A komáromi Szent András-bazilika bő egy évtizede tartó szakaszos felújítása során befejeződött az utoljára mintegy fél évszázaddal korábban felújított szentély restaurálása – tudatta lapunkkal Mons. Kiss Róbert kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke.
Az első templomot 1674–1677 között a jezsuiták építették a jelenlegi bazilika helyén, tornyán Szent András apostol kétméteres vasszobrával. A gyorsan növekvő város számára szűknek bizonyult régi templom mellett 1723–1734 között új templomot emeltek, amelyet szintén Szent András tiszteletére szenteltek fel. Építéséhez a lerombolt érsekújvári erőd anyagát is felhasználták. A rosszul megépített templom egy része azonban 1738. december 28-án összedőlt, amikor egy lovas szekér hajtott neki repedező falának. A jezsuiták vállalták a templom újjáépítését, s az új templom alapkövét 1748. augusztus 3-án rakták le, majd 1756-ban befejeződött az építése. Barokk freskóit 1760-ban Franz Anton Maulbertsch készítette. Az építményt 1763. június 28-án a nagy komáromi földrengés romba döntötte, de 1768–1771 között a rég tervek szerint ismét újjáépítették, immár alacsonyabb tornyokkal. A templombelső festésére Johann Lucas Krackert hívták meg, aki Maulbertsch festményeit restaurálta. 1848. szeptember 17-én tűzvész pusztított a szentélyben. A boltozat képeit 1870-ben a dán impresszionista, Carl Frederik Sørensen, a főhajó boltozatának képeit pedig 1884-ben a francia Luigi Loir festette.
Freskók és díszítőelemek újjászületése
2018. április 22-én, a 29. Komáromi Imanap főpapi szentmiséjén kihirdették, hogy Ferenc pápa a Szent András-templomnak a basilica minor címet adományozta, amely a fokozatos külső-belső megújulásának köszönhetően a belváros ékévé válik. A tágas műemlék épület egy-egy részének felújítását a szlovák kulturális tárca, a Nagyszombati Érsekség, a Nyitra Megyei Önkormányzat és Magyarország Kormánya támogatta az elmúlt években.
Kiss Róbert atya 2016 óta teljesít szolgálatot Komáromban, és kiveszi a részét a pályázati támogatások igényléséhez társuló, értékmentő és szépítő munkából.
– A magyar kormánytól 2021 novemberében mintegy félmillió eurós támogatást kaptunk a bazilika szentélyének felújítására, amit az érsekség 80 ezer euróval egészített ki.
Az 1930-as felújítás során bevezették a templomba a villanyáramot, és 1936-ban Rudolf Komínek a szentélyben lévő Sørensen-festményeket átfestette. Csupán a mennyezeten lévő figurális kompozíciók maradtak meg.
– magyarázta az atya.
Az érsekségen keresztül sikerült még 110 ezer euróval növelniük a költségvetést, így a Pozsonyból meghívott jeles szakember, Ján Hromada és csapata vállalta a 330 négyzetméternyi freskó aprólékos megtisztítását és restaurálását. A munkálatok eléggé elhúzódtak, ezért utólag is köszönik a hívek megértését és türelmét.
Ismét látható a sokáig eltakart főoltár
Miután lebontották az építkezési állványokat, mindnyájan látták, hogy megérte várakozniuk.
– hangsúlyozta Kiss Róbert helynök.
Mint mondta, annak is örülnek, hogy immár eredeti helyén végezhetik a szentmiséket és szertartásokat, s az Oltáriszentség is visszakerült a főoltár szentségházába.
– A munkálatokat követő takarítást egy cégre bíztuk, de a hívek közül is sokan segítettek – fűzte hozzá az elmondottakhoz.
Mivel a kulturális minisztériumtól tavaly sikerült további 700 ezer eurós anyagi támogatást szerezniük a jobb oldali mellékoltárok falainak és boltíveinek a rendbehozatalára, ott még meghagyták az építkezési állványokat.
– Franz Anton Maulbertsch 1760-ban festett freskóinak felét 2024 végéig kell restaurálni, ami 1,1 millió euróba kerül. Ezért a Nagyszombati Érsekség erre a célra önköltségként további 200 ezer eurót biztosít, a többi összeget pedig még meg kell szereznünk – vázolta a további terveket Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke.
Sajnálkozva tette hozzá, ha a további félmilliós magyarországi támogatást is megkapták volna – amire az ígéretet már régen megkapták –, akkor a szétszedett állványokat nem kellett volna elvinni, azonnal folytathatták volna a főhajó felújítását, és Luigi Loir freskóinak javítására is sor kerülhetett volna.
– Abban reménykedünk, hogy a mindenható Isten és a jóakaratú emberek segítségével újra adódik lehetőség, hogy folytathassuk, és egyszer majd be is fejezhessük a bazilika teljes körű felújítását. További teendők még bőven akadnak, ám mindig örömmel végezzük szolgálatunkat. Az eddig elért eredmények ugyanis derűlátásra és folytatásra sarkallnak minket – mondta zárásképpen az általános helynök.
Nagy-Miskó Ildikó
Megjelent a Magyar7 2023/41.számában.
