A gombaszögi nyári táborban újabb vitára került sor Berényi József és Bugár Béla között. A Magyar Közösség Pártja, illetve a Most-Híd elnöke legutóbb május 31-én, Komáromban ültek le egymással pártelnöki vitára.
A gömbaszögi táborban az első témakör a megyei választások voltak.
A két párt közötti esetleges együttműködésről Berényi József elmondta, hogy az MKP-ban a kezdettől fogva azt a nézetet vallják, hogy azokban a járásokban, ahol többségben élnek a magyarok, nincs veszélyeztetve a magyarság képviselete akkor sem, ha a két párt külön indul. A többi járásban szorgalmazták, hogy az MKP és a Most-Híd között szülessen valamilyen megegyezés.
Bugár Béla szerint azonban a megyei tárgyalásokat megyei szinten kellene koordinálni, tájékoztatott arról, hogy koalíció sehol sem jött létre a két párt között, de legalább Besztercebánya megyében megegyezés született.
Az MKP elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az együttműködés lehetősége még ma is több helyen nyitva áll. Berényi József emlékeztetett arra is, hogy esélyt adtak a megegyezésre, pártja a megegyezés tárgyát képező régiókban nem állított teljes listákat, ugyanakkor több helyszínen, amelyek esetében egyezség született, a Most-Híd részéről máig nincsenek jelöltek.
Szóba jöttek az előző parlamenti választások is. Bugár szerint az MKP jobban járt volna, ha 2012-ben elfogadja azt a javaslatot, hogy jelölteket indítson a Híd listáján, az MKP azonban „kigolyózta magát” a parlamentből.
Berényi elmondta, fontos, hogy fennmaradjanak a magyar politizálás keretei, ezt meg akarták őrizni a parlamenti választásokon, és erre törekszenek majd a jövőben is.
Bugár Béla azt hangsúlyozta, hogy 150 ezer magyar szavazatot kaptak. „Ne mondja senki nekem, sem határon belül, sem kívül, hogy 150 ezer szavazat nem fontos, de a 100 ezer igen” – mondta. Bugár arról is beszélt, hogy pártja az elmúlt években valós eredményeket ért el, amit szerinte a szlovák politika képviselőivel való együttműködési készségüknek is köszönhetnek.
A jövő évi köztársasági elnöki választással kapcsolatban Bugár szerint a szóba jöhető szlovák jobboldali politikusok között Pavol Hrušovský a legmegfelelőbb megoldás, ezért sorakoznak fel mögéje. Emlékeztetett arra, hogy Hrušovský méltó módon nyilatkozik Szent István királyról is, valamint az is tény hogy ha nincs a KDH, akkor ma nincs Selye János Egyetem.
Berényi József ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Hrušovský nem szavazta meg a Most-Híd törvényjavaslatát sem a vasút kétnyelvűsítésére vonatkozóan. Pontosabban nem volt ott a szavazáson, de három perccel később, egy másik szavazásnál már igen. Bugár elmondta, ez azért volt így, mert Hrušovský szavazókártyája nem működött jól, és ezt a szavazást követő felszólalásában el is mondta.
Berényi József Gombaszögön is figyelmeztetett arra, hogy a magyarság lélekszáma az elmúlt húsz esztendő alatt több mint 100 ezerrel csökkent, ezért határozott politizálásra van szükség, nem elég, ha csak centikkel haladunk előre. Emlékeztetett arra, hogy a Bugár Béla vezette MKP 1998-ban, első kormányba lépésekor lemondott az autonómiáról és a kollektív bűnösség kérdésének a rendezéséről. „Ma 100 ezerrel kevesebben vagyunk, ezt az utat már nem akarjuk járni. Nem úgy kell törvénykezni, hogy egy centit előrehaladjunk” – fogalmazott. Hangsúlyozta az európai fórumok jelentőségét is, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy: „Szlovákiában csak európai nyomásra lehet eredményeket elérni, ezért fontos, hogy az ajánlásokban mi van” – mondta Berényi.
Bugár Béla úgy látja, a magyarság fogyásának fő oka az, hogy sokan íratják szlovák iskolába a gyermeküket. Ezért fontos, hogy érvényt szerezzenek annak a javaslatnak, hogy a szlovák nyelvet a magyar iskolákban idegen nyelvként oktassák. További probléma, hogy a szlovákiai magyarok a már meglévő jogaikkal sem élnek, legyen szó a névhasználatról vagy a kétnyelvűségről.
Az autonómiáról szólva Bugár Béla annak konkrét koncepcióját kérte számon az MKP elnökén. Berényi József elmondta, hogy az MKP-ban 1996 óta folyamatosan dolgoznak ezen. Pártja fő feladatának Dél-Szlovákia gazdasági felemelkedésének segítését és a magyarság erősödését tartja.
Felvidék.ma, on
