A napokban tette közzé a belügyminisztérium a Gorilla-ügy kivizsgálásról készített soron következő jelentését, amely megint nem tartalmaz semmi újat és semmilyen konkrétumot.
Másfél évvel azután, hogy a rendőrség létrehozta a „speciális vizsgálócsapatot”, valószínűnek tűnik, hogy az ügy a szőnyeg alatt végzi – és az újkori Szlovákia egyik legnagyobb korrupciós ügyében senkit sem állítanak bíróság elé.
Peter Holúbek (fedőnevén Hangya – Mravec) a Szlovák Titkosszolgálat tapasztalt elemzője volt, amikor a Gorilla fedőnevű akciót kezdeményezte. Maga írta át a politikai és üzleti élet vezető személyiségeinek lehallgatott beszélgetéseit, és maga is fizetett rá a leginkább az egészre, mivel azt szerette volna, hogy az ügyet kivizsgálja a rendőrség. Nemrégiben – kilenc évvel azután, hogy a Gorilla-akció befejeződött – Tom Nicholson oknyomozó újságíró készített vele interjút a Szlovák Titkosszolgálat értelméről és a Gorilla-ügy jelentőségéről a szlovák társadalom számára. Az alábbiakban az interjúból közlünk részleteket.
Arra a kérdésre, hogy változott-e a Szlovák Titkosszolgálat az elmúlt 20 év alatt Holúbek azt felelte, annak idején mindig azzal viccelődtek, hogy rosszabb már nem lehet, de minden további változás megcáfolta ezt. „Idővel az ember ráébred, mi is ennek a cégnek (SIS) a valódi feladata. Megállapítod, hogy főleg a politikusokat szolgálja, de a politikusok nem szeretik. Megszüntetnék, de nem tudják, mivel minden országnak kell, hogy legyen titkosszolgálata. Csak egy felesleges konc válik belőle, olyan, mint a vakbél, és a politikusok így is viszonyulnák hozzá” – mondta. Holúbek szerint hiányzik az alapvető cél, amelyet teljesítenie kellene, ezért aztán felesleges. A titkosszolgálatok elsődleges feladata védelmezni valamiféle államérdeket, de nálunk nem ez történik, mert államérdek itt nincs, itt csak hatalmi és egyéni érdekek vannak. „És a hatalmi érdek nem jelent államérdeket, a politikában szereplő konkrét emberek érdekeiről van csupán szó” – jelentette ki. Szlovákiában csak másodlagos feladatot teljesít a titkosszolgálat, csak információs forrásként szolgát, hogy a politikusok megállapíthassák, mit tudnak a bizniszeikről bizonyos körökben – fűzte hozzá.
Nicholson ennek kapcsán megkérdezte, hogyan keletkezhetett akkor a Gorilla-ügy, amely nem igazán illik a fentebb felvázolt elméletbe. Holúbek szerint a Gorilla rendszerhiba volt. „Normális körülmények közt hasonló dolgot sohasem hagytak volna jóvá (egy pozsonyi lakás lehallgatása, ahol állítólag többek közt a Penta cég egyik részvényese, Jaroslav Haščák, az akkori gazdasági miniszter Jiří Malchárek és a Nemzeti Vagyonalap akkori hivatalnoka, Anna Bubeníková és Robert Fico, a Smer elnöke találkozgattak – a szerk. megj.). A személyes szándék – és nem csak az enyém – a véletlen és a szerencse kombinációja volt mindez” – mondta. Azt állítja, a lehallgatás saját kezdeményezésére történt, és olyasvalami volt, amit azelőtt sohasem alkalmaztak. A jóváhagyása is precedensértékű volt, de sohasem ismétlődött meg. „Pedig éppen ez az, amit a titkosszolgálatnak végeznie kellene, de nálunk nem végezhető. Ez egy kivételes eset volt” – jelentette ki.
