Az ember jórészt csak olyankor szembesül az idő könyörtelen múlásával, amikor alkalmasint rádöbben, hogy egyik-másik néhai barátja vagy ismerőse milyen régen távozott közülünk. Az emlékezés szívszorító voltát csak súlyosbítja a tény, hogy az illető tragikus körülmények között ment el, amelyek be nem következte esetén még ma is itt lehetne közöttünk. A sors azonban kegyetlen, nem ismer olyant, hogy – mi lett volna, ha…
A komáromi AQUA búvárklubban augusztus 24-én nagy volt a sokadalom. Egykori klubtársak, rokonok, barátok és tisztelői jöttek össze, hogy emlékezzenek arrra a húsz év előtti szomorú napra, amikor Egyed Gyula, a klub alapító elnöke egy merülés során tragikus baleset áldozata lett. Az idén még egy – kevésbé szomorú – évfordulóra is emlékeznek. Negyvenöt évvel ezelőtt alakult meg az Egyed fivérek kezdeményezésére az első komáromi sportbúvárklub, az AQUA. Bátyjára és a klub megalakulásának körülményeire többek között így emlékezett vissza Egyed László: – Tizenévesek voltunk és mindig nagy érdeklődéssel néztük a nagy francia tengerkutató, Cousteau kapitányörök értékű dokumentumfilmjeit. Példaképnek keresve sem találtunk volna jobbat. Hosszan dédelgetett tervünket, hogy klubot alapítsunk, természetesen csak a felnőttkor elérése után tudtuk valóra váltani. Idővel a Holt-Vág partján klubházunk is felépült, és bátyámnak sikerült eljutni a legrangosabb hazai és nemzetközi versenyekre, s mindamellett a sportág jelesei is részt vettek komáromi versenyeken. Ha visszagondolok a kezdetekre, bizony nem volt könnyű dolgunk, cseh könyvekből tanultunk és szlovák nyelven kellett letennünk a vizsgákat. Ám idővel sok barátra, sporttársra tettünk szert Csehországból és Magyarországról egyaránt. Sajnos Gyula húsz évvel ezelőtt hibát vétett, s ez az életébe került. Amint az özvegyének szavaiból is kitűnt, Egyed Gyula nemcsak bátor és kiváló sportbúvár volt:
– A férjem rendszeresen rajthoz állt a Komárom-Komárno nemzetközi futóversenyen és stafétafutáson is részt vett egészen Prágáig. Szépen festett, a konyhában is megállta a helyét, kiválóan főzött. Jó apa és férj volt. Ezúton is köszönetemet fejezem ki az emlékére megrendezett verseny szervezőinek. Ifjabb Bartalos Gábor többek között elmondta, hogy tizenöt évvel ezelőtt minden évben megrendezték az emlékversenyt, majd szünet állt be. Most, a kerek évforduló alkalmából ismét megrendezik, s amennyiben nem merül fel akadály, a jövőben is lesz majd folytatása. Az idei emlékversenyen tizenhat sportbúvár méri össze tudását és felkészültségét, köztük gyári és veszprémi búvárok, de természetesen az AQUA, valamint a helyi Poseidon és Hydro klub képviselői is itt vannak. Az eligazítást és a versenyfeladatok ismertetését követően kezdetét vette a sportbúvárok kora délutánig tartó vetélkedése, amelyet követően bizonyára ízlett a szabadban, bográcsban főtt étel. A fehér terítővel borított asztalon sárgáspirosan lobog az emlékezet mécsesének lángja. A mögötte elhelyezett színes fényképről egy piros melegítős férfi erőt és eltökéltséget sugárzó arca tekint le ránk. Egyed Gyula az övéi között van…
(németh)
(a szerző felvételei)
DUNATÁJ HETILAP
