Túl a 80. életjubileumán, Boráros Imre, Kossuth-díjas felvidéki színművész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja újabb szívhez és észhez szóló összeállítással örvendeztette meg a nemesócsai, nagymegyeri és hetényi közönséget. Az Isten tenyerén ébredtem című, egyórás önvallomásában sok örökérvényű üzenetet tartalmazó versen, prózai részleten és saját „életmorzsán” kívül az Apagyi László hangász-zenei munkatárs által beválogatott dallamok is helyet kaptak. Művészeti munkatársként ismét élete párja, Petrécs Anna színművész működött közre, a produkció háromszori bemutatását pedig a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta.
A Boráros Imre Színház által az érdeklődőkkel megtelt, hetényi Lilla Galériában szeptember 27-én megtartott bemutatón portálunk is jelen volt. Miközben egymás után érkeztek a Lucza Sára ex-polgármester, nyugalmazott óvónő által szervezett rendezvényre a helyi és távolabbi kultúrbarátok, köztük a búcsi Szobi Eszter vezetésével a Felvidéki Honleányok, jeles művészünket arra kértem, hogy árulja el az új műsorral kapcsolatos szándékát és annak kulisszatitkait.
„Több korábbi összeállításomnak is központi témája volt az Isten-hit, a kereszténység, ami világszerte egyre inkább veszélyben van, háttérbe szorítják a hívő embereket. Az is felettéb sajnálatos, hogy a mindennapjainkból kikopik a tisztelet, a becsület, a felebaráti szeretet, s feledésbe merülnek a valós értékek. Nos, én pedig az Isten tenyerén ébredtem című összeállításommal éppen mindennek az ellenkezőjét szeretném elérni, hangsúlyozva: mindnyájan okkal érkeztünk a Földre és vagyunk itt, s nem feledkezhetünk meg a gyökereinkről. Őriznünk kell és a következő nemzedékeknek tovább kell adnunk az őseinktől kapott igaz értékeket, azok között az anyanyelvünket és kultúránkat is! Mindezeket az utódainknak is fel kell vállalniuk annak érdekében, hogy magyarként még sokáig megmaradhassunk a szülőföldünkön!“ – magyarázta Boráros Imre.
Hozzátette: Pannikával a rendszerváltás óta több kontinensen élő magyarok sok rendezvényén szerepeltek, s örömmel tapasztalták, hogy a magyar közösségeken, folklórcsoportokon belül, illetve a Magyar Házakban, a hétvégi magyar iskolákban ők is igyekeznek mindezt megőrizni.
„Úgy érzem, a Teremtőtől azt a feladatot kaptam, hogy ahová csak lehet, elvigyem a szép magyar irodalmi műveket, magvas gondolatokat, s az új műsorom által is ezt teszem: nem hagyom kialudni a fáklyát… Abba Reményik Sándor, Márai Sándor, Magyar Alíz, Gyurcsó István, Gál Sándor, Gágyor József, id. Batta György… csodálatos versei és prózarészletei közül, valamint Csáky Pál író barátom színműveiből válogattam be részleteket. Továbbá a Soproni Petőfi Színházban töltött időszakomból Sík Sándor István király című drámájából is idézek, melyben szent királyunkat alakíthattam. Bár mindezek a művek nem ma íródtak, de ma is időszerű az üzenetük, miközben Isten- és hazaszeretetről, mással nem pótolható családi értékekről, a békevágyunkról, a vegyes házasságok következményeiről, a népvándorlásról, az asszimilálódásról, a folyamatos fogyásunkról… szólnak“ – fejtette ki a továbbiakban.
Az is aggasztja, hogy sok mai felvidéki fiatalból kiveszőben van a magyarságtudat. „Bár a mi Henrik fiunk a prágai egyetemi tanulmányai elvégzése után a cseh fővárosban maradt, de elismert díszlet- és látványtervezőként is mindenütt büszke a magyar gyökereire és a magyar színművész szüleire“ – jegyezte meg.
Az irodalmi önvallomását időrendi sorrendben három részre tagolta, s a lélekemelő művek tolmácsolása közben a saját pályája jelentősebb állomásairól is mesélt.
