Szinte hihetetlen, hogy november 17-én már a 80. születésnapját ünnepli Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja. A sokoldalú felvidéki színművész-rendező, aki 1969 és 1971´között a Magyar Területi Színház igazgatója, majd művészeti vezetője volt. Ezen összeállításunkkal a személye és a tartalmas, gazdag életműve előtt tisztelgünk. A teljesség igénye nélkül, hiszen szinte lehetetlen bő hat évtizednyi alkotómunkát egy cikkbe sűríteni.
elvidéki magyar színházi élet ikonikus alakja 1942. november 17-én Galántán látta meg a napvilágot. 1959-ben került a komáromi színtársulathoz, aminek a pozsonyi színművészeti főiskolai éveket és néhány évadot leszámítva, a 2004-es évi nyugdíjazásáig tagja maradt. A megromlott egészségi állapota és életkora ellenére, manapság is elvállal egy-egy szerepet a „Jókaiban“, jelenleg A beszélő köntös című előadásban játszik. 1969 és 1971 között a MATESZ igazgatója, majd művészeti vezetője volt. Vendégművészként szívesen látták őt győri, budapesti, soproni és székesfehérvári színházakban, illetve a Vertigo Szlovák Színházban is. A Vígszínházban Eszenyi Enikő rendezésében, nagy sikerrel futó West Side Storyban öt évig játszott. Továbbá rádiójátékokban, filmszerepekben is hallhattuk-láthattuk őt, például játszott az Ezeréves méh, A víz íze, A skanzen gondnoka, A szívroham, az Átkelő a Dunán, az Én népem, a Tájkép című filmben, tavaly pedig a sikeres Magyar Passióban.
Az idén májusban hosszú, álló tapssal köszönte meg a hálás közönség a többedmagával együtt megalapított Teátrum színházi polgári társulás eddigi munkáját a komáromi Egressy Béni VMK-ban megtartott jubileumi gálaest végén. A Húsz év Déryné szekerén című, nagyívű összeállítás előtt a lelkes társulás elnökeként nyitotta meg a Szabó László EFIAP-fotóművész által szerkesztett, sajátos időutazásra hívó fotókiállítást. A tárlatnyitó ünnepségen mondott beszédében egyaránt helyet kaptak a számokkal alátámasztott tények, a mosolyfakasztó anekdoták és az érzelmekkel átszőtt, lélekemelő gondolatok. Megtudtuk, hogy a 2001-ben alakult „teátrumos“ csapat eddig hozzávetőleg 600 előadást tartott, s a rendszerint teltház előtt játszott produkcióikat közel 200 ezer néző láthatta. Hivatásának tekinti, hogy a színházkultúrát a Felvidék azon településeire is elvigye, ahová a Jókai és a Thália Színház sosem vagy csak ritkán jut el.
Tavaly nyáron nagyszabású produkciót készítettek a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban, javarészt a magyar kormány anyagi támogatásával. Kodály Zoltán Háry János című daljátékát azóta több helyszínen nagy sikerrel mutatták be. „Háry János a magyar lélek megtestesítője. Tükör és példa egyaránt, a hűség, a bátorság, a jóindulat, a hősi virtus, a szárnyalás jelképe. A Felvidéken is egyre jobban érvényesül a globalizáció és a liberalizmus negatív hatása a fiatalabb generációnál, a „mindegy hol élek, csak jól éljek” jelszavak. A külhoni magyaroknál halmozottan negatív hatása van az elvándorlásnak. Meg kell állítani a magyarság nagymértékű számbeli csökkenését“ – szögezte le e bemutatójuk kapcsán. Élményszámba ment figyelemmel kísérni az alapos, minden részletre kiterjedő rendezői munkáját. Egyébként a Teátrum már korábban is vitt színre hazafias operát: 2010-ben mutatták be Erkel Ferenc Bánk bánját.
Az élő legendának számító színházcsináló napjainkban is többféleképpen veszi ki a részét a nemzeti kulturális értékeink és az anyanyelvünk megőrzéséből – továbbadásából, valamint a Felvidék kulturális életének gazdagításából és a közösségkovácsolásból. Sok hazai fiatalnak nyújtott szakmai segítséget a színművészeti főiskolai felvételire és a versmondó versenyekre való felkészülésük során. Hangsúlyozva, hogy végleg ne költözzenek át az anyaországba, hiszen a Felvidéken még nagyobb szükség van rájuk, hozzá hasonlóan nekik is itt van küldetésük. Feledhetetlen önálló előadóestekkel és az alkotótársaival együtt nívós zenés-irodalmi, oktató-nevelő műsorokkal is szolgál(t) a diákoknak és a felnőtteknek.
A komáromi Csemadok-székházban 2020 decemberében bemutatott Őrzők, vigyázzatok a strázsán! című zenés-irodalmi összeállítás során nem csak a Trianon-centenáriumról, hanem Márai Sándor születésének 120. évfordulójáról is megemlékeztek. Továbbá Közreműködött a Zsapka Attila gitáros énekes, dalszerző vezette VersZeneMűhely-sorozat egyik rendezvényén is. Matyi bácsi rendszeresen mond nemzettudaterősítő verseket, és szívesen énekel a Duna mindkét partján megtartandó nemzeti ünnepeken, szoboravatásokon. Nála hitelesebb Tevjét még nem láttam-hallottam, máig a fülünkbe cseng az általa világgá dalolt Ha én gazdag lennék… örökzöld musicaldal. Ugyancsak lélekemelő volt, amikor a húga, Lőrincz Zsuzsa képzőművész Üzenet haza című nagyszabású kiállítása megnyitóján hálásan tolmácsolta Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című versét. Tavasszal a Ma7-nek leszögezte: „Mivel a 80. életévem közeleg, és 63 éve vagyok színházcsináló, a rendezést már befejezem. Amíg azonban az egészségem engedi, versmondást itt-ott szívesen vállalok“.
A sokrétű munkássága elismeréseként nem csak Jászai Mari-díjban, az Érdemes Művész és a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja megtisztelő címben, hanem számos további hazai és magyarországi kitüntetésben, díjban részesült, melyek a következők: Egressy-díj, Nyitott Európáért-díj, a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje, Komárom Város Pro Urbe-díja, a Szlovákia Színművészei Szövetségének Életműdíja, a Szlovák Köztársaság elnökének Pribina-keresztje, Pro Probitate – Helytállásért díj, Kulcsár Tibor-díj, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, Hit és hűség – Sinkovits Imre emlékezete elnevezésű díj, Életműdíj a Határon túli Magyar Színházak Fesztiválján, Kisvárdán. Ez évben, a magyar kultúra napján pedig a magyar színházi kultúra határon átívelő fejlesztése érdekében kifejtett életművéért a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki őt.
Komárom városa, a Komáromi Jókai Színház és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ 2022. november 23-án este a VMK Kiss Péntek József-kamaraterménben köszönti a kerek életjubileumát ünneplő Dráfi Mátyást, akinek az olvasóink nevében is vékányi erőt-egészséget, szeretetteljes, harmonikus családi légkört, töretlen alkotókedvet és további sikeres folytatást kívánunk!
Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk
Fotók: Nagy-Miskó Ildikó és a KJSZ archívuma
