HAZA SZÍNES - ÉRDEKES Rosszabb évre számít a lakosság több mint fele

Rosszabb évre számít a lakosság több mint fele

583
hirdetés

A lakosság több mint fele szerint 2023 rosszabb év lesz az ideinél Szlovákia és Európa számára – derült ki a Hogy vagy, Szlovákia? elnevezésű felmérésből. A megkérdezettek harmada reménykedve várja az új évet, 16,3 százalék félelemmel, 11,8 százalék pedig stresszesen. A felmérést december 12-e és 23-a között végezték 1000 fő bevonásával.

illusztráció, Pixabay

A lakosság 35 százaléka reméli, hogy jobb éve lesz az ideinél, ugyanennyien gondolják, hogy rosszabb. Szlovákia jövőjével kapcsolatban még pesszimistább a a lakosság, az emberek negyede szerint vár Szlovákiára jobb év, 22,9 százalék szerint olyan lesz, mint az idei, 50,4 százalék szerint pedig rosszabb.
Még nagyobb a borúlátás Európa jövőjével kapcsolatban, a lakosság több mint fele szerint rosszabb év vár rá az ideinél. „Az, hogy a megkérdezettek többsége szerint a saját sorsa jobban alakul, mint az országé vagy a kontinensé, egyfajta érzelmi szabályozásnak, stresszoldásnak, és a saját életünk irányítására vonatkozó igény kifejeződésének tekinthető” – jelentette ki Barbara Lášticová szociálpszichológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociális Kommunikációs Kutatóintézetének munkatársa.
A válaszadók tíz lehetőség közül választhattak egyet, hogy jellemezzék, milyen érzelmekkel várják az új évet. Ezek közül öt pozitív volt, öt pedig negatív. A mérleg nyelve enyhén a pozitív várakozások felé billen (52,7%), főleg a 29 év alatti korosztályok optimisták (61,7%).
Bár mindenki szeretné, csak a lakosság fele hiszi, hogy jövőre nem folytatódik az áremelkedés. 63,2 százaléknyian bíznak benne, hogy 2023-ban véget ér az ukrajnai háború. 85,4 százaléknyian gondolják, hogy előrehozott választás lesz jövőre, 77,2 százalék pedig ezt is akarja.
„Bár a lakosság harmada bizakodva tekint a 2023-as évre, ugyanennyien félelemmel telve várják az új esztendőt. Számos elemző szerint a jelenlegi válságok az európai társadalmakban alááshatják a bizalmat, a szolidaritást és a politikai döntéshozatal minőségével kapcsolatos bizakodást” – magyarázta Lášticová.

hirdetés

TASR

hirdetés