász Béla is köszöntötte a Csemadokot, visszaemlékezve a 75 évvel ezelőtti eseményekre is: „a magyarság a teljes jogfosztottságot követően új lehetőségként élte meg azt, hogy van egy szervezet, amelyben újra használhatja anyanyelvét, megélhetimagyarságát. A Csemadok önálló életet kezdett élni, a közösségi szolgálatot vállaló önkénteseknek munkájának köszönhetően túlélte az országot, amelyben létrejött, megélte a rendszerváltást, kormányok jöttek-menetek, de a Csemadok megmaradt, és a feladata ugyanaz, csak a módszerek és a lehetőségek változtak.” A városvezető megígérte, segíteni, támogatni fogja a Csemadok munkáját, mert szükség van erre a szervezetre. „A 75 év nem semmi, van benne öröm, bánat eredmény, kudarc. Több mint 100 éves helyi hagyomány Gútán a pünkösdi sortáncjárás, amelyet a jogfosztottság éveiben kényszerből szüneteltettek, ám a gútai Csemadok alapszervezet 1950 óta ismét minden évben megszervezi, és erre igazán büszkék lehetünk, mindent megteszek annak érdekében, hogy ezt a hagyományt tovább ápoljuk, őrizzük és védjük. Az önkormányzat nevében hívom a Csemadokosokat az együttműködésre akár az önkormányzat által szervezte rendezvényekre is, mert fontos szervezet a Csemadok, és a város kulturális együttműködésében ott a helye, és egyben kérem a tagságot is, hogy legyenek egy kicsit aktívabbak, keressék azokat az aktívitásokat, amelyekkel meg tudják szólítani a város lakosait, bízom benne, hogy a jövőben megtaláljuk ezeket a közös lehetőségeket. Isten éltesse sokáig a Csemadokot. – mondta a városvezető.
Köszöntötte a 75 éves gútai Csemadokot Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke is. Beszédében az összetartozást, a közösséghez tartozás élményét és csodáját emelte ki: „a Csemadok egy nagy magyar közösség, amihez azért fontos tartozni, mert mindenki, aki itt van, az valamilyen szinten sikeres, aki itt dolgozik, aki itt tesz, az úgy érezheti, hogy nincs hiába. Azt gondolom, hogy ma itt a Felvidéken, de akár az egész Kárpát-medencében is rendkívül fontos, hogy sok olyan magabiztos magyar ember legyen, aki valóban tud a közösségért tenni. Csemadok az mi vagyunk.” Petheő a helyi Csemadok 75 évére is kitért: „Mikor végig gondoljuk azt, hogy milyen emberek dolgoztak az elmúlt évtizedekben, Gútán nem szabad megfeledkezni Kicsindi Karcsi bácsiról, aki olyan ember, olyan legenda volt, akinek életének 88 éve a magyar kultúra szervezése köré szövődött.” A jövővel kapcsolatban pedig kifejtette: „Gondoljunk bele, az a fa, ami hullatja a levelét, mit ad,a lehullott levelekből olyan tápanyag lesz, ami a gyökereket táplálja, nekünk nagyon fontos, hogy a gyökereink megerősödjenek, és minél többen legyünk majd itt legközelebb, és utódaink 75 év múlva is együtt ünnepelhessenek.”
A gála után a művelődési központ körtermében fogadással, tortával és pohárköszöntővel ünnepelték meg a Csemadokot, a vidám beszélgetések és visszaemlékezések, a tervek és a fiatalok a garancia és a bizonyíték, hogy a Csemadoknak a múltja mellett jelene, és ami a legfontosabb, jövője is van.
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