„Azt sem titkolom, hogy számomra ez a 2024-es év három jubileum miatt is nagyon fontos és csodálatos: az év elején léptem át a nyolcadik X-et, 60 éve vagyok a színészpályán, és 10 éve működik a Boráros Imre Színház. Az évtizedek során a különböző helyeken, más-más emberektől kapott sok szép és jó az idő múlásával egyre jobban felértékelődik, s mindezért egy-egy imában az Istennek is köszönetet mondok. Az új összeállításom címéül választott, sokáig Hamvas Bélának tulajdonított, ám mint kiderült, Földes Lívia által írt „Isten tenyerén ébredtem…“ verssorokat azért is érzem a magaménak, mert ezt sokszor én is így éreztem. Ugyanis sok szép lehetőséget kaptam, amelyekkel éltem is, sokat dolgoztam, anélkül sosem hullott az ölembe a siker. Mindig adni, adni, adni akartam a közönségnek“ – hangsúlyozta az első Kossuth-díjas aktorunk.
Mint mondta: az általa összeválogatott szövegekhez Apagyi László hangász-zenei munkatárs választott megfelelő dallamokat: „Laci barátom a zenei szerkesztés nagymestere, igazi hangÁSZ, akivel már több éve együtt dolgozunk. Egykor a kassai Thália Színház alapítói között volt, és nagyon jó érzéke van a zenéhez. Most is odaillő zenerészletekkel dobta fel a műsoromat. Pannika pedig a művészeti vezető, akinek az egész életem során nagyon adok a véleményére, mert nagyszerűek a meglátásai, s ami esetleg neki nem tetszik, azt mindig meg szoktuk beszélni“.
Úgy érzi, hogy még bőven akad dolga a Földön: „A szülinapi ünnepségemen a Jászai Mari-díjas, magyarországi rendezőbarátom, Pataki András rákérdezett, hogy miként telnek a napjaim. Elárultam neki azt, hogy bemutatnám a Platón ókori görög filozófus által írt Szókratész védőbeszéde című művet, amiről előzőleg több soproni kollégám lebeszélt. Ő azonban bevállalta, hogy megrendezi, s miután az ígéretét tett követte, nyáron három helyen, a Vajdaságban és Magyarországban bemutattuk az egyórás koncert-színházi produkciót, melyben a zenéjét szerző, világhírű soproni jazz zongorista, Varga Gábor is közreműködik. Abból októberben Esztergomban lesz egy további előadás, a felvidéki bemutatóját pedig a magyar kultúra napja alkalmából, 2025. január 22-ra, a komáromi Egressy Béni VMK Kiss Péntek József-kamaratermébe tervezzük“.
Végül azt is elárulta, hogy október elsejétől majd a budapesti Új Színház egyik előadásában próbál: „Szívesen tettem eleget Pataki András, az Új Színház művészeti vezetője felkérésének, hogy Wass Albert Elvásik a veres csillag című kétrészes színpadi játékban Tomborást, a tiszteletest és a rab tiszteletest alakítsam. A produkciót Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgató-főrendezője rendezi. A november 8-án bemutatandó darab a kommunizmus éveit idézi, s visszaköszön nekem mindaz, amit gyermekkoromban tájainkon átéltem. Amikor pedig a próbák után ismét több időm lesz másra, a Bethlen Gábor Alap támogatásával további helyszínekre is nagy örömmel visszük el az Isten tenyerén ébredtem című összeállítást, mert az iránt már több műsorszervező érdeklődött“.
Külön említést érdemel a műsoros est helyszíne, a Lilla Galéria, amely az egy ideig e községben élt, már elhunyt Nagy János szobrászművész személyéhez kötődik, s annak házigazdája Lucza Sára, Hetény volt polgármestere. A létesítmény részben tájházi jelleggel is működik: eleink népviseletét, életmódját, használati tárgyait mutatja be két teremben. Aki az ottani látványosságokat is szívesen szemrevételezné, bebocsátásért kopogtasson a községi hivatalban vagy keresse „mindenki Saciját“, akinek a finom túrósrétesét ripsz-ropsz felfaltuk a műsort követő szeretetvendégségben…
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