Holúbek azt állítja, szokványos dolog, hogy a politikusok és az oligarchák úgy beszélnek egymással, mint a lehallgatott lakásban. „A hatalom technológiája idővel csak kidolgozottabb lett, de alapjaiban nem más. Ebben az esetben éppen csak Dzurinda konkrét hibájáról van szó, hogy ezt megengedte” – fűzte hozzá. Nicholson kérdésére, hogy tulajdonképpen mit hagyott jóvá Dzurinda Holúbek ezzel a kérdéssel válaszolt: „Azt gondolod, hogy lehallgattak volna egy kormánytagot a beleegyezése nélkül? Képzeld csak el, hogy ma le akarnának hallgatni egy Brhelt vagy egy Výbohot (a Smer állítólagos mecénásai – a szerk. megj.). Lehetetlen, hogy megtörténjen. Ez az, amire gondolok, amikor azt mondom, hogy hiányzik az államérdek. Az egyetlen érdek a pénz és a hatalom, és a titkosszolgálatot ez nem kell, hogy érdekelje.”
Holúbek azt mondja, nem érte meglepetésként, hogy a Titkosszolgálat Jozef Magala vezetése idején (2006-2010) nem reagált a sürgetésére, hogy a Gorilla-üggyel foglalkozzanak, és ne tegyenek úgy, mintha nem létezne. „Olyan belső érzésem volt, hogy a dolgok túlhaladtak egy határon, és ha nem foglalkozom vele, magamat árulom el, vagy magam is megváltozom. Ezért aztán magam oldottam az ügyet, és az már nem rajtam múlt, hogy mit tesz a másik fél. Nem örültem, de meglepődött sem voltam” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e furcsának, hogy éppen Fico kormányzása alatt akarták az ügyet kirobbantani, ami árthatott a jobboldali politikai pártoknak, Holúbek azt felelte, ennek semmi köze a politikához, Ficóhoz, Dzurindához vagy Radičovához. „Egyéb érdekek állnak e mögött. Annak a pénzügyi csoportnak (Penta) alapjában véve csak pechje volt, mert mind így működnek. Azok a többiek először valamilyen oknál fogva víz alá nyomták, de végül mégis megtartották őket (pentásokat).
Holúbek azt mondja, érdekes érzés volt a világhálón látni a saját Gorilla-ügyét. „Nem is jó, nem is rossz, inkább vicces, hogy valaki megint elindított valamilyen játékot. Hogy mindenki tud róla, de valaki még többet akar belőle profitálni. Azt állítja, azért volt számára az egész ügy vicces, mert nem úgy van az, hogy ezek a rossz korrupciósak, mi meg a jó nemzet, akit becsaptak. „Minden mindennel összefügg. Egyszerűen ilyenek vagyunk. Nálunk sincs ez másként, mint a környező országokban, talán kicsit hiszékenyebbek voltunk, mert elhittük, hogy nem így van.” Holúbek szerint a Gorilla-ellenes tüntetések azért fulladtak ki olyan hamar és azért nem vonzottak tömegeket, mert az embereket belülről nem zavarta ez az egész. „Az az érzésem, hogy tudat alatt mindnyájan tudják, hogy ez így működik.”
Arra a kérdésre, hogy szerinte megerősítette-e ez a tapasztalat a politikusokat abban, hogy nincs mit félniük az emberektől, azt felelte, hogy az emberek már úgy vannak beállítva és úgy el vannak hülyítve, hogy már maguk is azt akarják, hogy a dolgok így működjenek. „Az emberek többsége, ha lehetősége lenne, maga is ezt tenné” – fűzte hozzá.
Milyen állapotban van a szlovák társadalom 25 évvel a kommunizmus bukása után? – szólt az utolsó kérdés. „Hát meg vagyunk őrülve a pénztől. Az emberek elhitték, hogy a pénz több, mint bármi más, és így néz ki a társadalom is.” Holúbek szerint az oligarchák hatalma csak akkora, amekkorát megengedtünk nekik, vagyis nagy. Náluk van a pénz, ami teljhatalmat ad nekik, mert a pénz jelenti az emberek számára a törekvéseik legmagasabb fokát. S hogy megváltoztatható-e ez a helyzet? Azt állítja, nem globális változásról vagy a forradalomról van szó. „Arról van szó, milyen az egyéni hozzáállás. Hogy elismerjük-e azt az elvet, hogy a pénz minden. Az embereket elhülyítette a pénz, és ha ezt meg akarjuk változtatni, ez csak minden egyes ember egyéni döntése alapján történhet. Csak ezután érhető el bizonyos kollektív szint, de legfontosabb maga az ember. Nem az oligarcha az ellenség, nem Oroszország vagy Amerika. Az ellenség bennünk van.”
Sme nyomán, dé, Felvidék.ma
